Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-55

273 A nemzetgyűlés 55. ülése 19Í6. évi augusztus hó 27-éir, kedden. '274 nek 'megfelelően a. nagyhatalmak elé terjessze. A miniszterelnök úr és a külügyminiszter úr _ moszkvai látogatása során .azonban — amint azt magának a külügyminiszter urnák nyilatkozatából tudjuk ^- a Szovjetunió hoz­zájárni ását; adta ahhoz, hogy Magyarország igényeit, különösen Romániával kapcsolatban, a béke értekezleten bejelentse. A (miniszterel­nök úr hangsúlyozta többek között, hogy a Moszkvában kapott Ígéretek és az a, légkör, az a' barátság, amelyet ott tapasztalt» országún-: kat. bizonyos reménységekre jogosítják fel. Arról ugyan nem nyilatkozott, hogy mik vol-* tak ezek a konkrét igeretek és miért kellett ahhoz külön hozzájárulás, hogy. Magyarország egy kérést egyáltalában előtérj esszén, minden­esetre azonban a közvélemény nai&y^ megnyug­vással és boldogsággal vette tudomásul ezt az éledő reménységet. , Ilyen előzmények után jutott el Parisba végre a 'magyar békekívánságokat részletező javaslat. Emlékszünk' azonban, hiszen ebben a Házban viták folytak .'arról, hogy az a bizo­nyos elsőszámú javaslat kellő időben, kellő kör X rülmények között és kellő előkészítés után 'jutott-e el Parisba, mert hiszen miniilenki^tudja', hogy a külügyminiszterek értekezletén ev­ről egyáltalán nem tárgyaltak^ illetőleg a dön­tést e nélkül a bizonyos jegyzék nélkül hozták meg. ' t • » Ai világsajtó és alkülönböző külföldi rá­dióállomások a legnagyobb meglepetés hang­ján tárgyalták az első • szomorú párisi döntést és Bem egy idegen lap rámutatott arra, hogy az igazságtalan trianoni békeszerződés meg­változtatásának ezt az első és talán egyetlen lehetőségét az érdekeltek nem használták ki kellőképperí. Az angol dominiumok külügymi­niszterei a párisi döntésekkel szemben elége­detlenségüket, fejezték ki, kijelentvén, hogty miután a győzelem és .a szabadság kivívása érdekében hatalmas áldozatokat hoztak, a dön­; lésnél is érvényesíteni kívánják jogaikat. M&. már'kétségtelen, hogy' a magyar kor­mány bizonyos mulasztásokat, bizonyos • kése­delmet követett' el, és ezzel bizony. veszélyez­tette az ország gazdasági és politikai érdekeit,, különösen" a trianoni határokon kívül élő többmilliós magyar tömeget illetően, Hogy kit és miíyen mértékben terhel a történelmi fele­lősség, azt majd később a történelem fogja megállapítani. (Dénes István (pk): A neauzet­• gyűlés fogja megállapítani, nem 'a történe­lem! Ez iái kötelességünk!) .- , Mindenesetre le kell (szögezni azt, — és azt hiszem mindenki, kénytelen 'ezt' elismerni — hogy azok a szempontok, amelyek miatt ""ár hónappal ezelőtt niég reakciósnak, irredentá­v nak, sőt talán fasisztának is bélyegeztek egye­, seket, lassan már érvényesülni kezdenek a gyakorlati magyar politikában 4s. (Stühmerné Oberschall Ilma. (mez): .Amikor már késő!) A 'kormány előterjesztette végül mégis a maga kívánságait, azonban nem tudjuk eltitkolni azt az érzésünket, hogy valaimi olyan haloga­tás!, olyan lassúság mutatkozott! ©zaklben ia kül­• politisai lépésekben, mint ha valami titokza­tos tényező gátlása folytán nem tudná vagy ' nein merné a nemzet á maga igazi kívánságait a világ elé tárni. T. Nemzetgyűlés! Felvetődik a kérdés,­hogy ha ismét tárgyalás alá vennék ezt a kér­dést,, ami mindnyájunknak természetesen óhajtása, milyen változás állhatna elő és váj­jon mi okozná ezt a változást'? Mi váltotta-ki azt az újabb megbecsülést, amely a korábbi NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ .III. állásponttal «zeniben érvényre juthatott? Eset­leg a 'kormányküldöttségeknek a megbeszélése, amelyet a külföldön folytattak1 ? És ha ez így volna, akkor vájjon feltehető-e, hogy egyszerű megbeszéléseknek ilyen hatása lelhetett? De ha ilyen hatása lehetett az egyszerű megbeszélé­seknek, akkor fel kell tennünk azt & kérdést, hogy milyen óriási lehetőséget mulasztott el a,kormány, amikor nem tette meg ezeket a lépéseket már korábban, alaposabban minden­féle gazdasági, politikai, földrajzi, történelmi szempontokkal alátámasztott előterjesztésében.' Hogy ez miért nem történt meg, erré majd a kormány fog felelni annakidején, ha ezirány- # bán ; a törvényhozás meg fogja kérdezni. Ezzel <a^-válasszal-' azonban várjuk meg magát a békeszerződ estemért hiszen az fogja eldönteni, hogy helyesen^ jól cselekedtünk-e, és az ered­mények igazolják-e a munkát, vagy pedig az eredménytelenség-emeli. esetleg a vádat. (Dé- ' nes Isitván (pk): Cíementis úr, a magyar ügyeik előadlójiai majd meg tudia. mondani!)204 T. Nemzetgyűlés! A békeelőkészítésnek is­mertetett történelmi bevezetése után fel kell -vetnünk időrendben elsőnek "azt a kérdést, hogy írri tulajdonképpen mennyiben vagyunk a háborús felelősség tekintetében érdekelve, illetve mennyiben vagyunk felelősek',. mert hiszen tulajdonképpen ezt az erkölcsi bázist hangoztatják mindig, ha arról van "szó, hogy minket mennyire .kell, mennyire lehet vagy menyire fognak megbüntetni. '(Dénes István^ %(oík): »Megtorlás, nélküli béke!«) Arró] nem v» akarok szólni, hogy ,ígéretes k' hangzottak el abban RZ irányban, íiogy ez- a béke nem a -bosszúnak, 'hanem a megértésnek, az igazság­szolgáltatásnak békéje lesz, égv olyan béke lesz, amellyel méltó és illő befejezni egy olyan háborút, amely a szabadságért folyt. Mivel azonban épp eza kérdés volt egyike azoknak, amelyekben sajnos még a magyar" közvéle­mény, a magyar pártok-sem tudtak legalább is minden vonatkozásban egy nevezőre jutni, szükségesnek tartóim, hogy legalább itt - most» a •béketárgyalások idején, amikor ez még ak­tuális és amikor talán 'még használni tudjuk javunkra ezeket a eredményeket, most foglal­kozzunk ennek a háborús felelősségnek à kér­désével. Rendkívül érdekes és. mondhatnám ebben a tekintetben eredeti és újszerű memorandum jjelent meg — nyilván a cenzúra engedélyével, mert hiszen nyomtatásbanN van — az Országos-Kossuth Szövetség kiadásában Szűcs István .tollából.205 Ez végigkíséri ahiáború keletkezésé­nek, háborúalatti , maga tartásunknak, kér dé- ! sét és a végén odakonklüdál, liogy a mi . fele­lősségünk nem nagyobb, sőt bizonyos mérték­ben talán még kisebb, más, most sokkal na­gyobb reményekkel a tárgyalóasztalhoz ülő csatlósállauiok felelősségénél./Nagyon szép a mottója is ennek a kis műnek. Azzal" kezdi, «* hogy (olv asbm) : , "r »Kossuth meggyötöri szabaldisiáigszerető riép©. fordul a világ igazságszerető nemzetei- -hez józan, .becsületes és-igaz érvekkel. Minden kis nemzet — mind mondja —- alapítja vala­mire a maga békecéljait, békecéljaival kapcso­latos igényeit. Olyan tényekre, illetve tényke­désekre, amelyeket az illető nemzet vagy kor-. máinyiai produkál télsi amelyek a győztes 'demo­kiTatiikus nagyhatalmak g.yőzeimét elősegítették. Jugoszlávia, amelynek hivatalos kormá­nya -a -háború - legelején tudvalévői eg a né­met-olasz-japán 'hármas paktumhoz csatlako-18-

Next

/
Thumbnails
Contents