Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-54

247 A nemzetgyűlés hí. ülése 19i6. téseinet szem előtt tortani szíveskedjék. (Élénk laps a koalíciós pártok soraiban.) Elnök: Némethy képviselő úr nincs jelen, viszonválaszra való joga töröltetik. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatnak-e a miniszter úrnak az interpellációra adott válaszát tudom ásulyennif (Igen!) A nemzetgyűlés az interpellációra adott választ tudomásulveszi, í. Következik a pénzügyminiszter úr írásbeli Vócsa Ferenc képviselő úrnak folyó évi július hó 24-én Fejés* vármegye megsegítése tárgyában előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urát, szíveskedjék a pénzügyminiszter úr válaszát felolvasni. Malasits Géza jegyző (olvassa): »Vócsa Ferenc nemzetgyűlési képviselőnek a 2.008— 1946. szám alatt megküldött tinterpellációjára válaszomat a következőkben adóm meg: T. Nemzetgyűlés! Vócsa Ferenc nemzetgyűlési képviselőnek a nemzetgyűlés r

folyó évi július hó 24-én tartott 41. ülésében előterjesztett interpellációjára tisztelettel a következőket válaszolom: A pénzügyi kormányzat ismeri Fejér megyének a háborús cselekmények következtében bekövetkezett súlyos helyzetét és ez indította a kormányt arra az elhaározásra, hogy adókedvezmények nyújtásával segítségére siessen az arra rászorulóknak. Az ideiglenes nemzeti kormány 5.930/1946. M. E. számú rendelete megengedte a háborús helyzet következtében az 1944/45. gazdasági évben vetetlenül maradt szántóterületek földadójának elengedését, valamint az 5.950/1946. M, E. számú rendelet a hajíSkárok címén engedélyezhető földadó törlését. A Fejér megyéből beérkezett összes ilyen irányú kérelmek a helyszinen felülvizsgálatot nyertek és ennek alapján az 1945. és 1946. években tör&Hetett: vetetlen területek után földadó és 'iárulékaiban 18.713 q búza, hadikár címén földadó és járulékaiban 39.517 q búza, összesen 58.230 ci búza. Fejér vármegye 1945. évi földadó és járulékainak előírása: 334.720 q búza, a törlés tehát az előírás 11.8 százalékát teszi ki. A törlés országos viszonylatban a legnagyobb, ami megfelel annak az ismert ténynek, hogy ez a megye szenvedett legtöbb kárt a harci események következtében. De további segítséget nyujtottmnk Fejér vármegye adózóinak azzal, hogy a földadónak pénzben való lefizetése esetére a búza árát igen méltányos összegben állapítottuk meg. Ez a búzaár 60 százaléka volt a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyének a búdapestvidéki petizügyigazgatóság illetékessége alá tartozó részére és Esztergom megyére megállapított búza árára. Kérem válaszom tudomásulvételét. Budapest, 1946. augusztus 10. Gordon Ferenc s. k.« Elnök: Vócsa Ferenc képviselő urat a viszonválasz joga megilleti. Vócsa Ferenc (kg): T. Nemzetgyűlés! A pénzügyminiszter úr válaszát tudomásul veszem, bár úgy látom, hogy a pénzügyminiszter úr által felsorakoztatott engedmények tulajdonképpen nem Fejér vármegyének adott engedmények, mert ugyanezek az engedmények megilleti! k az ország más területének földműves népéit is. Amikor én itt a nemzetgyűlésen ! szóvátettem röviden, csupán néhány szóval, Fejér megye nehéz helyzetét, ezt azért tettem, noçgy évi augusztus hó 23-án, pénteken. 248 felhívjam a kormány figyelmét arra, hogy a mi fejérmegyei népünk önerejéből nem tűid' megerősödni, sőt a legkétségbeejtobb helyzet előtt áll, mert ha beszolgáltatási kötelezettséV gét teljesíti, akkor nem tudja megszerezni magának azokat a gazdasági eszközöket, amelyek szükségesek földjének megműveléséhez, nem tud hajlékot építeni magának, mert hiszen tudjuk, hogy Fejér megye 96 községe közül hivatalosan is ötvenkettő romközségnek van nyilvánítva, tehát ezek olyan községek, amelyek nagyon nagy, tetemes károkat szenvedtek a harcok 'folyamán. Szegény emberek .élnek itt. akiknek számára hajlékot kell teremteni, ezt pedig csak úgy tudják megteremteni, ha a kormányzat végre gondol arra, hogy ezen a népen ^hathatósan segítsen. Én nem, azt kértem, hogy a kormány akár pénzzel, akar anyaggal segítségükre^ siessen, csupán azt kértem, hogy a mi megyénk szorgalmas néoének nehéz, verejtékes munkájával megszerzett javai a kezében hagyassanak, hogy azok felhasználásává] némiképpen segíthessen szörnyű helyzetén. Ismételten kérem a kormányzatot, a pénzügyminiszter urat is, hogy ezeket «zeni előtt tartva, amennyiben csak lehetséges, legyenek segítségünkre, mert az a nép, amely a medvénkben oly sokat szenvedett, a* elnmlt másfél esztendő alatt derekas helytállásával, szorgalmas munkájával érdemessé tette" magát arra. hogy törődiünk vele. A választ tudomásul veszem. Elnök: Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatnak-e a pénzűi?vminiszter xírnak az interrmllációrn adott válását tudomásul venni? (Ipen!) A nemzetgyűlés a választ tudomásul veszi. Következik a közellátásügyi miniszter úr ; írásbeli válasza Piatrik János képviselő úrnak folvé évi máius hó 22-én a termelési és beszól sráltatá si kötelezettség szabályozása tárgyában előterjesztett interpellációiára. Kérem a- je??v7Ő urat, szíveskedjék a miniszteri választ felolvasni. Malasits Géza jegyző (olvassa): »Piatrik János képviselő a nemzetgyűlés 1946. évi május hó 22-én tartott 36. ülésén a közellátásügyi miniszterhez interpellációt intézett a termelési és beszolgáltatási kötelesség szabályozása tárgyában. Interpellációjára a választ az alábbiakban adom meg: A képviselő úr az 1946^47. évi beszolgáltatási kötelesség szabályozásáról szóló 10.409/1946. K. M. számú rendeletemben foglalt rendelkezéseket három körülmény miatt sérelmezte. Kifogásolta, hogy a beszolgáltatási kötelezettséget a rendelet egyoldalúan állapította meg, mert az csak a parasztot sújtja; kifogás: Ita, hogy alföldek minősége között nem tettünk különbséget, végül kifogásolta azt is, hogy bár a jóvátétel a nemzet minden tagja íi sújtja, mégis a beszolgáltatási kötelesség csak a földtulajdonost terheli. Az előadott sérelmekkel kapcsolatban tisztelettel közlöm, hogy a beszolgáltatási kötelességet elsősorban arra kell kirónom, aki a beszolgáltatása kötelesség tárgyát képező terményt vagy terméket előállítja, illetőleg, aki élő állatot tart vagy tenyészt. A beszolgáltatásra nem köteles személyek. amennyiben önellátókká válnak, a közellátási szükséglet, fedezéséhez hozzájárulnak annyiban, hogy, őket is terheli az őrléssel kapcsolatos dézsma-beszolgáltatási -kötelesség. Ami a jó és rossz föld hozama közti különbséget illeti',