Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-54

215 A nemzetgyűlés 54. ülése 1946. Másodsorban súlyos ez azért is, mert jóvátételi kötelezettségeinknek az iparra háruló része ma 83 százalék és a magyar ipari munkásság termel vényeit nem ömlesziti vissza a magyar közgazdaságba, ctlïll C1ZZ<CL1 jár, hogy a magyar parasztságnak kell természetszerűleg1 a magyar ipari munkásságot eltartania, sőt az iparnak a külföldről beszerzendő nyersanyagait is mezőgazdasági termeivényeinkkel tudjuk csak kompenzálni. Az előző rendszer folytán ránk hagyott háborúvesztés így nyomja a magyar mezőgazdaságot és ma már nem arról van szó, vájjon tudja-e újjáépítő feladatait teljesíteni, hanem csupán arról, hogy a termelés fokozatos romlását, aláhányatlását meg tudjuk*-e állítani? 1945-től kezdődőleg állandó tőkeszegényedés van a magyar mezőgazdaságban, ami prosperitását állandóan csökkenti ás az egész magyar parasztság minden rétegét egyformán nyomja és életszínvonalának további csökkentését eredményezi. Az előttünk álló feladatokat, figyelemmel arra, hogy az adott lehetőségekhez képest a magyar mezőgazdaság fejlődőképességét • és újjáépítését is biztosítsuk, csak akkor tudjuk megoldaná, ha a mezőgazdaság számára ezeket a feladatokat egy korszerűen és a demokratikus elvek alapján felépített széleskörű jogokkal rendelkező mezőgazdasági érdekképviselet látja el. (Lelkes taps a kisgazdapárt és a par rasztpárt oldalán.) Politikaii és társadalmi életünk átalakulásán kívül a gazdasági élet irányítása is átalakul ma Magvarországon.. A gazdasági életben is részt kérnek az érdekeltek tömegei a maguk sorsának az intézéséből, gyakorolni akarják saját akaratukat, érdekeiket önmaguk akarják védelmezni. Egy demokratikus- elvek alapján felépített mezőgazdasági érdekképviselet alkalmassá teszi a magyar fö'dművelő lakosságot arra. hogy szociális és gazdasági helyzete kialakításában, szellemi és fizikai életszínvonala biztosításában tevékenyen részt vegyen. A demokratikus államrend érvényesülésének nem elegendő területe a csupán a politikai életben, az önkormányzatban való. részvéte!. Ez az egyik ág. A másik ág azonban ugyanolyan fontos és szükséges, hogy a.z érdekképviseletek az érdekeltek összefogásából felépülve a gazdasági élet területén is biztosítsák a nép jogait. Ellenkező esetben az állam még a'zr önkormányzatokra épült politikai demokrácián keresztül sem tudja a gazdasági demokráciát megvalósítani, a gazdasági élet területe diktatórikussá válhatik, aminek jeleit sajnos, ma is tapasztaljuk (Ugy van! Ugy van! a

kisgazdapárton.) és ez azzal jár, hogy m diktatórikussá vált gazdasági életben a mezőgazdasági ügyek intézéséből kimaradt mezőgazdasági lakosságot elemi jogaitól megfosztják, a demokráciával szemben ellenséges érzületet keltenek benne és feladatai megoldására, amelyek rendkívül súlyosak, képtelenné teszik. De ugyanezt kívánja a célszerűség és szükségesség is, nemcsak a politikai szempont.• A célszerűség és szükségesség ezt kivánja azért, mert ha a kormányzatnak meg is kell adnia a gazdasági élet területén az általános irányítást és ellenőrzést, a váltakozó élet ezeken a területeken új és új problémákat vet fel, ezeket a?, új problémákat pedig a kormányzat nem tudja megoldani; nem tudja megoldani azért, mert legnagyobb részük helyi jellegű. Azt kivánja tehát az élet, hogy ezeknek a problémáknak megoldásába az érdekelt lakosig vi augusztus hó 23-án, pénteken. 216 ság tevékenyen kapcsolódjék be, önmaga intézze ügyeit, illetve közreműködésével és irányításával, meghallgatásával történjék fontosabb ügyekben is az állam intézkedése. (Helyeslés.) A mezőgazdasági népesség létalapja a magyar föld. A magyar föld népe a maga ügyeinek intézésében ezért követel a demokráciától jogokat, haladó szellemű érdekképviseletet, amelyben jogos követeléseinek érvényt szerezhet és a mezőgazdaság igazgatásában is tevékenyen résztvehet. A föld művelőinek boldogulása nem választható el a mezőgazdasági termelés prosperitásától és annak az érdekképviseletnek a kialakításától, amely a mezőgazdasági termelést a nemzetgazdaságban való fontos szerepe alapján megilleti. Azok a nagy feladatok és nehézségek, amelyek előttünk állnak^ a háborúvesztés következtében, és a mezőgazdaság elszegényedése azt követelik, hogy a mezőgazdaság számára az őt megillető fontos szerepet és területet jelöljük ki a nemzetgazdaságban. Nyilvánvaló, hogy a mezőgazdaság, az ipar, a kereskedelem és a hitelélet érdekei szoros kapcsolatban vannak egymással, de az ' is nyilvánvaló, hogy az emberi önzés vagy mákfajta szempontok ezek között az érdekek között ellentéteket támaszthatnak, amelyeknek következtében a nemzetgazdaság egyik ága háttérbe szorul. Ha pedig a mezőgazdasági termelés háttérbe szorul, a mezőgazdáság prosperitása lehanyatlik, akkor a mezőgazdasági népesség életszínvonala is csökken, és így nem tudja megoldani újjáépítési feladatait, nem. tudja a közvetlenül vagy közvetve reáháruló jóvátételi kötelezettségeket teljesíteni, az állandó terméscsökkenéssel életszínvonala fokozatosán süllyed, ez az elégületlenséget növelheti és a mezőgazdasági népességet alkalmatlanná teszi annak a feladatnak elvégzésére, amely reá vár. Láttuk ezt 1914 és 1918 után, láttuk az elmúlt 25 év alatt, amikor nem a munkásság, hanem a nagytőke érdekében egyoldalú, csak iparpártoló politika folyt 'itt és ennek az iparpártoló politikának célkitűzései alapján olyan árnyékiparok keletkeztek Magyarországon, amelyeknek nyersanyagát kívülről drágán kellett behozni és megszerezni, meg kellett fizettetni ezeket a magyar mezőgazdasággal, annak ellenére, hogy idehaza lévő nyersanyagokkal dolgozhatott vo'na a magyar mezőgazdaság. Elnök: A képviselő urat figyelmeztetem, hogy beszédideje lejárt, azonban kérheti beszédidejének 30 perccel való meghosszabbítását. (Élénk felkiáltások: Megadjuk!) Kiss Sándor (kg): Kérném . beszédidőm meghosszabbítását. Elnök: Méltóztatnak a meghosszabbításhoz hozzájárulni? (Igen!) A nemzetgyűlés a meghosszabbítást megadja. Kiss Sándor (kg): Továbbmenő érdeke és hivatása tehát a mezőgazdasági érdekképviseletnek az, hogy a mezőgazdaság számára a nemzetgazdasági életben őt megillető helyet harcoljon ki és hangolja össze az érdekeit az ipar és a kereskedelem érdekeivel. Ez nem is egyoldalú érdek, mert ba a nagytömegű mezőgazdasági mépesség életszínvonala alábbszáll, abban az esetben' fogyasztóképessége, vásárlóképessége is csokikén; a mezőgazdaság nem tudja támogatni az ipart, amelynek belső fogyasztópiacai vesznek el ezzel. M modern érdekképviseletet követeli elsősorban az, hogy a most felfejlődő törpe- és \úvr