Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.
Ülésnapok - 1945-54
211 A nemzetgyűlés 54. ülése 1946. csináltam és nem is csinálok! Maguk vezetnek, Turul-vezérek! — Apró Antal (kp): Közelebbről! meg ikedli néztai! — Vásáry József ímisz) : Turul-vezérek!) 150 Elnök: Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak csendben maradni. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság- javaslatát elfogadni? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. Kimondom tehát a határozatot, hogy a nemzetgyűlés Kossa István képviselő urat a házszabályok^ 13. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint a Ház ünnepélyes megkövetésére^ Ítélte. (Szabó József (kg): Kisebbség!) A képviselő urat rendreutasítom. Az elnökkel nem lehet vitába szállni. (Felkiáltások a kisgazdapárt soraiban: Éljen az elnök! — Taps.) Szemmellátható többség volt, tehát megállapítottéin, hogy a többség a javaslatot elfogadta. (Ugy van! Ügy van! a kisgazdapárt oldalán.) Napirend szerint következik Kiss Sándor képviselő úrnak a mezőgazdasági érdekképviseletről bejegyzett önálló indítványának megindokolása. A képviselő urat illett a szó. Kiss Sándor (kg): . T. Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halljuk! — Nagy taps a kisgazdapárt és a szabadságpárt soraibmi. — Kováts László (msz'): Éljen a születendő érdekképviselet!) Magyarország mezőgazdasági ország. Népességéinek 56 százaléka él közvetlenül a földmívelésből. Csupán ez a számadat önmagában mutatja a parasztságnak t politikai és társadalmi jelentőségét és mutatja a mezőgazdasági nagy nemzeitlgazdtaíS'ági fontosságát. A magyar parasztság, a magyar társadalom legnagyobb dolgozó rétege, a felszabadulásié mégsem tudott számának és súlyának megfelelő aránvban politikai tényező lennd a hatalomban. (Ügy van! a kisgazda/párt oldalán. — ' Közbeszólás ugyanott : Ma sem!) Nem tudott azzá lenni azért, mert 1867-től kezdődően mind jobban és jobban egy feudálkapitalista rendszer kiuzsorázása alatt élt és ' sínylődött. Társadalmilag leszorítva, öntudata kifejlesztésében állandóan meggátolva és a legmódszeresebb eszközökkel apolitizálva élt a magyar paraszt-társadalom. Ezt az osztálvurolraat a magvar nagybirtok éis nagytőke összefogott érdekszövetsége képviselte a magyar dolgozó rétegek, a magyar munkásság és a magvar parasztság felett. Ez a, réteg, amely számban igen kevés volt, társadalmi téren megnyerte támogatásul az úri középosztályt, megnyerte társadalmi támaszul a parasztság és a kispolgárság opportunus vagy _ leszorított, öntudatlan apoliíizált nagy tömegeit, sőt később a fasizmus álforradalmi szellemében a munkásság megtévesztett rétegeit is. Keveseknek az uralma volt, dé a hatalomnak, a vagyonnak és a jognak minden biztosítékát a kezében tartotta. Kezében volt a vagyoni hatalom. Magyarországnak Lengyelországgal együtt a legbetegebb jövedelemmegoszlása volt Európában az elmúlt huszonöt évben. Ez a jövedelemmegoszlás a magyar tiszta jövedelmet úgy osztotta ezét, hogy a felső uralkodó rétegnek, az alig 5 százalékot kitevő nagybirtokos és nagvtőkés! rétegnek kezébe adta a magvar tiszta jövedelem 95 százalékát, aniig a dolgozó népnek ugyanebből csak 5 százalék jutott. A vagyoni hatalom támasza a miagyar nagybirtok volt, amelyhez a magyar földnek majklévi augusztus hó 23-án, pénteken. 212 nem a fele tartozott s a magyar nagytőke, amely vele szoros érdekszövetségben fejtette ki a maga vagyoni hataknát. A vagyoni hatalom alapján kezében volt a politikai hatalom. A kiegyezéstől kezdődőleg az első ' világháborúig, elvétve egy-két paraszt képviselő került be ,&z ország parlamentjébe1. (Felkiáltások a kisgazdapárton: Mutatóba!) Az első világháború után egy ideig ugyan a magyar parasztság többségben került be a parlamentbe, azonban a háttérben a készülődő reakció élén egy rendkívül tehetséges, de annál zseniálisabb gazembernek151 sikerült megcsinálnia azt, hogy a magyar parasztságot felosztotta _ rétegekre ós egymásnak ugrasztotta. Sikerült elválasztania a dolgozó kisparasztságot a szegény paraszt földmunkásság tömegeitől és sikerült a parasztságot a munkásság ellen hangolni és egymástól elválasztani. Ez a vagyoni hatalom . alapján kiépülő politikai hatalom képviselte itt az elmúlt huszonöt évben az urálimat. Visszaépítette az első világháború előtti társadalmi és gazda- \ sági rendszert, teljes alkatában a Habsburgmonarchiát király nélkül. Afe elmúlt huszonöt évben ugyanaz folytatódott, ami a világháború előtt történt Magyarországon. Ez a réteg annyira ragaszkodott a hatalomhoz, hogy akkor, amikor már a legelemibb ösztön is azt parancsolta, hogy Németország oldaláról elálljanak a népek, mint a vízbefuló a szalmaszálba, odakapaszkodott ,a maga hatalmának őrzése érdekében a 'magyar uralkodó réteg, a magyar parasztságot, a magyar munkásságot kiszolgáltatva a hábortúveszfcés nyomorűságainak. (Ügy van! Ügy van! a kisgazdapárton.) Átfogó és rendkívül. rendszeres hatalmát mutatta az, hogy amikor a gazdasági pozíciók őrzésiében _ szégyenteljesen áttolódott a fasizmus froratjára és fokozatosan mind erősebben Németország csatlósává vált, amikor szégyenteljesen zsidótörvényeket hozott, ugyanakkor ; a. nagytőke képviselőinek: Weiss Manfrédnek, Ohorinnak, valamint Goldibergemek, a három iparmágnásnak egymagában mégis több befolyása volt a magyar politika irányítására, mint az egész magyar parasztságnak együttvéve. (Ügy van! Ügy van! Taps a kisgazdapárton.) De 'kéziében volt a közigazgatási hatalom is. A közigazgatás engedelmes, szolgai kiszolgálója volt ennek a rendszernek, úgy építették fel, úgy alakították ki társadalmi osztályhelyzetét, úgy alakították ki a magyar értelmiség és a magyar polgárság helyett a nálunk egészen speciális magyar úri közép; osztályt, hogy elsősorban iír volt- és lefelé igyekezett elzárkózni, felfelé pedig hajlongani. Ez a közigazgatási rendszer mint engedelmes kiszolgáló rátelepedett a magyar- nép; re, igyekezett megfojtani a mindig feltörő forradalmi .feltörekvéssíket *vagy önálló mozgalmakat Érthető is, hiszen a közigazgatás mindig azé, akié a hatalom. Ha a népé lesz a hatalom, a dolgozó népé, akkor a népé lesz a közigazgatás is. Ugyancsak kezébe tartozott a karhatalom is,, a magyar csendőrség és rendőrség, atmely iskolázásban jól képzett szerv volt, alkalmas a rend fenntartására, de alkalmas a rendszer fenntartására is, éppen ezért alkalmas arra, hogy a népből jövő törekvéseket leszorítsa, meggátolja és akadályozza azt, hogy a nép . tömegében a hatalom bástyafalain keresztül-