Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.
Ülésnapok - 1945-54
207 A nemzetgyűlés 5Í. ülése 19Í6. väilamint a járlatlevelek utáni feleiméit különdíjak csökkentése tárgyában. A képviselő úr nak a felszólalásra az- engedélyt megadtam. A képviselő urat illeti a, szó. Koszér Nándor (kg): T. Nemzetgyűlési Most, amikor napirend j előtti felszólalásra! kaptam engedélyt, a parasztság segélykiáltását kívánóim a nemzetgyűlés elé hozni, mert a magyar parasztság olyan kétségbeejtő helyzetben van, hogy azt szavakkal kifejezni szinte nem .is lehet. Ha ezen a szörnyű állapoton sürgősen nem segítünk, akkor katasztrófális_ helyzetbe jut a nemzet társadalmának alapját alkotó réteg és rajta keresztül az egész ma-; gyár élet. Mindannyian elismerjük, hogy vesztett háború után vagyunk, amelyet a dolgozó társadalom mindig ellenzett, de sajnos, a politikai hatalma - nem volt meg ahhoz, hogv . ezt meg tudta volna akadályozni. A szenvedésből, a nélkülözésből minden társadalmi rétegnek ki kell vennie ai résziét teherbíróképesrsége arányában, de az ellen tiltakozni kell, hogy az ország újjáépítésének súlyát. • terhét túlnyomó részben a parasztság viselje, mégpedig teherbíróképességén felül. Ha ez a réteg, amely ezer éven át tartópilléré volt ennek a hazának, megrak" kant, akkor ez veszélyezteti a magyar dolgozó társadalomi gyönyörű alkotását, a. magyar demokráciát is. (Ügy van! Ügy/ van!) Ha valaki ma kimegy a falvakba, akkor jajszó és panasz árad feléje — és meg kell állapítanunk, hogy a pamaszok jogosak, .mert a hőszolgáltatási kötelezettség, a dézsma mai formája túlságosan szigorú, — hogy a parasz_l termel vényéinek ára, vagyis munkadíja nevetséges összegre rúg. Ha valaki őszintén beletekint ebbe a kérdésbe, szegyeimé kell magát' azért, hogy ar demokráciában társadalmilag alacsonyabb lény" nek tekintik még ma is a parasztságot és szinte úgy kezelik, mint a kínai kulikat, iakiknek csak addig van becsületük, amíg dolgoznak és • termelnek! {Ügy van! Ügy van! — Taps a. kisgazdapárton, a parasztpárton és a szabadságpárton. — Egy hang a parasztpártról: Soha nem volt ilyen nyomorban!) Arról azonban, hogy munkájáihoz mérten megbecsüljék és. megfelelő életmódot biztosítsanak számára, megfeledkezik mindenki. Hogy ez tudatosiain vagy akaratlanul történik'e, azt ma nem vitatom. Tűrhetetlen állapot az, hogy amikor a búza 40 forintban van megállapítva, akkor egy pár cipő talpalása 27 forint, egy lópatkó ára 24 forint és egy darab ekéért, amely 1933-ban a gazdasági válság idején 92 pengő volt, ma, 1946-ban 483 forintot kell fizetni, »ami 12 mázsa búza áránál is több. (Felkiáltások a kisgazdapárt oldalán: Hallatlan! Borzalmas!) Ugyanilyen eltolódások vannak a ruházkodási cikkeknél és egyebeknél is az egész vonalon. Igen t. Nemzetgyűlés! Az ármegállapításoknál a szakszervezeteknek és az iparhatóságoknak döntő ^szerep jut. Vonatkozik ez az ipari munkadíjak megállapítására is. Ezeken a kérdéseken feltótlenül_ sürgősen segíteni kell, mért ezzel veszélyeztetjük a termelés f oly tonosságát, mert az a parasztember nem tud termelni, ha mezőgazdasági eszközeit nem tudja javíttatni. T. Nemzetgyűlés! A vámíőrléssel kapcsolatban is súlyos hibák és sérelmek vannak, ami a parasztságot érinti. Amikor a dézsmát be kellett szolgáltatni a cséplés után, sírva jötteik parasztemberek, akik panaszkodtak, évi augusztus hó 23-án, pénteken. 208 hogy mezítláb, véres lábbal kellett mekik aratniok, kicsépelték kis gabonájukat, a dézsmát leadták, bevitték a búzát a Futura-bizoimányosokhoz és egyebekhez, de azok nem tudtak pénzt adni, a malmok ennek hiányában nem voltak hajlandók részükre kiszolgáltatni és éhezniök kellett, pedig minden nehézségen ke resztül elvégezték mezőgazdasági munkájukat. (Közbeszólás a kisgazdapártról: Eobot és dézsma !) T. Nemzetgyűlés! Van, itt még 'prolblénia. Az • aszálykáros vidékek helyzete is súlyos. Ezen is változtatnia kell a kormányzatnak. Meg kell változtatni azt a rendeletet, amely előírja, hogy a parasztnak 50%^ban be kell szolgáltatnia ^termelvényeit -és csak akkor kap a^ termelő őrlési igazolványt. Ezen sürgősen változtatni kell, mert ha az a parasztember beszolgáltatja 50%-ban termelívényeit, antiyi készlete sem marad» hogy valamit is el tudjon vinni a malomba. Ez az egyik. része a kérdésnek. A másik része az, hogy tűlimagasan vannak megállapítva az őrlési díjaik. Valamikor 10 kilóért őröltek a malmok, ma pedig 25 kilót kell érte fizetni. Ez jórészt onnan adódik, hogy a lisztáraikba belekalkulálták a Futura és egyebek díjait. Súlyos kifogások vannak a Futura ellen is, amikor alaptalanul százalékokat vonnak le a parasztoktól olyan gabona után, amelyben, semmiféle szemét és mellékanyag nincs. , Ezt is sürgősen felül kell vizsgálnia a kormányzatnak. (Közbeszólás a kisgazdapártról: Hivatalosan!) Súlyos probléma merült fel újabban a járlatleVelekkel kapcsolatban is. Előfordult az a sérelmes eset, hogy egyetlen járatlevélért ! 48 forintot kellett valakinek fizetnie. Felhozhatok egy példát. Éppen tegnap hallottam, hogy egy szegény család egyik tagja megbetegedett, orvoshoz kellett mennie. Kénytelein volt a család hat darab malacát piacra vinni, Járlatlevelekért 50 egynéhány forintot kellett fizetnie. Közben, azonban, mivel vidékedpénzszűke van, 75 .forintot kapott az 5—6 da rab 'malacért, tehát kétségbeejtő a helyzet. Vissza kell tehát állítani ezeket az árakat arra a színvonalra, amelyet a termelő elbír. Ez napjainkban súlyos probléma, minden vonalon ezzel a kérdéssel, a piaci árak meghall apításával foglalkozna^. Súlyosan sérelmezem, hogy egyes városokban ^és járási székhelyeken a piaci árakat megállapító bizottságban a mezőgazdaság részéről senki ,neiu foglal helyet, haneim az iparhatóságot bízták meg ' az árak megállapításával. • Szomorúan állapítom meg, hogy a piacon milyen esetek fordulnak elő ebből kifolyólag. Például az én vidékemen ellő/fordult, hogy egy parasztaszszony bevitt két kosár gyümölcsöt a piacra. Maximális áron kénytelen volt eladni. Közben fogorvoshoz kellett mennie és a (kiét kosár termeivényért egyetlen fogát húzta ki az orvos. Sírva jött haza, mert családja részére nem tudott semmit sem vásárolni. Igaz, hogy ezek kis kérdések, de feltétlenül változtatni ' kell ' rajtuk. ; ; '"^ i '' "i T. Nemzetgyűlés! Tapasztaljuk napjainkban, hogy bár szarvasmarhavágási tilalom van, egyes közületek sorozatosan vágják le a szarvasmarhákat. Ha erre szükség van, ebben a vonatkozásban • (követeljük, hogy a falu részére is tegyék lehetővé a szarvasmarij hák levágását. Szomorúan tapasztaljuk azonban, hogy egyes vidékeken, ha kényszervágás
