Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-53

203 A nemzetgyűlés 53. ülése 1946. évi megvan arra, hogy ezt az antiszociális adót teljesen el tudjuk söpörni. Az 1923. XXXIII. t. c-ben születet«; meg a borfogyasztási adó. Addig csak a vendéglősök és a kávésok fizettek ilyen adót az úgynevezett regálé elmén, akkor azonban a termelőkre is kivetették a borfogyasztási adót. Ezzel az adónemmel sohasem leszünk megelégedve, nem fogunk kibékülni v«le, sem a termelők, sem a fogyasztók, éppen azért már ittl bejelentem, bogy a mérséklést tudomásul vesszük ugyan, j de mindaddig harcolni fogunk ennek az adónemnek az eltörléséért, amiig azt teljesen meg nem szüntetik. (Helyeslés a kisgazdapárton.) Van-e még egy termelési ág az országban, ahol először meg kell fizetnie az_ adót a termelőnek, s csak azután fogyaszthatja el, amifi ő maga termelt? A liszt, tejtermékek vagy a hús után, amit maga fogyaszt el, a termelő nemi fizet fogyasztási adóit, csak a bor után kell azt fizeífínie! Ez mindig nagyon sérelmes és fájó pontja volt a gazdatársadalomnak, a fogyasztónak és a termelőnek egyaránt. Borfogyasztási adót Európa többi országában alig fizetnek.' Franciaországban nem fizetnek csak másfél százalékos fogyasztási adót, de csak a vendéglősök, vagyis a továbbárusítók; a termelőik semmit sem fizetnek. Romániában 4%-os fogyasztási adót fizetnek az alapár után, ebből azonban bizonyos részt visszakap a szőlőgazdaság, hogy ezzel is emeljék a román szőlőkul+úrát Németországban esry és fél százalék a fogyasztási adó. Olaszországban szintén csak a kimérők fizetnek fogyasztási adói il. Egész Európáiban nincs ilyen aránytalanul magas és antiszociális borfogyasztási adó, mint Magyarországon. Ebben a kérdésben azonban nemcsak a. szőlőtermelőknek és nekünk hegyvidéki vagy borvidéki képviselőknek, hanem az egész nemzetgyűlésnek is állást kell foglalnia' Mélyen t. Nemzetgyűlés! 1923-ban nem volt demokrácia, azért hozták ezt az antiszociális adót, hogy a magyar paraszt itlartsa el a községet, s a városok lakosságának, a háztartására is akarták ezt fordítani. De most demokrácia van, ezért követeljük, hogy ezt el kell törölni. Amit a múlt rendszerben ilyesmit a magyar falu terhére és hátrányára behozltlak, azt ma meg kell szüntetni. Nem lehet, hogy égy kis : vékony réteg, a borfogyasztók fizessék meg az j egész község háztartását. Fizesse meg^ az egész község számarányához és anyagi erejéhez mérten. Fel kell emelni inkább a szőlők földadóját, esetleg több adót kell fizetni más térén. Ha most csökkenteni akarja a pénzügymi. niszter úr ezt a fogyasztási adót, akkor arra kérjük, hogy a beszedési módszert is változtassa meg. Eddig az történt, hogy vidéken kéthárom ember hónapokon keresztül járt a községekben, pincékben, kamrákban mindenüti dúskált és tortúrát játszott a gazdákkal. Ez nem szociális. Ki kell vetnünk közadók módközségi igazgatás hajtsa be addig is, amíg ezt az adót végleg meg nem tudjuk szüntetni. / ! Hitelesítették : Spitálszky Károly s. k. naplóbtrálnaugusztus hó 22-én, csütörtökön- 204 T. Nemzetgyűlés! A közelgő szürettel kapcsolatosan nem mehetünk el szó nélkül a sok jajkiáltás és panasz mellett, amelyek az út'óbbi napokban érkeztek fel az ország különböző vidékeiről. Nagyon félő, hogy a bor árát olyan alacsonyan fogják megszabni, amint ez sajnos a búzával tették. Tudom, hogy a deflációs politikával összeesik a mai szüret. Sokan mondják, hogy a stabilizációt is:en aláássa, ha komoly kölcsönt adnak a szőlősgazdáknak, de ha nem kapunk kölcsönt, nem tudják felvenni a szőlőtermést a sok százezer vidéki kisgazdától. akiknek sem férőhelyük nincs, sem anyagi helyzetük nem megfelelő, úgy, hogy enélkül nem tudnak szüretelni. Mi történik akkor? Az adóalanyokat teszik tönkre és veszélyeztetik a jövő évi szőlőtermés lehetőségrét. Figyelembe kell azt is venni, hogy 10—20 liter bort fizettünk napszámot ezen a nyáron. Amikor jlyen alacsonyan akarják megállapítani a szőlő árát, akkor a gabonát termelő gazdák után a szőlőgazdákat is el fogja nvírni a sajnos olyan sokszor emlegetett agrárolló. Tehát a Gazdasági Főtanácsnak és a kormánynak mindenképnen meg kell találnia a módot, hogy a földhöz jutfetottak közül legalább a kisemberek, akik a legnehezebben tudják szőlőtermésüket elhelyezni, kapjanak kölcsönt szövetkezeti vagy valamilyen formában és úgy állapítsák meg a szőlő árát, — nem mint a búzáét, amely kétszeres szorzószámmal készült az iparcikkek hatszoros szorzószámával szemben, — hop-y fiz lesralább elérje az iparcikkek mai árát, a békebeli árakat a lapu! véve. T. Nemzetgyűlés! A borfogyasztási adó leszállításával bebizonyította a demokrácia, hogy tud cselekedni. A demokrácia megmutatta, hogy ha egy téves, elhibázott adónemet kivetnek, mint a borfogyasztási adót. akkor azt gyorsan meg is tudja változtatni. Éppen ezért én úgy a sokszázezer szőlősgazda nevében, mint a többmillió borfogyasztó nevében hálásan megköszönöm a pénzügyminiszter úrnak és a pénzügyi kormánynak azt a szociális rendelkezését, amellyel a fogyasztási adót 'mérsékelte, és arra kérjük a termelőkés fogyasztók hevében, hogy további csökkentéssel is jöjjön és az ügyben való tárgyalástól sohase zárkózzék el; akkor elismerik a vidéki termelők s a fogyasztók egyaránt, hogy Magyarországon valóban demokrácia van és áldani fogják, hogy a fogyasztási adó csökkentésével, majd végleges eltörlésével a kispénzű emberek is kevés pénzért, olcsón, jó bort fogyaszthassanak. (Helyeslés a kisgqzdapárton. — Bácsalmási József (kg): Á Gazdartsági Főtanláosioit pedig Sízervezzék át!) Elnök: T. Nemzetgyűlés! Méltóztatnak a pénzügyminiszter úrnak az interpellációra adott válaszát tudomásul venni? (Igen!) A nemzetgyűlés a választ tudomásul veszi. Az ülést bezárom. ! (Az ülés déután 2 ^őru 26 perckor végződöd.) Csej key Ernő s. k. •otisági tagok.