Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-53

193 A nemzetgyűlés 53. ülése 1946. év hangulatot, a kiskirályok létezését, altkor, amikor a nemzet nagy többsége mellette állna •a rend 'megteremtésében, másfelől eltűrte, bogy hatósági szervek intézményesen irtsák a magyart. Olyan sokan vágyunk? Ne pusztítsuk egymást! Igen t. Nemzetgyűlés! Mi elítéljük mindazt a bestialitást, amelyet 1919-ben és azután véghezvittek. Felelni kell a vértanuk haláláért, mert a kiöntött vér bosszúért kiált az egekre. De méltóztassék megengedni, a magyar közvélemény kíváncsi azokra az ezrekre is, akik a rendőrségi. fogdákban és az internáló táborokban piisztul'tak el fenevadak módjára- (Ügy r'tn! Úgy van! a szabadságpárt soraiban' — Nánási László (pp): Hát akik a Donnál pusztultak el?) Szóval maga helyesli, hogy ezeket1 agyonverik ártatlanul? Gratulálok önnek! (Nánási László (pp): Nem! De azok ártatlanul pusztultak el a Donnál!) Maga nincs tisztában... (Nánási László (pp): Az ellen soha nem tiltakoztak!) Maga tiltakozott? (Nánási László (pp); En tiltakoztam!) Hol tiltakozott? Hol volt maga akkor? (Zaj.) Igen. t. képviselőtársam, kénytelen vagyok megmondani, hogy ebben az egész házban — pedig voltak szociáldemokraták, voltak kisgazdapárti vezetők, — csak három ember tiltakozott a kisgazdapártból136 ezt nagyon jól tudják! (Nánási László (pp): Ezt tudjuk!) Tehát valahol voltak. Kár, igen t. képviselőtársam, komoly dolgokat így kihasználni. Igen t. Nemzetgyűlés! A letűnt politikai rendszereknek 25 esztendőn keresztül számtalan hibájuk volt. En az;ií vártam volna, — őszintén és becsületesen megmondom — ... (Súlyán György (kp): Öt százalék sem voit a Horthyparlamentben...) Mi közöm volt nekem Horthyhoz? Annyi, mint magának, vagy még annyi sem! Lehet, hogy magának több köze volt, ha megvakarnák, mint nekem! (Zaj. — Az elnök csenget) Igen t. Nemzetgyűlés! Én azt vártam volna és mindenki azt vártía volna s a kormányzatnak és a pártoknak is azon kellett volna lenniük, hogy okuljanak a múltból. (Súlyán György (kp); Okultunk a Donnál meg Voronyezs nél!)13T Nem én voltam a tábornok és a vezérkar. Még katona sem voltam! (Súlyán György (kp) : Éppen azért azoknak az internáló táborokban és a börtönben most a helyük, akik ezt élőidézték. Száz- és kétszázezer magyar el" eseltlt!) De mi közöm van, nekem ehhez? Mit tehettem volna ebben? Mondja meg! Legalább tanítson meg most! (Zaj a kommuniskipárt soraiban. — Felkiáltások ugyanott: Védi őket!) Én nem védtem és nem is védek senkit és bárki volna hozzátartozóm, ha róla lopást látnék bizonyítva vagy gazságot, vagy nemzet ellen való vétket, én lennék az első, aki követ vettnek reá. Nekem nem lehet olyan pártvezetőm, akit megvédenék tüzön-vizen keresztül még akkor is, ha olyant követ el, ami nem méltó hozzá. Igen t. Nemzetgyűlés! Igenis, meg kellett volna szüntetni, mindazt a bajt és ki kellett volna küszöbölni azokat! a hibákat, amelyek a múltban voltak. Méltóztassék csak megnézni, mit kifogásoltunk a letűnt rendszernél. Azt, hogy egy csoport, — mondjuk klikknek — összeállt és úgy intézte az ország sorsát, ahogy akarta és másnak semmi beleszólása nem volt. (Zaj a kommunistapárt soraiban-) Most önökre olvasok rá. Tegnap este a rádió mondoStta be, hogy a miniszterelnököt a magyar vidék egyre-NEMZETOYÜLÉSI NAPLÓ III. i augusztus hé) 22-én, csütörtökön. 194 másra keresi fel és követeli, hogy a magyarokat védjék meg és jöjjenek vissza a magyarok. Kérdezték önök ezt a magyar nemzetet, amikor a békecélokkal előjöttek? Igenis, meg kellett volna titkosan szavaztatni a magyar népeit), hogy mit kíván: hagyjunk-e ott hárommillió magyart rabságban vagy ... (Somogyi Miklós (kp): Megkérdeztük! — Felkiáltások a kisgazdapárt soraiban: Megkérdeztük gyűléseken! — Súlyán György (kp): Ez a demagógia. Ez már igazán »vásári« beszéd.) Hála Istennek, amikor ezeket elintézzük, ön már olyan kicsi fiú lesz, hogy nagyítóval keresik majd később. Elnök: A képviselő urat kérem, tartózkodjék képviselőtársának sértegetésétől. Vásáry József (msz): Es ha ő sérteget, mit csináljak? Mindenkivel úgy kell beszélni, ahogyan megérti. Ezt talán megérti! Elnök: A képviselő úrnak nincs joga az elnökkel vitába szállni, ezért rendreutasítom. Vásáry József (msz): Méltóztassék megengedni, amikor ilyen komoly dolgokról beszélünk, kihozzák a magyar embert sodrából, ha ilyen hangon beszélnek. (Somogyi Miklós (kp): Komolyan kell beszélni a komoly dolgokról, nem felelőtlenül.) Igen t. Nemzetgyűlés! Igenis, felelősségem tudatában beszélek, mert ha az 1919-es trianoni békét követŐleg ia csehek kiváló elnöke, Masaryk és később Maniu13S

is elismerte, hogy nem volt jó a trianoni béke, akkor ne legyünk pápábbak a pápánál. Trianonban azt mondották, hogy kegyetlen békeparancsot adnak Magyarországnak, most pedig azt hirdették, hogy igazságot akarnak hozni. Méltóztassanak megjegyezni, én sohasem fogok izgatni, hiába mondják, hogy a hordó tetejére állok, én nem teszek mást, mint hogy lelkemben sohasem nyugszom bele abba, hogy ez a szerencsétlen magyar nemzet, amely feláldozta magát az egész nyugatért és pusztult 400 esztendőn keresztül, ez a nemzet legyen a bűnbak akkor, amikor más nemzeteknek vannak ilyen bűnei. A magyar nép ezt nein érdemli meg és bármit is mondanak önök, én bízom az isteni igazságszolgáltatásban, hogy az igazság valamikor eljön és a magyarok nem lesznek rákényszerülve, hogy az ezeresztendős magyar hazától elszakított területen idegen szolgaságban legyenek, önöket megnyugtathatja a kisebbségi védelem, engem nem nyugtat meg. Engem az nyugtatna meg, ha az a föld, amely ezer esztendő óta az övék, ott lehetne, ahol ők akarnának lenni. (Súlyán György (kp): Ez a beszéd használ Gyöngyösi külügyminiszter úrnak? — Lévay Zoltán (msz): A hallgatás sem használ!) T. Nemzetgyűlés! Legyenek nyugodtak képviselőtársaim, ez az én beszédem Parist nem változtatja meg, mint ahogy az önök fsehszlovák egyezménye nem javította meg a Csehszlovákiában lévő magyarok_ helyzetét; hallgassák meg a híreket, a rádió ; közölte, hogy a szlovákiai magyarok a párisi békeértekezlethez fordultak egy könyörgő távirattal. Mi ezeket a testvéreinket nem dobjuk el, nekünk drágák, ha önöknek nem is azok. (Ellentmondások a kommunistapárt soraiban. — Egy hang a kommunistapárton: Sokkal drágábbak, mint magának!) T. Nemzetgyűlés! Meg kellett volna legalább kérdezni azokat a magyarokat, és akkor tudtuk volna akaratukat, nem úgy, hogy á mi 13