Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.
Ülésnapok - 1945-36
165 A nemzetgyűlés 36. iÜése 1946, nek azok között, akik hazakerülnek. Idehaza viszont a magyar demokrácia építésében szükség van rájuk, mert ezek a főleg diákos munkásfiúk nem 1944 október 15-e után lettek ellenállók, hanem korábban, németellenesek . voltak és már 1944 március 19-e után beszerveződtek az ellenállási mozgalomba. 61 Kötelességünk ezt megtenni, mert érezniök kell azt, hogy a magyar kormány valóban a nép kormánya, s számon tartja azokat, akik akkor a nép igazi érdekei szerint cselekedtek a németekkel szembeni harcban és mindent^ megtesz érdekükben, hogy őket a fogságból kihozza ós idehaza az építésbe beállítsa- MiveJ pedig szinte kizárólagosan egyetemi hallgatókról diákfiúkról és iparostanoncokról van szó, szükséges, hogy ezeket a fiúkat idehaza két év után az a fogadtatás várja, amelyet harcaik és végzett teljesítményük után megérdemelnek. Ezért kérem a külügyminiszter úr közbelépését, .a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrtól pedig azt kérem, hogy ezeket a fiúkat, .amikor hazajönnek, megfelelő internátusba helyezzük el és részükre a mai kereteink között minden any.agi támogatást adjunk meg, hogy tovább folytathassák tanulmányaikat (Helyeslés és taps a Ház minden oldalán.) Elnök: Az interpellációt a nemzetgyűlés kiadja az illetékes miniszter uraknak. Következik Vásáry József képviselőtársunk interpellációja a kormányhoz -az ország gazdasági rendjének biztosítása, az infláció megfékezése, a tisztviselők emberi megélhetésének biztosítása, a feketepiac megfékezése, az árak, bérek és fizetések összhangbahoz,atala, a úgynevezett agrárolló megszüntetése tárgyában. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Hegyesi János jegyző (olvasa): »Milyen intézkedéseket tett eddig a kormány az ország gazdasági rendjének biztosítására, az infláció megfékezésére, <& tisztviselők emberi megélhetésének biztosítására, (a feketepiac letörésére, az árak, a bérek, fizetések összhangbahoziatalára, az úgynevezett agrárolló megszüntetésére? Mivel a demokrácia megerősödésének legbiztosabb záloga a gazdasági anarchia letörése, illetve megszüntetése, hajlandó-e >a kormány a legsürgősebben a nemzetgyűlés napirendjére kitűzni az ország •gazdasági és pénzügyi helyzetének megjavítását, és ennek lefolyását tárgyilagosan ismertetni a sajtó útján az ország népével?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Vásáry József (pk): T. Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halljuk! a pártonkívüliek csoportjában.) Aki a lapokat olvassa, láthatja, nap mint nap, hogy most a legfontosabb ^probléma a béke mellett a gazdasági kérdés és annak taglalása lett. Ilyen körülmények között egészen érthető, hogyha látjuk a bajokat, becsületes magyar lélekkel ide kell jönnünk és meg kell próbálnunk az orvosláshoz hozzányúlniMegszakítással húsz esztendő óta vagyok a magyar ' törvényhozásnak tagja, 62 és bizony ez alatt .a húsz esztendő alatt már nem egy rendszer uralmát kellett átélnem. Mindenki megállapíthatja, hogy letűnt Tendszerek, ha különböztek is egymástól bizonyos tekintetben egyben mindannyian megegyeztek : a hatalomhoz és; annak kíméletlen gyakorlásához, évi mcijus hó 22-én, szerdán. 166 az ellenvélemény eltiprásához, az emberi szabadság lábbaltiprásához V görcsösen ragaszkodtak a letűnt rendszerek. Egészen természetes, hogy minden becsületes magyar — akik közé nyugodtan számíthatom magam, aki húsz esztendőn keresztül minden rendszernek egyformán üldözött vadja voltam — joggal és okkal várhatta, hogy a demokratikus magyar átalakulás meg fogja hozni a jobb és boldogabb jövendőt. Merthisz mit jelent a demokrácia? Az államfelség birtokosa a polgárok összessége, az állam elhatározása és cselekvései az egyének véleményéből, akaratából származnak a többségi elv alapján, a demokrácia alapelve a polgárok politikai egyenlősége, feltétele a spontán módon kialakult többségi vélemény, eszköze ennek megvalósítására az egyéni szabadság, a félelemnélküli szabad véleménynyilvánítás. (Nagy Vince (pk): De jó volna!) Roosevelt, a legnagyobb emberek egyike a világtörténelemben, amikor le akarta zárni ezt a mostani világégést, üzenetet küldött a kongresszushoz, amely üzenetben négy szabadságjogról emlékezett meg és ezek között első helyre tette a szabad bírálatot. 63 Igen t. Nemzetgyűlés! En őszintén és becsületesen kérdem itt minden magyar testvéremtől, képviselőtársamtól, vájjon hogyan állunk ezzel a legdrágább emberi kinccsel, a szabad véleménynyilvánítással, hogyan lehet ennek eleget tenni még akkor is, ha valaki törvényhozó? Sajnos, egy nagyon furcsa és csodálatos jelenségre kell rámutatnom, amit mindenki tud, aki akár a gazdasági, akár a politikai életnek legelemibb szabályait ismeri, ha nem akarjuk magunkat támadásnak kitenni, arra vagyunk utalva, hogy megvárjuk, amíg a jelenleg hatalmon lévők egyike vagy másika a mi véleményünket magáévá teszi és igy szalonképessé lesz a mi véleményünk, ami azelőtt elvetendő volt, az később már nem reakciós lesz, hanem nemzeti. Elég emlékeztetnem Sulyok Dezsőre: milyen szerény hangon .akart kifejezést adni a nemzet kívánságainak és a lelkünkben élő fájdalomnak! Es mi volt az osztályrésze? 64 Amikor mások is mondották. akkor már el lehetett mindezeket mondani! (Egy hang a pártonkívüliek soraiban: Akkor már nem volt reakciós!) Emlékeztetek reá, hogy az elmúlt napokban egy szerintem becsületes javaslattal jöttem el'ő a földreform tárgyalásánál s meg mertem kockáztatni azt az állítást, hogy a föld csak egyik tényezője a termelésnek, ahhoz még tudás és tőke is kell. Kaptam erre nagy pergőtüzet és támadást és mit ad Isten ? Neveket nem mondok, mert én nem személyekre pályázom, de az egyik kebelbéli lap azt írja, — tudniillik a koalíciónak kebelbéli I'apja jr hogy azért kell támogatnunk a mezőgazdaságot és a parasztság termelését, mert a föld még nem minden, ahhoz rengeteg munka, sok befektetés, gép, eszköz* állat stb. kell. Az én felfogásom is szaronképessé vált, mihelyt más is osiatlakozott hozzá. Fel kellett vetnem ezt a kérdést, mert — ismételten jó forrásra hivatkozom ^— bár a neveket nem ismertetem, a koalíciós pártok egyik vezető politikusa beszédet mondott, beszélt a jő pénzről s annak feltételeiről. A végén, megemlékezett arról is s ez nagyon ér"•U*. ' ...
