Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.

Ülésnapok - 1945-34

129 A nemzetgyűlés 34. ülése 1946 így menekülhetnek az igazságszolgáltatás «ujtó keze elől. ugyanakkor, amikor Nagy Péter és Tóth János egy' búcsún véletlenül összeverekednek egymással, esetleg egy bottal fejbeverik egymást és ezért 5 meg 10 évig fegyházban vagy börtönben kell, hogy üljenek. Ez a büntetésnem a demokráciában fenn nem tartható. Ezt a büntetési nemet a büntető perrendtartás egyéb büntetési nemeivel kell .helyettesíteni. A törvényjavaslat III. fejezete tehát akként intézkedik, hogy az öt éven aluli államfogházbüntetés helyett megfelelő időtartamú fogházbüntetést, az öt éven felüli helyett pedig megfelelő időtartamú fegyházbün* tetést keli kiszabni. A törvényjavaslat záró rendelkezése arról intézkedik, hogy a törvényjavaslat kihirdetésinek napján lép hatályba és felhatalmazást art az igazságügyminiszternek arra, hogy a végrehajtással kapcsolatban a folyamatban lévő ügyekben a törvény alkalmazását ugyancsak rendelettel szabályozza. T. Nemzetgyűlés! A törvényjavaslaton minimális módosításokat eszközölt, illetőleg javasolt az igazságügyi bizottság. Be kell jelentenem, hogy mindezekhez a minimális módosításokhoz az igazságügyminiszter úr is hozzájárult. Ennélfogva tisztelettel kérem és javaslom, hogy a törvényjavaslatot az igazságügyi bizottság módosításaival általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni méltóztassék. (Éljenzés és taps.) Elnök: Kíván-e valaki a törvényjavaslathoz általánosságban hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánííom. Felteszem a kérdést, méltóztatnaik-e a vádtanács megszüntetéséről és a sajtóeljárás gyorsításáról szóló törvényjavaslatot a bizottság szövegezésében általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni? (Igen!) Ha igen, akkor a nemzetgyűlés a törvényjavaslatot a bizottság szövegezésében általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Kiss Károly jegyző (felolvassa a törvényjavaslat címét és 1—7 §-ait. A nemzetgyűlés a címet és az 1—7 §'&kat hozzászólás nélkül elfogadta.). Elnök: Ezzel a nemzetgyűlés a törvényja. vaslatot részleteiben is letárgyalta. Napirend) szerint következik a volt rendi megkülönböztetésekből eredő egyes házassági vagyonjogi és öröklési jogi szabályok hatályának megszüntetéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Jármay Gyula előadó urat illeti a szó. Jármay Gyula (kg) előadó: T. Nezmetgyűlés! Amikor az 184S. évi törvényhozás az úrbériséget és az ősiségét eltörölte, elvileg megteremtette az állampolgárok között a törvény előtti teljes egyenlőséget. Mindazonáltal a közbejött események, a szabadságharc és az abszolutizmus következtében az 1848-as törvényhozásnak azt az utasítását, hogy a minisztérium a magánjogi törvénykönyv javaslatát terjessze az országgyűlés elé. már nem volt mód végrehajtani és így következhetett be az, hogy az 1861. évben megtartott országbírói értekezlet által szerkesztett ideiglenes törvénykezési szabályok még mindig meghagytak magánjogunkban olyan jogintézményeket, amelyek a régi rendi megkülönböztetéseken alapulnak. NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ II. évi május hó 14-én, kedden. 130 Ezek a jogintézmények a házassági vagyonjogban és öröklési jogunkban találhatók fel. Nevezetesen az általános magánjogi jogszabályok a házasság megkötésével szerzeményi közösséget alapítanaik meg a házastársak között. Köznyelven szólva ez annyit jelent, hogy a házasság alatt előálló vagyonszaporulat a házasságnak akár halál, akár bírói felbontás következtében 'történt megszűnése alkalmával a házastársakat egyenlő részben illeti. ' Ettől eltérő szabályozás maradt meg azonban magánjogunkban a nemes, az úgynevezett honorácior és a jászkun házastárs javára, mert az ilyen rendből való, illetőleg egyes jászkun területeken lakó férjek továbbra is főszerzőiknek tekintettek és, a házasság megszűnésekor a túlélő hitves, a túlélő asszony nem részesült a házasság alatti vagyonszaporulat fele részében, hanem csak a szerzeményi vagyonnak reáeső hányadában. T. Nemzetgyűlés! Ezeket a rekvizitumokat van hivatva kiküszöbölni az előttünk fekvő törvényjavaslat. Demokratikus társadalomban semmiféle olyan megkülönböztetésnek nincs helye

v amely leszármazáson alapul. Demokratikus társadalom más nemességet, mint a munka és_ becsület nemességét, más arisztokráciát, mint a szellem és a lélek arisztokráciáját el nem ismerhet. (Helyeslés.) Ennek következtében ez a javaslat kiküszöböli mindazokat a különbségeket, amelyek eddig a nemes, a honorácior és a jászkun férj javára fennállottak, mivel ezeknek politikai indokoltságuk már nincs meg, de nincs meg gazdasági és társadalmi indokoltságuk sem. A. nemesség kérdéséről nem is beszélve, a honorácior, vagyis az orvos, ügyvéd, mérnök, szóval diplomás személyekre vonatkozólag meg lehet állapítani, hogy ezeknek felesegei ma ugyanolyan mértékben résztvesznek az életküzílelemben, a gazdasági élet nehézségeiben és munkájukkal, tevékenységükkel ugyanúgy hozzájárulnak a házasság p-azdasági megalapozásához, mint maga a férj. Ha valamit el kell ismernünk ma, az az, hogy a magyar asszony egyik hőse ,ai mai kor gazdasági küzdelmének és ez a megállapítás a társadalom valamennyi rétegének asszonyaira, így a- diplomás rétegek asszonyaira is vonatkozik. T. Nemzetgyűlés! Az öröklési jog köréhen a rendi megkülönböztetésen alapuló szabályok ma annyira elavultak, hogy egyszerű felsorolásuk elegendő annak indokolására, hogy hatályon kívül helyeztessenek. A nemes férfinak az özvegye eddig a férj díszhintaját, ruháját gyűrűjét és az ötvennél nem nagyobb száffift ménesnek felerészét kapta, valamint a férj ingóságaiból egy gyermekrészt éppen annak ej lensúlyozására, hogy a közszerzemény felerészét nem kapta. Ezt a jogszabályt már alig-alig alkalmazták, úgyhogy hatályon kívül helyezése voltaképpen nem jelent mást, mint a tényleges állapott lerögzítését A j.PVasAat 2. §-a a törvényes hitbér intézményét helyezi hatályon kívül. Itt- is a rendi megkülönböztetések érvényesültek: a törvényes hitbér a nő házastársi hűségének jutalmául szolgált. T. Nemzetgyűlés! Az írott hitbér intézménye továbbra is fennmaradhat jogunkban, aminthogy általában a törvény összes rendelkezései nem cogens^ természetűek, tehát mód van arra, hogy a házastársak házassági szerződésben ettől eltérőéin is intézkedjenek. Az igazságügyi bizottság, vitájában csupán 9