Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.

Ülésnapok - 1945-34

125 A nemzetgyűlés 34. ülése 1946. (Az elnöki széket 11 óra 24 perckor Kossa István foglalja el.) Ezzel megszűnik az a káros állapot, hogy politikai, illetve világpolitikai okok és körül­mények magának a munkásvédelmi apparátus­nak, a mr-nkáevedelem nemzetközi szer^ze+é­nek a működését annyira befolyásolják és annyira károsítják, mint ahogyan ennek pél­dáját éppe n a világháború idején és annak viharai között láttuk. Igénytelen véleményem szerint ez igen lényeges módosítás, amelyet örömmel kell fogadnunk azért, mert azt hiszem, a munkásvédelem híve és minden ba­rátja ennek a munkaügyi szervezetnek jelentő­ségét kellően becsüli és kellően taksálja. Mi, a munkásosztály képviselői, ezt az in­tézményt az elmúlt időkben gyakran bíráltuk, de azért nem tagadjuk meg a jelentőségét, és elismerjük hasznos és áldásos működését a nemzetközi szociálpolitika szempontjából; hi­' szén — csak egyetlen körülményre mutatok rá ebben a tekintetben — a munkaügyi hivatal az alatt a negyedszázad alatt, amíg dolgozott, több mint 60 egyezménytervezetet dolgozott ki és több mint 60 egyezménytervezetet cikkely ez­tek be a különböző országokban, így pl. Ma­gyarországon is. Ezek az egyezménytervezetek vonatkoztak a minimális munkabérekre, az öregségi, rokkantsági biztosításra, az anyavéde­lemre, a mezőgazdasági munkásság védelmére és így tovább. Mi kénytelenek voltunk a mun­kásérdekek szempontjából ezeket az egvezmé­nyeket bírálni, kénytelenek voltunk ebben a Házban is rámutatni arra- ho^-v maga az'eirésys intézmény nem olyan összetételű, nem olyan szerkezetű, mint ahogyan a munkásérdekek dikltálnák. Leginkább arra murattunk rá, hogy az elmúlt időkben milyen hátrányára volt a munkaügyi hivatalnak például az a körülmény, hogy az egyes országok kormányainak kikül­döittei B f munkáltatók kiküldötteivel együtt ma­jorizálták a munkaügyi hivatal egyes elhatáro­zásait és így azok az egyezmények, azok az haltározatok, amelyek a munkaügyi hivatalban ilyenformán megszülettek, nem jelenthették en­nél a szerkezeti összetételnél fogva azt, hogy ott a munkásérdekek kellő mértékben érvényre jussanak. Mindazonáltal taga^haM+lmi -ennek az intézménynek fontossága, jelentősége. Magyarországon természetesen még az is hozzájárult ehhez a helyzethez. îiogy a régi ma­gyar rezsim azokat az egyezményeket, amelye­ket becikkelyezett, amelyeket ratifikált, a maga, részéről legtöbbnyire kirakati örvénynek tekin­tette (Dénes István (pk): így van!) és bizony nagyon-nagyon sok kritika fért ezeknek az egyezményeknek a végrehajtás áh oz. T. Nemzetgyűlés! Ez volt a helyzet és ne­künk az a reménységünk, hogy most már a jövőben ezen a téren is valamelyes haladás kö­vetkezik. Ezért is üdvözöljük ezt a javaslatot, mert úgy látjuk, hogy nagyon messzemenő in­tenciókra, szándékokra mutat a jövőt illetően. Elismeréssel nyugtázzuk azt a tényt is, hogy az Egyesült Nemzeteknek ebben az elha­tározásában megnyilvánult az a törekvés, hogy még a békekötés előtt rendbehozzá.k ennek a nemzetiközi munkásvédelmi organizációnak a dolgát, hogy segítsenek eniek a fogyatékos­ságain. Örömmel üdvözöljük — mint mondottam — különösen a 2. cikknek ezt a negyedik bekez­dését, amely azáltal, hogy lehetővé teszi a Mun­kaügyi Hivatalnak azt, hogy ezentúl ő maga évi május hó 14-én, kedden. 4^5 vehessen fel tagokat, ennek az intézménynek az önkormányzatát, autonómiáját is fokozza és ezzel a fokozott autonómiával is kívánja magát az intézményt szolgálni. Örülünk annak, hogy az új helyzetben a munkaügyi hivatal már rekonstruált, helyre­hozott, megerősített szerkezettel élheti azt a hivatást, amelyet be kell töltenie a nemzet­közi munkásvédelem terén és azt hisszük, hogy ez a körülmény fel fogja kelteni világszerte a munkásosztály érdeklődését s ha voltak mun­kásrétegek, amelyek eddig nem tanúsítottak elég nagy érdeklődést ezzel a nemzetközi or­ganizációval szemben, akkor ezek a most élet­beléptetett módosítások rá fogják bírni- a munkásságot mindenütt világszerte arra, hogy nagyobb érdeklődést tanúsítsanak eziránt a nemzetközi hivatal iránt és fokozottabb .mér­tékben kísérjék figyelemmel; nagyobb vonzó­erőt fog maga a Hivatal is gyakorolni. Ez az nagyjában, amit ennek a javaslat­nak elfogadása érdekében szükségesnek .tar­tottam elmondani s arra kérek engedelmet, hogy még egy-két szempontra néhány mon­dattal rámutassak. Arra akarom a t. Házat kérni, gondolja meg, hogy a két háború mérhetetlen szenvedé­sei után elsősorban a világ dolgozói a^ok, akik a hatásos szociálpolitikai védelemre nem­csa,k hogy igényt tarthatnak, hanem akik jog­gal hivatkozhatnak arra, hogy a nemzetközi szociálpolitikai munka és a munka védelme életszükséglet, bizonyos fokig életmentést je­lent a nemzetközi munkásosztály szempont­jából. ODénes István (pk): így van!) Gondol­ják meg, hogy helyre kell hozni a pusztításo­kat, amelyeket okoztak éppen a világháború ideje alatt történt fokozott kizsákmányolással. Gondoljanak arra, mit jelentett például a mili­tarizált munkaidő és a militarizált munkabér, milyen sebeket ejtett ez a helyzet a munkás­osztály testén és ezek a sebek azok, amelyeket majd a nemzetközi szociálpolitikai védelmi tevékenységgel gyógyítani kell. Már a huszonöt esztendővel ezelőtt elfoga­dott charta, amely a nemzetközi munkásvéde­lemről szól, nagyon helyesen mutat rá bizo­nyos szempontokra, amelyek ezt a nemzetközi munka s védelmet annyira szükségessé teszik. Ez a huszonöt esztendővel ezelőtti elhatározás többek között megállapítja (olvassa): »A mun­kaviszonyokból következik, hogy a népek nagy­része nagy igazságtalanságnak, nyomornak és nélkülözésnek van kitéve, amiből oly elégület­lenség származik, amely a világ "békéjét és összhangját veszélyezteti.« Rámutat arra., hogy a szociálpolitikának, a munkásvédelemnek a fentemlített vezérelve az. hogy a munka ne tekintessék csupán árunak vagy kereskedelmi cikknek. ' •'• -;,""*• Gondoljon a t. Ház végül arra, hogy szer­vezettség nélkül és szervezett munkásvédelem nélkül a munkásnál, a proletárnál elesettébb társadalmi lény nincs a világon. Nem túlzás, t. Ház, csak éppen tragikusan jellemző, hogy Karl Marx egy alkalommal, amikor példázta a munkás helyzetét, a selyemfonó hernyót ha­sonlította a bérmunkáshoz. Ez nem túlzás, icéak tragikusan jellemző képlete a sze*rvézet iiél­kül, a szociálpolitikai védelem nélkül ^álló munkásnak, csak tragikusan jellemző példá­zata annak, hogy igenis, az eltaposöttság a társadalmi helyzete a munkásnak, ha ő maga nem védekezik szervezettség útján és ha a tár­sadalom nem védi őt szociálpolitikai intéz­kedésekkel. .

Next

/
Thumbnails
Contents