Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.

Ülésnapok - 1945-50

965 A nemzetgyűlés 50. ülése 19Í6. évi augusztus hó 9-én, pénteken. 966 • tésbe egy kis elnézés csúszott bt?. A bizottság ugyanis ennek az (5) bekezdésnek szövegezését a következőképpen javasolta (olvassa): »Ai Ta­nács szervezetére vonatkozó részletes szabályo­kat és a Taaiáes ügyrendjét az iparügyi minisz­ter — a Tanács javaslatára — rendelettel álla­pítja meg.« Ez stiláris különbség ugyan, d© a bizottság ezt, fogadta eil helyesnek, és ezért nekem, mint a bizottság előadójának, felada­tom, hogy a nemzetgyűléstől a szakaisznak ilyen módosítással történő elfogadását kérjem. Elnök: Felteszem a Ikiérdést szavazásra: méltóztatnak-e a 16. Vt" eredeti szövegében és az előadó úr módosításával elfogadni? (Tűén!) El fosra dottnak jelentem ki. Következik a 17. §. Kérem a jegyző urat, szívesiketíijiéik azt felolvasni. Vörös Vince jegyző (felolvassa a 17. §-t. — Gróh József: Szót kérek!) Elnök: Gróh József képviselő úr <bért szót. Gróh József (kg): T. Nemzetgyűlés! A 17. §-ban két rendelkezés foglaltatik. Az egyik az, hogy az állam a bányákat és az áramfejlesztő üzemeket részvénytársasági alapon működő állami vállalatra tartozik rábízni, a másik pe­dig az, hogv aiz állam az ilyen részvénytársa­ságokban részt enged magánosoknak, jogi sze­mélyeknek, testületeknek. Ami az első részt illeti, vagyis hogy az állam a saját tulajdonát alkotó bányavállala­tokat és elektromos áramfejlesztő üzemeket részvénytársaság alakjában működteti, ezzel szemben szükségesnek tartom rámutatni, hogy ez alkotmányjogi szempontból lehetetlen. Az állam vágyómat részvénytársaság nem kezel­heti. A részvénytársaság igazgatósága jogo­sítva van a részvénytársasági vagyont eladni, megterhelni, ezt azonban az államnál lehetet­lenség, hogy valaki megtegye. A közjogi fele­lősség elve, amely a magyar állam államrend­szerében le van fektetve, azt kívánja, hogy csak olyain személyekre lehet bízni állami va­gyon kezelésiét, akik erre törvényes esküt tet­tek és aiktikmek munkája minden vonatkozás­ban az állami főszámszéknek az ellenőrzése, alatt áll. Az lehetetlenség, hogy állami vagyont részvénytársaság kezeljen, mert az állam­vagyounal nem rendelkezhet; a lehető leg­nagyobb komplikáció-k állhatnánafci elő abból, ha a részvénytársaság igazgatósága állam­vagyonnal olymódon rendelkeznék, ahogy az éppen az ő tetszésének megfellel. Hogy ez mennyire nem lehetséges, ezzel kapcsolatban, mint érdekes péHdara, utalok arra, hogy amikor 15—20 -évvel ezelőtt az egyetemi alapból egy részvénytársaságot kí­vántak (konstruálni és megalkotni az egye­temi nyomdát, a *eégbíróság ezt a részvénytár­sasági alakulást határozottan visszautasította és megállapította, hogy az egyetemi vagyon olyan közvagyon, amellyel csak közjogi funk­cionáriusok rendelkezhetnek, de annak keze­lése az állami számszék ellenőrzése alól (kivont rész vény társaság igazgatóságára, felügyelő­bizottságára, vagy közgyűlésére nem bízható. Ez tehát ebben az alakjában alkotmány­jogi szempontból nem állja meg a helyét. Ami a másik rendelkezést illeti, hogy tudniillik az állani részvénytársaságokat kreál­hat és ebbe magánosokat vagy jogli személye­ket belevon, ezt viszont a legnagyobb öröm­mel tudom üdvözölni, éspedig azért, mert ez az a kapu, amelyen Ikieresztül a külföldi tőke \ eljöhet Magyarországra és Magyarország gaz­dasági' felépítéséhez jelentékeny segítséget nyújthat. Elnök: Az előadó úr kíván szólni. Vajda Imre (szd) előadó: T. Nemzetgyű­lés! Gróh képviselő úr felszólalásával kapcso­latban csak annyit kívánok megjegyezni, hogy míg az a szempont felvethető, hogy az egye­tem tulajdona nem alakítható át részvény tár­sasággá, mert hiszen az egyetein nem fejt ki gazdasági tevékenységet, addig igenis, elkép­zelhető és jszüksiéges, hogy az állami gazdálko­dásnak egy eminensen gazdasági tevékenysé­get kifejtő része, az elektromos energiát fej­lesztő és az azt szállító ipar részvénytársasági formában működjék. A politikai felelősség és a közjogi felelősség azonban természetesen nem a részvénytársaság igazgatóságát, hanem az iparügyi minisztert terheli; e részvénytársa ­«ág minden tevékenységéért a ïkozjog és a ma­gyar alkotmány értelmében az iparügyi mi­niszter felelős a nemzetgyűlésnek. Azonban ugyanazzal az indokolással, ame­lyet már előbb az. előző szakasznál voltam bá­tor előadni, kénytelen vagyok ennél a szakasz­nál is egy apró módosítást kérni a nemzet­gyűléstől, éspediig az (1) bekezdés utolsó mon­datánál, amely az iparügyi miniszternek lehe­tőséget ad arra, hogv kivételt tegyen a rész­vénytársaság (keretébe átadandó energiafej­lesztőtelepek tekintetében, a bizottság kíván­sága az volt, hogy az iparügyi miniszter a rendelkezés alól »indokolt esetekben« tehessen kivételt. Kérem a szakasznak ezzel a módosítással történő elfogadását. Elnök: Felteszem a kérdést szavazásra: méltóztatnak-e a 17. $-t az előadó úr módosí­tásával eredeti szövegezésében elfogadni? (Igen!) A szakaszt elfogadottnak jelentem ki. Követlklez.ik a 18. §. Kérem a jegyző urat, szívesikedijék felolvasni. Vörös Vince jearvző (felolvassa a ÍS. és a 19. §-t. T A nemzetgyűlés a 18. és 19. §-t hozzászólás nélkül elfogadja). Elnök; Ezzel a nemzetgyűlés a törvény­javaslatot részleteiben is letárgyalta. Napirend szerint következik a Magyar Köztársasági Érdemrend és Érdemérem alapí­tásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Révész László előadó urat illeti a szó. Révész László (kg) előadó: T. Nemzetgyű­lés! A ^történelem tanúsága szerint egyik állam sem nélkülözhet olyan rendszert, amely a nem­zet szolgálata körül kima ( giasló érdemeket szer­zett honosokat vagy külföldieket megjutal­mazza, látható jelvénnyel tünteti ki. Maga a demokratikus köztársaság is érezte ennek szük­ségességét akkor, amiíkor az 1946: VIII. törvény­cikkel megalkotta a Magyar Köztársasági Ér­demrendet Már a Magyar Köztársasági Ér­demrend alapításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása során- jelentésébein utalt a' honvé­delmi, valamint az alkotmányjogi és közjogi bizottság arra, hogy ezen kívül is szükséig lesz olyan rendjelre, érdemrendre és érdeméremre, amely a háború befejezése utána időben .ki­magasló érdemeket szerzett egyének jutalma­zására lesz majd alkalmas, és éppen ezért uta­sította a honvédelmi miniszter úr útján a kor­mányt arra, t hogy a demokratikus Magyar­országi megerősítésére a háború befejezése után szerzett, vagy a jövőben szerzendő érdemek jutalmazásia tárgyában terjesszen egy másik Gl*

Next

/
Thumbnails
Contents