Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.
Ülésnapok - 1945-50
965 A nemzetgyűlés 50. ülése 19Í6. évi augusztus hó 9-én, pénteken. 966 • tésbe egy kis elnézés csúszott bt?. A bizottság ugyanis ennek az (5) bekezdésnek szövegezését a következőképpen javasolta (olvassa): »Ai Tanács szervezetére vonatkozó részletes szabályokat és a Taaiáes ügyrendjét az iparügyi miniszter — a Tanács javaslatára — rendelettel állapítja meg.« Ez stiláris különbség ugyan, d© a bizottság ezt, fogadta eil helyesnek, és ezért nekem, mint a bizottság előadójának, feladatom, hogy a nemzetgyűléstől a szakaisznak ilyen módosítással történő elfogadását kérjem. Elnök: Felteszem a Ikiérdést szavazásra: méltóztatnak-e a 16. Vt" eredeti szövegében és az előadó úr módosításával elfogadni? (Tűén!) El fosra dottnak jelentem ki. Következik a 17. §. Kérem a jegyző urat, szívesiketíijiéik azt felolvasni. Vörös Vince jegyző (felolvassa a 17. §-t. — Gróh József: Szót kérek!) Elnök: Gróh József képviselő úr <bért szót. Gróh József (kg): T. Nemzetgyűlés! A 17. §-ban két rendelkezés foglaltatik. Az egyik az, hogy az állam a bányákat és az áramfejlesztő üzemeket részvénytársasági alapon működő állami vállalatra tartozik rábízni, a másik pedig az, hogv aiz állam az ilyen részvénytársaságokban részt enged magánosoknak, jogi személyeknek, testületeknek. Ami az első részt illeti, vagyis hogy az állam a saját tulajdonát alkotó bányavállalatokat és elektromos áramfejlesztő üzemeket részvénytársaság alakjában működteti, ezzel szemben szükségesnek tartom rámutatni, hogy ez alkotmányjogi szempontból lehetetlen. Az állam vágyómat részvénytársaság nem kezelheti. A részvénytársaság igazgatósága jogosítva van a részvénytársasági vagyont eladni, megterhelni, ezt azonban az államnál lehetetlenség, hogy valaki megtegye. A közjogi felelősség elve, amely a magyar állam államrendszerében le van fektetve, azt kívánja, hogy csak olyain személyekre lehet bízni állami vagyon kezelésiét, akik erre törvényes esküt tettek és aiktikmek munkája minden vonatkozásban az állami főszámszéknek az ellenőrzése, alatt áll. Az lehetetlenség, hogy állami vagyont részvénytársaság kezeljen, mert az államvagyounal nem rendelkezhet; a lehető legnagyobb komplikáció-k állhatnánafci elő abból, ha a részvénytársaság igazgatósága államvagyonnal olymódon rendelkeznék, ahogy az éppen az ő tetszésének megfellel. Hogy ez mennyire nem lehetséges, ezzel kapcsolatban, mint érdekes péHdara, utalok arra, hogy amikor 15—20 -évvel ezelőtt az egyetemi alapból egy részvénytársaságot kívántak (konstruálni és megalkotni az egyetemi nyomdát, a *eégbíróság ezt a részvénytársasági alakulást határozottan visszautasította és megállapította, hogy az egyetemi vagyon olyan közvagyon, amellyel csak közjogi funkcionáriusok rendelkezhetnek, de annak kezelése az állami számszék ellenőrzése alól (kivont rész vény társaság igazgatóságára, felügyelőbizottságára, vagy közgyűlésére nem bízható. Ez tehát ebben az alakjában alkotmányjogi szempontból nem állja meg a helyét. Ami a másik rendelkezést illeti, hogy tudniillik az állani részvénytársaságokat kreálhat és ebbe magánosokat vagy jogli személyeket belevon, ezt viszont a legnagyobb örömmel tudom üdvözölni, éspedig azért, mert ez az a kapu, amelyen Ikieresztül a külföldi tőke \ eljöhet Magyarországra és Magyarország gazdasági' felépítéséhez jelentékeny segítséget nyújthat. Elnök: Az előadó úr kíván szólni. Vajda Imre (szd) előadó: T. Nemzetgyűlés! Gróh képviselő úr felszólalásával kapcsolatban csak annyit kívánok megjegyezni, hogy míg az a szempont felvethető, hogy az egyetem tulajdona nem alakítható át részvény társasággá, mert hiszen az egyetein nem fejt ki gazdasági tevékenységet, addig igenis, elképzelhető és jszüksiéges, hogy az állami gazdálkodásnak egy eminensen gazdasági tevékenységet kifejtő része, az elektromos energiát fejlesztő és az azt szállító ipar részvénytársasági formában működjék. A politikai felelősség és a közjogi felelősség azonban természetesen nem a részvénytársaság igazgatóságát, hanem az iparügyi minisztert terheli; e részvénytársa «ág minden tevékenységéért a ïkozjog és a magyar alkotmány értelmében az iparügyi miniszter felelős a nemzetgyűlésnek. Azonban ugyanazzal az indokolással, amelyet már előbb az. előző szakasznál voltam bátor előadni, kénytelen vagyok ennél a szakasznál is egy apró módosítást kérni a nemzetgyűléstől, éspediig az (1) bekezdés utolsó mondatánál, amely az iparügyi miniszternek lehetőséget ad arra, hogv kivételt tegyen a részvénytársaság (keretébe átadandó energiafejlesztőtelepek tekintetében, a bizottság kívánsága az volt, hogy az iparügyi miniszter a rendelkezés alól »indokolt esetekben« tehessen kivételt. Kérem a szakasznak ezzel a módosítással történő elfogadását. Elnök: Felteszem a kérdést szavazásra: méltóztatnak-e a 17. $-t az előadó úr módosításával eredeti szövegezésében elfogadni? (Igen!) A szakaszt elfogadottnak jelentem ki. Követlklez.ik a 18. §. Kérem a jegyző urat, szívesikedijék felolvasni. Vörös Vince jearvző (felolvassa a ÍS. és a 19. §-t. T A nemzetgyűlés a 18. és 19. §-t hozzászólás nélkül elfogadja). Elnök; Ezzel a nemzetgyűlés a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta. Napirend szerint következik a Magyar Köztársasági Érdemrend és Érdemérem alapításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Révész László előadó urat illeti a szó. Révész László (kg) előadó: T. Nemzetgyűlés! A ^történelem tanúsága szerint egyik állam sem nélkülözhet olyan rendszert, amely a nemzet szolgálata körül kima ( giasló érdemeket szerzett honosokat vagy külföldieket megjutalmazza, látható jelvénnyel tünteti ki. Maga a demokratikus köztársaság is érezte ennek szükségességét akkor, amiíkor az 1946: VIII. törvénycikkel megalkotta a Magyar Köztársasági Érdemrendet Már a Magyar Köztársasági Érdemrend alapításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása során- jelentésébein utalt a' honvédelmi, valamint az alkotmányjogi és közjogi bizottság arra, hogy ezen kívül is szükséig lesz olyan rendjelre, érdemrendre és érdeméremre, amely a háború befejezése utána időben .kimagasló érdemeket szerzett egyének jutalmazására lesz majd alkalmas, és éppen ezért utasította a honvédelmi miniszter úr útján a kormányt arra, t hogy a demokratikus Magyarországi megerősítésére a háború befejezése után szerzett, vagy a jövőben szerzendő érdemek jutalmazásia tárgyában terjesszen egy másik Gl*
