Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.
Ülésnapok - 1945-49
905 A nemzetgyűlés 49. ülése 1946. évi augusztus hó 8-án f csütörtökön. 906 bem a racionalizálás könnyebben vihető keresztül. A szénbányavállalatok államosításával az •erőműtelepek államosításának egyik, éspedig a nagyobb része már meg is oldódott. Az e <y törvény rendelkezett arról, hogy a szénbányák" kai kapcsolatos erőműtelepek is állami keze-' lésbe jussanak, illetve most már államosítás alá kerüljenek. Ez vonatkozott a tatabányai, dorogi, zagyvarónai és pécsi erőműtelepeíkre. A törvényjavaslat a 20.000 kilovoltamper feletti telepek államosításáról rendelkezik úgy, hogy ezek állami tulajdonba, állami kezelésbe mennek át és ugyanakkor vonatkozik ez a 60 kilovolt feletti távvezetékekre is. .' Igen lényeges pontja ennek a törvényjavaslatnak — és ezt igen szerencsésnek tartjuk a magunk részéről — hogy nyitva hagyja >az utat bizonyos kisebb erőtetepegységek vagy egyéb távvezetékek államosítására is. Különösen szerencsésnek tartjuk a törvényjavaslatban azt a rendelkezést, amely a villanytelepet közötti vezetékeik államosítását lehetővé teszi, vialamint azt a rendelkezést, amely szerint a minisztérium bizonyos jogokkal rendelkezik az üzemek fejlesztése, üzemük és áramtermelésük irányítása tekintetében. Ez rendkívül fontos, mert Kővágó képviselőtársam és az előadó úr is említette imálr .aizokat $, nehézségeket, amelyek éppen a villanytelepek monopolisztikus szervezési jellegéből folytak országszerte. Ez nemcsak mint óriási ár jelentkezett a magyar nép számára» hanem műszaki szempontból' is igen nehézkes és a fejlődés szempontjából is rendkívül kedvezőtlen állapot volt, A tërvényjavaslat gondoskodik ta tulaj dcnosok kártalanításáról, és egyúttal megszabja azt a határt és azokat a feltételeket, amelyjek mellett újabb áramtelepi invesztíciók történnek. Az előadó úr említette, és számszerűen idézte azt, hogy milyen óriási méretű befektetések szükségesek ahhoz, hogy Magyarország . súlyosan elmaradt elektrifikálását végre rendbe lehessen hozni. Ebből a szempontból igen helyes r az Országos Villamos Energiagazdasági Tanács megalakítása, amely végre tervszerű" séget fog belevinni a magyar áramfejlesztők és áramhálózatok kiépítésébe. Bőven volt ugyanis példa a múltban az erőuiűtelepek létesítésénél, hogy az áramfejlesztő telepek nem 'ott, nem úgy és nem olyan mértékben épültek, •ahogy azt a nemzeti érdek megkívánta, hanem mereven csak a nagytőke érdekeit' tartották szem előtt. • Említették már az előbb falvaink elektrifikációjánaík óriási hiányosságait, de ez nemcsak a falvakra vonatkozik. Igen súlyos kérdés ez egész mezőgazdasági iparunk tekintetében is, amely' ugyancsak nincsen államosítva és amelynek az üzemköltségei^ így aránytalanul magasabbak, mintha a cséplést és még sok mezőgazdasági munkát elektrif ikációval lehetne elvégezni. Az állam tehát a törvényjavaslattal pontosan megszabta azt a határt, amelynél az államosítás kezdődik és amelyen kívül a magántőkének, a magángazdaságnak óriási lehetőségei vannak újabb invesztíciókra. Annyit kötött ki mindössze az iparügyi minisztérium saját hatáskörében, hogy az újabb áramfejlesztő telepek, árauuvezetekek és transzformá. torállomások létesítésénél ellenvél eményezze az érdekeltségek által benyújtott műszaki terveket. Ez feltétlenül kívánatos és szükséges azért, mert így az- energiagazdasági tanáccsal karöltve a minisztériumnak kétségtelenül módja van annak az elvnek az érvényesítésére. hogy ha ezután bármilyen létesítmény épül Magyarországon elektromos vonalon, az most már teljes egészében beváljon és beleitleszkedjék a nemzetgazdaság keretébe. Külföldi tapasztalatokat nézve, azt mondhatjuk, hogy az, ami most nálunk történik az államosítás körül, bizonyos vonatkozásiban és igen tekintélyes mértékben i az angol, úgynevezett grid-rëndszer 32 ^ alkalmazásából áll. Ennek lényege, amint Kőivágó képviselő elvtársam (Derültség.) említette, korlátlan lehetőséget nyújt az államnak az áramtermelés, az áraqnelosztás frontján és lehetővé teszi, hogy egyedül az állam rendelkezzék távvezetékhálózattal. Énnek óriási jelentősége van tarifapolitikái szempontból' és 'a ' rentabilitás szempontjából is, és ez a rendszer • most már teljes egészében bevezettetik nálunk is. - i • A tarifapolitika Magyarországon rendkívül különös volt a múltban. Amikor, hadi szempontból bizonyos üzemeket támogatni kellett, akkor olyan olcsó kilowattóra-árakat állapítottak meg', hogy ennek óriási terheit viszont a magyar nép összességének kellett fedeznie. Tarifapolitikai szempontból nem sok kedvezményben részesültek a falvak és & mezőgazdasági iparok és a kisipart sem támogatták kellőképpen. Tarifapolitikailag tehát ebből az államosított rendszerből, vagyis abból, hogy az ' erőmű vezetékek felett, illetve .a magasfeszültségű áramhálózat és annak szétosztása felett az állam vagy közvetlenül, vagy közvetve ellenőrzést gyakorol, az következik, hogy azokon a helyeken, ahol a gazdaságosság miatt nem lehet túlnagy 'áramdíjakat megszabni, minden további nélkül lehetőség nytflik a mezőgazdaság, a mezőgazdasági ipar és a kisipar állami támogatására. Hasonlóképpen mód; nyílik esetleg arra, hogy az újjáépítés szempontjából nagyfontosságú üzemek tarifa- vagy egyéb kedvezményben részesüljenek. A másik igen fontos szempont a raeionalizálássail kapcsolatos. Ma Magyarországon az a, helyzet, hogy van néhány nagyteljesítményű modern villamos erőmű-telepünk, azonban éppen a vidéki telepek óriási többsége a nagy telepekről leszerelt ócska igépekből létesült és így olyan gazdaságtalanul dolgoznak, hogy ezt a mai viszonyok között nem lehet sokáig fenntartani. Természetesen szükség van bizonyos türelmi időre, ahogyan például Angliában is adnak egy-két esztendő türelmi időt arra, hogy bizonyos rentábilis árauitelepek rentabilitásukat rendbehozzák és a gyakorlatban alkalmazkodni tudjanak az országos árszínvonalhoz. Nálunk ezen a téren igen nagy lehetőségeik vannak, és a magyar energiagazdálkodás jövőjét nézve, a két'döntő tényező közül itt oldható meg az egyik kérdés. Bizonyos kisebb erőműtelepek fajlagos istfénfogyasztása, fajlagos kalóriafogyasztása olyan magas, hogy néha kétszeresét, háromszorosát teszi ki — mondjuk — a bánihidai, kelenföldi vagy tatabányai modern építésű erőtelepek szénfogyasztá:.-ának. Ez az állapot tehát gazdasáigtosság szempontjából nem tartható fenn sokáig, és -ezért üdvözöljük a törvényjavaslatnak azt a rendelkezését, amely szerint az iparügyi miniszteriíek az energiatanács véleményezése alapján joga van bizonyos nem rentábilis üzemeket üzemükben korlátozni. . vagy esetleg teljes egészükben is megszüntetni.
