Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.
Ülésnapok - 1945-49
soi r A nemzetgyűlés 49. ülése 194$. évi augusztus hó 8-án, csütörtökön. 902 gazdasági eszközei birtokában lesznek, egy okos energiapolitikán keresztül^ módot fog nyújtani arra, bogy helyes telepítési politika alakulhasson ki és a magyar vidéknek azok a részei, amelyek ma iparban szegények, az iparban gyarapodhassanak és ezzel lehetővé váljék, hogy majdan exportálandó mezőgazdasági cikkeinket nem nyersanyagokként kell exportálnunk, amivel a világpiaci árakat nagyon nehezen tudnók elérni, (Úgy van! Ügy van! — Helyeslés a kisgazdapárt oldalán.) ha" nem módunk fog kínálkozni arra, hogy mezőgazdasági termékeinket nagyrészt különböző alapanyagoknak tekintsük, amelyeket ipari, mégpedig lehetőleg többfázisú ipari feldolgozáson keresztül munkával töltünk meg, amivel annak a terméknek a fajlagos árát messzemenően javítani tudjuk. Lehetővé válik ezzel számunkra, hogy olyan exportképes cikkeket termeljünk, amelyek révén gyarapodni tudunk. (Helyeslés a kisgazdapárt oldalán.) Egyedül ez hozná magával, hogy a ma* gyár parasztság, amelyre mégis csak elsősorban épül a nemzet, (Ügy van! Ügy warn,! — Taps a kisgazdapárt oldalán.) olyan életnívót érhessen el, amelyben maga is élvezheti a civilizáció; áldásait. Magam és pártom ettől a tör vény javaslattól várjuk azt, hogy majdan demokráciánkat gazdaságilag is még erősebbé tudjuk tenni. így a különböző vidéki ipari gócok keletkezésével az ipari munkásság, a magyar parasztság és a magyar társadalomnak az az értelmiségi pályán működő osztálya, amely a másik kettő együttműködéséhez voltaképpen a szellemi irányítást adja meg, ott lenn vidéken, itt fenn Budapesten és mindé' nütt, munkapadon és munkahelyen keresztül tesz szert olyan kapcsolatokra ésLtnyan barátságokra, amelyek a magyar ^demokráciában minden időben bizonyítani fogják, hogy ezeknek az osztályoknak nem egymás ellen, hanem egymás mellett és egymás érdekében kell dolgozniok. (Taps a kisgazdapárton.) T. Nemzetgyűlés! Mindennek egyik eszköze lesz egy olyan tarifapolitika, amely lehetetlenné teszi az olyan anomáliákat, mint amilyent egy 1933. évi statisztikából '• vettem ki. É statisztika szerint 242 község és város közül a magánvilágítási egységár csaik 94-ben volt 70 fillér alatt, 150 községban még a 90 filléren is felül volt. Ha ^ezzel^ szembeállítom az ugyanakkor Budapesten érvényben volt, átlagban 45 filléres árat, akkor ebből megdöbbentő helyzetkép bontakozik ki, amelyből kiolvashatói az, hogy az országnak ez a legnagyobb autonómiája, amely nem mindenkor találja meg éppen azt az elismerést, amelyre szüksége lenne, már az elmúlt időkben is a haladó szellemet nemcsak hirdette, de tettekben bizonyította is. T. Nemzetgyűlés! Budapest székesfőváros létesítette az ország első és legnagyobb erőművét, amellyel még ma is a legjobb hatásfokkal képes előállítani a villamosenergiát. Amikor a bánhidai állami erőmű, amely az országnak e viszonylatban legnagyobb erő' műve, csiak 4250 kalória körül képes egy kilo-, wattórát előállítani ugyanakkor a kelen-l földi erőmű 4050 kalóriáviafl, körülbelül 0.8 kilo-J gramm szénnel képes előállítani egy kilowattj órát. Látjuk tehát, hogy az országnak el nemcsak a legnagyobb, de -a legmodernebb erőműve is. És amikor bátor vagyok elmondani azt. hogy az előadó úrnak szóban tett kiegészítéseivel is teljes egészében tudom magam azonosítani, és azzal is teljes mértékben azonosítani tudom magam, hogy a jövőben szükségessé válik az erőművek modernizálása, akkor nem egészen értem azt, hogy miért éppen a kelenföldi erőművet mondotta elsőnek az előadó úr, mert ha szabad itt tárgyi alapra helyezkedni, akkor talán mégis inkább elsősorban azokat az erőműveket modernizáljuk, amelyek ennél rosszabb hatásfokkal dolgoznak. Természetesen nagy öröm számomra az, hogy az előadó úr szóbeli indokolásából is kicsendült az a szellem, hogy az állam igyekezni fog^ elősegíteni, hogy minél előbb helyrehozható legyen az a mérhetetlen kár és pusztít lás, amelyet a fasiszta pusztítások, majd a háborús cselekmények okoztak a budapesti erőművekben és az ország több erőmüvében. T. Nemzetgyűlés! Itt kell rámutatnom arra, hogy Budapest villamosenergia-ellátása 1947 telén, legkésőbb 1948 telén válságos helyzetbe fog kerülni annak következtében, hogy ma már nem áll rendelkezésre a mátravidéki erőműnek az a jelentős teljesítménye, amelynek segítségével voltunk csak képesek az egyre fokozódó és emelkedő szükségletet kielégíteni. A mátravidéki erőmű még a felsoroltaknál is modernebb volt, mert 3600 kalória körüli képes volt egy kilowattórát elő" állítani, azonkívül egy nagy nemzetgazdasági kérdésben jelentősen előbbrevitte az ország. gazdaságpolitikai érdekeit, és pedig azzal, hogy ez lignitre bazírozott erőmű volt, tehát a 2000—2200 kalória pro kilogramm fűtőértékű, szállításra teljesen alkalmatlan lignitet használta fel arra, hogy elektromos energia formájában feldolgozva a magyar gazdaságpolitika rendelkezésére bocsássa. Ahhoz a lignithez másként hozzányúlni nem nagyon lehet, ez az egyetlen út és mód ahhoz, hogy e természeti kincsünket felhasználjuk. Amikor tehát én a t. Nemzetgyűlés figyelmét tisztelettel felhívom annak szükségességére, hogy a mátr a vidéki erőmű helyreállítása a nagyobbszabású invesztíciók között^ kell hogy az első legyen, akkor teszem ezt két okhói: elsősorban a budapesti megnövekedett szükséglet kielégítése r szempontjából, amely mind ipari, mind magánháztartási vonalon jelentkezik, másodsorban pedig jól megfontolt gazdaságpolitikai elgondolásokból, mert hiszen azt szeretném szorgalmazni, hogy egy meglévő természeti kincsünket jól használjuk fel. öröm számomra hallani az előadó úr szóbeli tájékoztatásából, hogy maga a kormány is magáévá teszi ezt az elgondolást, és amint lehetőség nyílik rá, támogatni fogja az ország legnagyobb közületét, hogy ezt a kérdést meg tudja oldani. T. Nemzetgyűlés! Néhány szót kell meg szólnom arról, hogy azzal, hogy az erőműveket és távvezetékekét az e törvényjavaslatban megszabott rendelkezések szerint állami kezelésbe vesszük, voltaképpen az állam számára a későbbiek során nagy tőke"kivesztál ásnak szükségessége fog felmerülni. Reméljük — es ez is egyik oka annak, hogy örömmel veszszük ezt a törvény javaslatot — hogy az államnak így az egész villamos energiagazdálkodás kézbentartásán keresztüli sikerülni fog majd olyan előnyös kölcsönt szereznie, amelylyel lehetővé válik, hogy a háborús mulasz* 5 7*
