Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.

Ülésnapok - 1945-49

88Ô Á nemzetgyűlés 49. ulése Î946. évi tervgazdaságot, jelentősége wem csekélyebb az eddig ismertetett és elfogadott törvényeknél. A magyar áramfejlesztő telepet keletkezésének története nem érdektelen. Az 1900-as évek körül, az évszázad-forduló körül kezdődnek, épülnek és 1920-ig az első világiháború alatt is és az első világháború előtt nagy arányban fejlődik az egész elektrifikálás. Akkor úgyszólván kizárólag vagy majdnem kizárólag a magántőke az, amely elektromos áramfejlesztő telepeket épít. Az, 1920 és 1935 évek közötti időben a tevékenység súlypontja már eltolódik a közületek építkezésére. A nagy áramfejlesztő telepek, amelyek ebben az időben, ta két világháború közötti időben túlnyomórészt már a közületek kezdeményezésére születnek meg. Bantudat, a székesfőváros elektromos müveinek kiegészítését, Fűzfőt, Pétfürdőt, Diósgyőrt már a. közületek építik meg: az állam és a főváros. Az állaim persze Bánhidának, a Talbotcemjtrálénak építéséhez külföldi tőkét vesz igénybe, de a kezdeményező építtető az állam, és az erőmű állami tulajdonban is van, \

r A magántőke, mint közhasználatú erőmű építtetője, annak ellenére, hogy igen nagy mértékben özönlött be az országba^ külföldről és igen nagy mértékben állt belföldön is különböző ipari befektetésekre rendelkezésre — és sók esetben nem is helyes ipari befektetésekre — ebben az időben . távolról sem vett oljran mértékben részt az energiatermelő telepek létesítésében, mint amilyen mértékben erre szükség lett volna. Ebből következik az a már ismertetett állapot, hogy az ország községeinek még mindig csak kétötöde rendelkezik villanyárammal, háromötöde azonban nem. Mégfontolandó ez a fejlődéstörténet, ha magunk elé vetítjük az előttünk álló éveknek és évtizedeknek a villamosítási történetét. Meggondolandó; hogy abban az időben, amikor égve s korábbi időszakoktól eltekintve a tőke történelmében páratlan szélességben özönlött, hömpölygött be a tőke folyama ezekbe a középeurópai országokba, ahol azután a problémák abból adódtak, hogy túlsók tőke jött be külföldről és nem túl kevési, il yew kisimiéirtéfcbieoi vett^irészt^ a magántőke az elektromos energia kiépítésének munkájában. Meggondolandó ez, mert sokunk előtt nem volt eléggé világos a törvénvtervezet tárgyalásakor, hogy akarva, akaratlanul menynyire állami feladat — azt mondhatnám, kizárólag állami feladat — lesz a közeljövőben is az ország^ energiagazdálkodásának kiépítése. Erre a célra, amelyből közvetlenül nem lehet olyan nagy profitokat csinálni, mint egyéb ipari befektetésekből — és nem lehetett még abban az időiben sem, tamikor aránylag nagyon olcsón és nagyon könnyen állt rendelkezésre pénz, mindenfajta befektetésre a nemzetközi pénzpiacokon — csak nagyon kismértékben állt rendelkezésre itt nálunk tőke és azzal kell számolnunk, hogy ez a jövőben is így lesz. Viszont életkérdésünk, létkérdésünk, hogy mennyire birjuk belátható rövid időn belül a, magyar energiagazdálkodást fejleszteni. Létkérdése ez a fővárosnak és a főváros körül felsorakozó iparvidékeknek. Nagyon jól tudjuk, milyen heroikus erőfeszítéssel lehetett csak a bánhidai telepet szolgálatba állítani és mind a mai napig szolgálatban tartani. Tudjuk, hogy a főváros egyéb telepei is — így a kelenföldi nagytelep is — javításra, modernizálásra, kiegészítésre szorulnak, de bármit is teszünk, a fejlődő fővárosnak és a fejlődő fővároskörnyéki iparvidéknek nem elegendő az az energia, amit Kelenföld és Bán- * augusztus hó 8-án, csütörtökön. 8ÖÖ hida szolgáltatni tud, még ha teljes üzemképességgel dolgozhatna is. Itt áll előttünk az anyagi erőinket ma majdnem meghaladó feladat, hogy újból kiépítsük azt az energiatelepet, amely már egyszer majdnem elkészült, üzembe^ ugyan nem került, a mátravidéki centrálét. Ez azonban nem elegendő. T. Nemzetgyűlés! Egy olyan országban, amelynek iparosodása még csak első fejezetét érte el. amelynek ipari fejlesztése még élőt tünk áll; egy olyan országban, amelyben olyan nyersanyagokat találtak az utóbbi évtizedek során, amelynek felhasználása szervesen^ öszszefügg az elektromos árammal, de elképzelhetetlen olcsó és nagymennyiségű ipari áram nélkül, taz iparosodás szempontjából is döntő jelentőségű az elektromos áramszolgáltatás. Én bauxit-bányakincsünk kihasználására, az aluminiumtermelésre gondolok, de gondolok arra, hogy egész közlekedésünknek újjáépítése, komoly újjáépítése elképzelthetetlen anélkül, hogy azt úgy, mint az más európai államokban már megtörtént, ne elektrifikálnánk, ne villamosítanánk. Nemcsak szociális szempontok, hanem elsőrangú gazdasági szempontok azok, amelyek parancsolóan diktálják számunkra azt, hogy kiépítsük elektroimos gazdálkodásunklat. Elsőrangú gazdasági szempontok irják elő parancsolóan azt, hogy egységesen vezessük az egész energiaszolgáltatást és elosztást. Magyarország nem nagyon gazdag szénben, nem eléggé gazdag ahhoz, hogy ezt a hiányt pótolhassa olajjal és végzetesen szegény vizierőkben. Ez az energiaforrás, amely körülöttünk mindenütt olyan bőven áll rendelkezésre, a vizierők szolgálttá ttai energiák, inalunk ninicisenek vagy csak igen jelentéktelen mértékben állanak redelkezésre. A leggondosabb felmérés és kutatás sem tudott mást eredményezni, mißt — hogy a mosoni Dunaágban kiépíthető egy országos viszonylatban aránylag kisebb jelentőségű energiatelep, de másutt a mi határaink közt kiépíthető vizierő nem található, ellenben az ország határain túl és nem messze azoktól, annál bővebben. Itt van tőlünk közvetlenül nyugatra Ausztria. Szénszegénysége és az egész ipari fejlődés arra vezette, hogy a két világháború közti időben a legnagyobb energiával a vízierőművek kiépítésére fordítsa figyelmét. Ki is épültek Stájerországban igen nagymértékben a vizi erőművek, onnét rendelkezésre áll olcsó energia, amelyet azonban a magyar gazdaság eddig nem vett át és nem akart átvenni, mert konkurrenciát jelentett számára, mert nem volt gazdaságos az ország lakossága, az ország népi ellátása szempontjából, de nem volt gazdaságos a dividendák szempontjából sem. Még ki nem épült, de perspektíváiból már világosan előttünk álló lehetőségek mutatkoznak Szovjet-Oroszországnak kárpátukrajnai részében. A vizek felénk folynak ott, vizierőmüvek kiépítése aránylag könnyen, aránylag kis befektetésssel és hatalmas lehetőségekkel kecsegtet- Az ebbe való belekapcsolódás à magyar felvidéknek, de az egész magyar energiahálózatnak is olyan perspektívát nyújt, amelyre a magyar energiaellátás nem tehet semmifajta ígéretet. Ezek országos feladatok, igen t. Nemzetgyűlés! Ezeket a feladatokat r nem tudja más ellátni, csak az állami kezelés, az állami gondoskodás. így volt ez eddig is, így lesz a jövőben is. Energiatelepeink koncessziós szerződések