Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.

Ülésnapok - 1945-49

885 A nemzetgyűlés 49. ülése 19Í6. évi láíni, amely gróf Bethlen Istvánt vagy rendszerét, vagy a Horthy-rendszert, vagy annak puli tik áj át a legkisebb mértékben is alátámasztja, hajlandó vagyok mandátumomat letenniT. Nemzetgyűlés! »Rög« című politikai hetilapomat Bethlen István a következő címeken tiltotta be

1 (ótvussa) : »az ország belső rendjét és közbiztonságát veszélyeztető közleményei miatt«, másodszor »egy újabb forradalom lehetőségének emlegetése miatt«, harmadszor, mert »az egész nagybirtokos osztályt általánosságban a magyar nép robotoltatásával és kiuzsorázásával vádoltam«, negyedszer, mert »egyes hatóságokat erőszakos és pártoskodó szíriben ^ igyekeztem feltüntetni, a kormányt csak egy társadalmi osztály érdekeit képviselőnek neveztem«, ötödször, mert »a földmunkásoknak az Orosz Szovjettel való kapcsolatát, mint a közeljövő lehetőségét tárgyaltam.« T. Nemzetgyűlés! Itt kell felemlítenem azt a történelmi tényt, amely Erdei István képviselőtársam figyelmét, úgylátszik, elkerülte, hogy azért a kemény, szívós és kitartó munkáért, amelyet a magyar haza, a magyar földmunkásság felszabadításáért folytattam, az a megtiszteltetés ért, hogy 1925. évben a szovjetorosz paraszttanács Moszkvában tizenhét aláírással a magyar kormányához egy levelet intézett, amelynek a tartalmát én nem ismerem, ellenben ismerem a Budapesti Hírlapnak, az akkori félhivatalos kormánylapnak 1925 szeptember 30-án e levéllel kapcsolatosan megjelent közleményét, amely a következőképpen SKÓÍII (olvassa): »Ez; a paraiszttonäes azzal vádolja ebben a levélben a magyar politikai rendszert, hogy a parasztot elnyomja, jogtalanságban hagyja s arra kényszeríti, hoery verejtékes munkájával dologtalan heréket hizlaljon. Betetőzi szerinte a parasztság elleni offenzívát a Bethlen-kormánvnak az a cselekedete, amelylyel a »Rög«-nek és Drózdy volt latijának »A Masryar Ugar«-nak megjelenését betiltotta. Fo^ gadkozik, hogy harcra fogja szólítani a parasztságot a paraszt sajtó szabadságáért, a parasztsás- földhözjuttatásáért és az ellene iránvuló törvények és rendeletek megszüntetéséért. A levél végén tizenhét aláírással igyekszik bizonyítani a közölt elhatározás komolyságát.« Ha végigfigyeltem — és végigfigyeltem — fiz elmúlt huszonöt esztendő politikai küzdelmeit, úgy tudom, hogy a paraszttanács más oolitikai párt érdekében ilyen módon és ilyen keményen síkra nem szállott, mint az én volt pártom, a Magyar Földmíves és Munkáspárt érdekében. T. Nemzetgyűlés! Végül, azzal az indokkal tiltotta be a kormány a Rög című lapomat, mert »a kormány erőszakos eltávolítására irányuló burkolt felhívást intéztem«. Tehát gróf Bethlen István, akit én különben a reakció és a konzervatívizmus legkiválóbb, legeszesebb politikusának tartottam, azzal. fizetett, hogy betiltotta mindenekelőtt a Rög című lapomat. Aki igiróf Bethlen Istvánt ismerte, az nagyon jól tudja azt, hogy ő rendkívül eszes politikus volt és ha fizetett valakinek, csak olyannak fizetett, aki neki ellenszolgáltatást adott, ellenszolgáltatást teljesített és aki kért tőle. Aki Bethlen Istvánnak legkeményebb és legszilárdabb ellenfele volt, annak ő nem volt bolond pénzt aldini, sajátmaga alatt nem volt hajlandó elfűrészelni az ágat és a fát. T. Nemzetgyűlés! Miután a Rögöt betilaugusztus hó 8-án, csütörtökön. 886 totta Bethlen István kormánya, rögtön megvettem saját pénzemen a Magyarok Vasárnapja című politikai hetilapot... Elnök: A képviselő urat figyelmeztetem, hogy személyes megtámadtatás címén tíz percig beszélhet. A tíz perc letelt. Dénes István (pk): Mély tisztelettel meghosszabbítást kérek. Elnök: Nincs meghosszabbítás. Dénes István (pk): Akkor, t. Nemzetgyűlés, én felszólítom a t. képviselő urat, hogy miután egy konkrét tényt állított, azt, hogy én Bethlen Istvántól pénzt kaptam vagy pártom pénzt kapott tőle, álljon fel, bizonyítsa be ezt a tényt, ha . pedig nem tudja bebizonyítani, a képviselő úr, remélem, megtalálja a módját annak, miként szolgáltasson nekem elégtételt. (Erdei István (szd): Megtaláljuk a módját, hogy magát a parlamentben bemutassuk!) Én a magam részéről csak azt tehetem meg, hogy az én politikai multamat, magatartásomat igazolom. Két újságomat, valamint összes politikai természetű könyvemet, amelyek mind Bethlen István és rendszere ellen irányultak, tisztelettel leteszem a Ház asztalára, megadom a módot és alkalmat nemcsak egy képviselőnek, Erdei Istvánnak, hanem a nemzetgyűlés minden tagjának, hogy ezekbe betekinthessen és végigfuthassa ezeket a munkákat. Elnök: Napirend szerint következik az egyes villamosmüvek energiatelepeinek és távvezetékeinek állami tulajdonba vételéről és a villamos energiagazdálkodással kapcsolatost egyéb rendelkezésről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Mielőtt az előadó úrnak 'a szót megadnám, a t. Nemzetgyűlési tudomásába hozom, hogy a törvényjavaslathoz a Független Kisgazda Párt, a Magyar Komunista Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Parasztpárt és a Magyar Szabadságpárt jelentett be szónokokat, és peídlg Kővágó József, Osztrovszki György, Jancsecz Imre, Adorján János és Néni ethy Jenő nemzetgyűlési képviselő urakat. A nemzetgyűlés a bejelentést tudomásul veszi. Vaida Tmre előadó urat illeti a szó. .Vajda Imre (szd) előadó: T. Nemzetgyűlés! Amikor a szénbányászat államosításáról szóló törvényjavaslatot alig két hónappal ezelőtt tárgyaltuk e Házban, bizonyos megilletődéssel tettük, mert bizonyára a nemzetgyűlés minden egyes tagját eltöltötte ennek tárgyalásakor az a tudat, amit az iparügyi miniszter úr úgy fejezett ki, hogy nagy változások sodrában jött, elénk ez a javaslat és ha van forradalom, akkor ezt a javaslatot a forradalom hozta. Forradalmi, tény volt valójában a szénbányászat államosítása, aminthogy forradalmi tény a nagybirtok szétzúzása is és forradalmi ténv lesz. ha megvalósítjuk, a nagybankok és a Nemzeti Bank szoros állami ellenőrzés alá vétele. A magyar népi demokrácia gazdaságpolitikájának alappilléreit ', raktuk és rakjuk le ezekkel a forradalmi tényekkel és ehhez csatlakozik kiegészítésképpen, de azonkívül második lépésként egy úton, amelyre eddigi törvényalkotásaink vezettek már minket, az a javaslat, amelynek előadói tisztét nekem van szerencsém betölteni. Kiegészítője annyiban, ímert a már korábban állami tulajdoniban volt igen jelentős energiaterimelőtelepek és az 1946. évi XIII. te. alapján állami tulajdonba került • 56*