Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.

Ülésnapok - 1945-48

873 . A nemzetgyűlés 48. ülése 1946. évi augusztus hó 7-én, szerdán. 874 azt is, hogy természetesen a gazdasági élet forgalma is az 50 százalékot nem haladhatja meg, sőt bizonyos szektoraiban jóval alacso­nyabb lesz. Jogos tehát a magyar kereskede­lemnek és az iparosságnak aza kivánsáe-a, hogy erre az 50 százalékos életszínvonali stan­dardra csökkentsék le ezt a 75 százalékot és az 1939-es amúgy is felduzzasztott alapbérnek legfeljebb az 50 százalékában állapítsák meg (Törő József (kg): Az is magas!) a kereskede­lem és az iparosság üzlet-, illetve műhelybérét, A KOKSz és az iparosság érdekképviselete már tárgválást folytatott az iparügyi miniszter úr­ral és a kereskedelemügyi miniszter úrral, akik hajlandóságot mutattak arra, hogy újból meg­vizsgálják az üzlet- és a műhelybérek megálla­pítását. Tisztelettel kérem tehát innen a miniszter­elnök urat, hogy szervei útján — úgy tudom, a Gazdasági Főtanács készítette el a terveze­tet — vizsgálja felül a kérdést, hozzák azt új­ból a minisztertanács elé és csökkentsék az üz­let- és műhelybéreket legalább 50 százalékra. (Törő József (kg): Az is magas!) Legyen szabad továbbá rámutatnom arra, hogy a 8000/1946. M. E. sz. rendelet 6. §-ának 4. pontja szól a kedvezményről és e szerint a demokratikus politikai pártoknak, valamint a Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szö­vetségének ,és bizonyos tudományos és szociá­lis tevékenységet folytató egyesületeknek az ál­taluk használt helyiségek alapbére után csak 50 százalékot kell fizetníök. Ezt igen helyes­nek tartom, azonban legyen szabad rámutat­nom, hogy ha az előbb említett, kedvezménye­zettek ezt a kedvezményt élvezik, akkor jo­gosan kérhető a kamarák részére és az egyes érdekképviseletek részére is — mint például az ipartársulatok és a kereskedelmi érdekkép­viseletek részére is — ennek az 50 százalékos alapbérkedvezménynek a megadása. Tisztelettel kérem ennek a javaslatnak el­fogadását. (Helyeslést és taps.) Elnök: Az interpellációt a nemzetgyűlés kiadja a miniszterelnök úrnak. Következik Szolnoki István képviselő úr interpellációja a miniszterelnök úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szö­vegét felolvasni. Vörös Vince jegyző (olvassa): »Vame tu­domása a miniszterelnök úrnak arról, hogy a 8000/1946. M. E. .sz. rendelettel megállapított lakbérek, viszonyítva az 1939-es lakbérekhez, átlagfizetésű munkások és tisztviselők fizetését alapulvéve, a múlt jövedelmük kb. 20 százalé­kát kitevő lakbérrel szemben ma ez a fizetésük kb. ötven, sőt azon felüli százalékát teszi ki? Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Szolnoki István (kg): T. Nemzetgyűlés! A 8.000/1946. M. E. sz. rendelet intézkedik a laká­sok bérének szabályozásáról is. Nem kívánom a rendeletnek a lakások szobaszámára vonat­kozó egyes százalékos intézkedéseit itt ismer­tetni, hiszen ezek köztudomásúak. Rá kell mu­tatnom azonban arra, hogy békeidőben a laká­sok bére a dolgozó réteg, a munkásság és a tisztviselők, a fixfizetésesek jövedelmének'leg­feljebb 10—15%-át tette ki. Ma sajnos, a"40—50 —60%-os alapbér fizetése mellett sok esetben kiteszi a Jiixfizetéses dolgozó rétéig jövedelmé­nek 50%-át s sőt ha az illetőnek többszobás la­kása van, négy szobánál felemelkedik 60%-ig is. (Törő József (kg): Elviszi az egész nyugdíjat!) T. Nemzetgyűlés! Ezekkel a lépcsőzetes ren­delkezésekkel kapcsolatban számításokat ejtet-. tem és .megállapítottam, hogy ma eszerint egy 350 forint fizetésű munkásnak vagy tisztvise­lőnek, ha csak egy- vagy kétszobás lakása van, Budapest területén — nem belterületén, csak területén — és békeidőiben 100 pengő lakbért fizetett, ma 120 forint bért kell fizetnie. Ez «fi­zetésének majdnem 50%-át éri el. T. Nemzetgyűlés! Nem szeretném, ha bárki is félreértené szavaimat, és úgy értelmezné, hogy én a stabilizáció ellen, avagy a forint ellen szólok, sőt éppen a stabilizáció és a jó pénz, a forint biztonsága érdekében szólok er­ről. Nemcsak a lakbér, hanem az összes, köz­szolgáltatások díjai is olyan magasan állapít­tattak meg, hogy ma egy fixfizetéses munkás vagy tisztviselő jövedelmének 70—80%-át teszi ki a lakbér és a közszolgáltatások díja, az a megmaradó 30 vagy 20% pedig nem lesz ele­gendő sajátmaga és családja élelmezésére. T. Nemzetgyűlés! Tudatában vagyok annak, hogy ha a kormányzat csökkenti a lakbért, amit bár a háziúrnak fizetnek, de legalább 80%-a a kincstárt illeti adó formájában, akkor az államkincstár bevételi forrásai ezzel csök­kennek és az természetesen erősen befolyásolja a stabilizációs tervezetet. De legyen szabad rá­mutatnom arra, hogy ha a lakbéreket és köz­szolgáltatási díjakat az egyik oldalon csökken­tik, kétségtelen, hogy több marad úgy a, fixfi­zetéses dolgozó rétegnek, mint az önálló jöve­delmű állampolgároknak élelmezési és ipar­cikkek vételére és akkor à gazdasági élet for­galma növekszik ezzel. Kétségtelen tehát, hogy annak adójából, illetékéből az egvik oldalon mutatkozó csökkenést a másik oldalon való emelkedés kiegyenlíti. (Ügy van! Úgy van! a kisgazdapárt soraiban.) Rá kívánok mutatni, igen t. Nemzetgyűlés., arra, hogy ezzel az életszínvonalat szeretném biztosítani, mert merem mondani, a stabilizáció és a forint biztosítéka, hogy a magyar dolgozó réteg életszín vonala meglegyen, legalább az a csekély színvonal, amelyet a magyar kormány­zat biztosítani tud számára és ez a színvonal állandóan emeltessék. Ha biztosítani és emelni ' tudjuk a magyar .dolgozó réteg életszínvonalat, akkor a másik oldalon természetszerűleg emel­kedni fog az államkincstár bevétele és meglesz a lehetőség arra, hogy neosak ilyen csekély módon, ahogyan jelenleg szeretnők és kerjuk a csökkentéseket, hanem sokkal nagyobb mer­tékben is lehessen csökkenteni a lakbéreket es a közszolgáltatási díjakat. T. Nemzetgyűlés! Mielőtt felszólalásomat elmondottam volna, átnéztem a külországok statisztikáját a lakbéreket. és a közszolgálta­tási díjakat illetően. A legpontosabb adatokat Angliából tudtam beszerezni. Angliában mond­hatni százalékban alig fejezhető ki a lakberek és a közszolgáltatási díjak mérve e& éppen azért lehetséges az, hogy az életnívót ott tar­tani és emelni tudják. A magyar demokráciá­nak, pénzünk stabilitásának alapját fogja je­lenteni az, ha a magyar kormányzat újból at fogja vizsgálni a lakbérek és a közszolgáltatási díjak mérvét és bár az egyik oldalon, a bevé­teli oldalon ezzel csökkenés fog beállani, a nor­mális és egészséges, vásárlóképes dolgozó réteg a másik oldalon gazdasági forgalmuk emel : kedésével az államkincstár bevételeit is növelni fogja. (Ügy van! Ügy van!) ._;'• _ Ezt kívántam tisztelettel előadni. (Taps a kisgazdapárt soraiban.) Elnök: Az interpellációt a nemzetgyűlés kiadja a miniszterelnök úrnak.

Next

/
Thumbnails
Contents