Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.

Ülésnapok - 1945-48

849 A nemzetgyűlés 48. ülése 1946. évi augusztus hó 7-én, szerdán. 850 községekben és városokban az ellátatlanok szá­ma már nagyon nagy .számot ér el. Hogy kon­krété _ ismertessem a kérdést, egy pár község adatait sorakoztatom fel a nemzetgyűlés elé. Ezeken a területeken már az ősz folyamán óriási egérkár volt, a koratavasszal pedig ta­lajmenti fagy pusztította a gabonát. A korai • nyár kezdetével a nagy szárazság következté­ben aszály volt, közvetlenül az aratás előtt pe­dig jégverés pusztította el e földterületek ga­bonáját hatalmas mennyiségben. Vizsgáljunk meg egypár községet, például Püspökladányt. Püspökladányban 9000 hold ga­bona esett áldozatul a jégkárnak. Ezen a terü­leten holdankint mindössze csak 30—40 kiló­gramm termett, illetve ennyit tudtak csépelni, azonban ez is olyan minőségű, hogy majdnem használhatatlan. A község határában a többi területeken a termés holdankint mindössze másfél-két mázsa volt. Az egész község határát figyelembevéve 75—80 százalékos kár volt a ga­bonatermésben. Nézzünk egy másik községet, Nádudvart. Ennek határában 35.000 hold van. Ebből 16.000 hold szántó. Ebből a 16.000 hold szántóterület­ből a jégkár 6200 holdat — azt lehet mondani — teljesen elpusztított, a további 9800 holdon 90 százalékos aszálykár volt. A községben már most 2000 ellátatlan van és arra kell számítani, hogy szeptember hónapban a község egész la­kossága élelmezésre fog szorulni- Beszéltem ebben a községben egy jó gazdával, akinek 120 hold földje van és aki azt mondotta, hogy ossz búzatermese mindössze négy métermázsa. Ez teljesen igazolta, hogy micsoda óriási veszély van ezen^a téren. A község elöljárósága, vala­mint a pártok vezetői már most nem mernek felelősséget vállalni az elkövetkező nélkülözé­sekért. • Vegyünk egy másik községet, Balmazúj­várost. Balmazújváros határában 42.000 hold föld van. Ebből 21.000 hold szántóföld. A jég­kár és az aszály következtében 8—9000 hold földön óriási kár volt, a termés mindössze egy-két métermázsa holdanként. A községben most 2000 ellátatlan van, de számítani kell arra, hogy szeptember hónapban az ellátatla­nok száma óriási mértékben növekedni fog. Kisebb-nagyobb mértékben egéfsz sereg községre fennáll ez, amelyek a Hortobágy kör­nyékén vannak, így Tiszaesegére, Kábára, Szoboszlóra és fennáll a Debrecen határában levő szikes területekre is. Ezeknek a helysé geknek, illetőleg területeknek a szikes területén az aszály nagy károkat okozott. Ugyancsak nagy károk vannak Vámospércsen és Nyír mártonfalván, amelyeknek homokos területén az esőhiány következtében a gabonatermés na­gyon rossz volt. Ebben a két községben .azon­ban némileg kedvező helyzetet biztosít az, hogy itt szőlőtermeléssel is foglalkoznaík Felhívom ai figyelmet arra, hogy azokon a szikes földe­ken, amelyeken ilyen nagy károk voltak, nem leihet termelni burgonyát, kukoricát és több más terményt, sőt cukorrépából, _más kapá­sokból és dohányból, ahogyan a hivatalos^ je­lentések igazolják — mindössze 50—60 száza­lékos termés várható. '•'."•';., Nagyon komoly intézkedésekkel kell tehát az ottani dolgozó parasztság segítségére sietni. Igaz, hogy a pénzügyigazgatóság megállapí­totta a károkat, s tett is bizonyos intézkedése­det, — 18—20 százalékos adókedvezményeket állapított meg — ezzel azonban nagyon kevés kérdés van megoldva. Szükségesnek tartom, hogy a.kormány a fontos kérdésre való tekin­NEMZETGYÜLÉSI NAPLÓ II. tettel állítson össze egy bizottságot, amely ezen a területen szükséges intézkedéseket megtár­gyalná. Többek között alaposan át kellene vizsgálni aiz. adó kérdését, hogy lássuk, milyen megoldásokat kell megvalósítani. A beszolgáltatással kapcsolatban — ahc­gyan informálódtam — a közellátásügyi mi­nisztériumban imár készül egy rendelet, amely­nek alapján bizonyos mennyiséget meg nem haladó termésnél teljesen elengedik a beszol­gáltatást, azonban ennek a rendeletnek meg­jelenését sürgetnünk kell­Egy további kérdés, amelyet ; szükséges : megoldani, a vetőmag kérdése. Hajdú várme­gye helységeinek túlnyomó részében a vető­magot vagy kölcsönkérték, vagy pedig igé­nyelték. Ennek a kötelezettségnek most ,a dol­gozó parasztság nem tud eleget tenni. Ezzel párhuzamban ugyancsak gondoskodnia kell a kormánynak arról, hogy idejekorán megfelelő vetőmagot biztosítsunk Hajdú vármegye ré­szére. (Mozgás a kisgazdapárt soraiban.) További kérdés, hogy megfelelő mennyi­ségű élelmet biztosítsunk, az ellátatlanok ré­szére, akiknek sokszor pénzük sincs arra, hogy az élelmiszereket megvásárolják. Többezres tö­megeknek munkaalkalmat kell biztosítani ah­hoz, hogy a közellátás által biztosított élelmi­szereket meg is tudják vásárolni. Kérem az összkormányt, tekintettel arra, hogy több kérdés merül fel ezzel kapcsolatban, foglalkozzék érdemben a .kérdéssel es az előb­biekben jelzett megoldások tekintetében te­gyen intézkedéseket. (Taps a kommumstmart soraiban, szórványos taps a kisgazdaparton.) Elnök: A nemzetgyűlés az interpellációt kiadja az összkormánynak. , , Következik Szurdi István képviselő ur in­terpellációja a kormányhoz ,a> magyar magán­vállalatok külföldre kiszállított vagyonának es kilopott szabadalmának tárgyában. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az in" terpellációt felolvasni. Vörös Vince jegyző (olvassa): »Van-e tn­tomása a kormánynak arról, hogy e'eryes ma­gyar magánvállalatok külföldre szállított va­gyonukat és szabadalmukat nem hozzák visz­sza az országba, ezzel a külföldön új vállala­tot alapítanak és ezzel a magyar nemzetgazda­ságot súlyosan megkárosítjákl Mit szándékozik tenni a kormány 1. a kilopott vagyonok és szabadalmak visszaszerzésére, 2. az ebben bűnös magyar állampolgárok felel ősségrevonására "?« Elnök:. Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Szurdi István fszd): Igen t. Nemzetgyűlés! Most, amikor a győztesek jóindulatából vissza* kaptuk aranytartalékunkat — annak ellenéra, hogy volt képviselő, aki ezt sokkal jobb helyen tudita Ausztriáiban 3 ^ 9 — foglalkoznia, kell a ma­gyar kormánynak az elrablott gyárak vissza­hozásának. visszaszerzésének kérdésével is. E gyárak közül számosan felbecsülhetetlen értékű szabadalmak birtokában már össze vannak sze­relve és idegen állam területén folytatják mű­ködésüket, folytatják gyártmányaik előállítá sát. Ezeknek a vállalatoknak elmenekült fa" siszta. vezetői kétszeresen bűnösök. Bűnösök azért» mert kirabolták és megkárosították t* nemzetet, de bűnösök azért is,_ mert a meg­bánás leghalványabb szikrája sincs bennük, a hazaszeretet leghalványabb nyomát sem lehet náluk feltalálni. Ahelyett, hogy hazajönnének. 54

Next

/
Thumbnails
Contents