Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.

Ülésnapok - 1945-48

829 A nemzetgyűlés 48. ülése 1946. ükus 'körülmények közt jött létre. Az 1894: XXXI. törvénycikket, az úgynevezett házassági törvényt módosító 6800/ 1945. M. E. sz. rendeletéről van itt szó, amely 1945 augusztus 22-én jelent meg a hivatalos lapban. Ez a rendelet az ötven évvel ezelőtt alikotott házassági alaptörvényünkbe nyúl bele, és azt meglepetésszerűen, mondhatnám rajtaütésszerűén egyszerű kormányrendelettel megváltoztatta és módosította. Ma, amikor a fejlődés iránya a házasság közérdekű voltának a tipikusan magán jogi, úgynevezett diszpozitív jellegű szabályozás köréből való kiemelése, a nő és a gyermek fokozott védelmié, a könnyelmű váláselleni küzdelem, vagyis általában a házasság intézményének megszilárdítása, akkor ezt a rendkívül fonitos törvényt, annak jelentőségéhez egyáltalán nem méltó módon egyszerű kormányrendelettel módosították anélkül, hogy errevonatkozólag akár a magyar közvéleményt, akár pedig a t orvén yihozást meghallgatták volna. (Ügy hang a szabadságpárt oldalán: Erre szükség lett volna!) Az új rendelet teljesen felforgatja az eddigi házassági jogot uraló anyagi elvét, amely szerint csak az egyik vagy mindkét házasfél hibájából és vétkessé nyilvánítása melleit volt a házasság felbontható. A 6800-as rendelet minisztertanáosi előterjesztésében az foglaltatik, hogy az 1894:XXXI. tc.-ben foglalt és az 1895. évi október hó első napján hatályba lépett házassági törvény reformja a magyar jogéletnek évtizedes kívánsága. Én, mint gyakorlati jogász, megértem és elismerem az idézett indokolás helyességét, azonban a később magyarázott irányban hangsúlyozni kívánom azt is, hogy a demokrácia egyik legsürgősebb feladata, hogy felszámolja az élettől elszakadó törvényeket, időszerűtlen jogszabályokat, ezeket a társasélet fejlődésének, a gyakorlati követelményeknek megfelelően alakítsa' át. Ebből következőleg a házassági rendeletnél nem annyira annak belső tartalma, annak anyagi és jogi rendelkezései ellen van súlyos kifogásom, hanem a rendelet megszületésének körülményei, megalkotásának módja, formája ellem A4 házassági rendelet alkotmányos szelleme, érvényessége politikai szempontból, erkölcsi szempontból, jogi szempontból erősen vitatható. Vegyük tehát sorra a legfontosabb kifogásokat. A magyar alkotmány szelleme és jogelvei szerint kizárólag a nemzet alkothat törvényt. Az alapelv az, hogy miniszteri rendelet magánjogi szabálynak forrása nem lehet. A közjog világában a rendelet magábanvéve is le het jogforrás, de erősebb nála itt is a törvény és a szokásjog. Ebből kifolyólag a bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869:

IV. te. 19. §-a szerint a bíró a törvények, a törvény alapján keletkezett és kihirdetett rendeletek és a törvényerejű szokás szerint tartozik eljárni és ítélkezni. A rendesen kihirdetett törvények érvényességét kétségbe nem vonhatja, de a rendeletek törvényessége felett egyes esetekben a bíró is ítélhet.* A házassági rendelet érvényességének vizsgálata a bírói joggyakorlat keretén belül most konkrété felmerült, mert a miskolci törvényszék ítéletét, amellyel a felek házasságát évi augusztus hó 7-én, szerdán. 830 a hivatkozott rendelet alapján felbontotta, az egyik peres fél fellebbezéssel támadta meg, amely fellebbezés a debreceni ítélőtábla elé került. Ez a fellebbezés szószerint a következőket tartalmazza (olvassa.): »Kifogásként hivatkozom arra a körülményre, hogy a kereset alapját képező 6800-as miniszterelnöki rendelet nem tekinthető érvényes jogszabálynak. Ugyanis az ideiglenes nemzetgyűlés által megadott felhatalmazás keretében ilyen tartalmú intézkedések megtételére, ilyen rendeletek kibocsátására az ideiglenes nemzeti kormány nem kapott felhatalmazást. Ali ez annyival is inkább, mert. az ideiglenes nemzeti kormány a rendelet kibocsátását követően összeült nemzetgyűlésnek be sem mutatta, illetőleg törvényerőre nem emelte. Alkotmányunk alapelvei értelmében házasságok felbontásának mikénti szabályozása, különösen a bontó okok megállapítása kizárólag az országgyűlés, illetve^ a nemzetgyűlés hatáskörébe tartozó kérdés és azt a nemzet szuverenitását jelentő parlament hatásköréből elvonni nem lehet. Az ilyen alapvető és a nemzet jövőjének szempontjából messzi kihatású kérdések szabályozását úgynevezett szükségrendeletek kibocsátásával rendezni nem lehet. Az érvénytelennek tekintendő kormányrendelet a köztudatba és hosszú évszázadok óta a jogi felfogásba beidegződött törvényes alapelve, hogy a házasságot mégsem lehet magánjogi területen mozgó egyszerű jogügyletnek tekinteni és a vétkesség fennfore-ása és mega.ITapit4sa nélkül felbontani. A rendelet a nemzet legféltettebb kincséhez, a családi tűzhely tisztaságához, az etikai alaptörvénvek által szabálvo7ható házassá*? intézményéhez nyúl szükségtelenül és elhamar

5kodva és ezenfelül a törvényszerűség mellőzéstível szem elől tévesztve, hogy a házasság fenntartása, vagv annak 'felbontása nem bízható teljes mértékben a házasfelek hangulatára, szeszélyére és pedig leginkább a különélésben, vétkes házasfél akaratára, stb. Kérem, hoery lîtâeindicialis kérdés gvanánt a hivatkozott 6800/3345. M. E. sz. rendelet törvén vszerűségét, iosérvPTivességét méltóztassék elbírálás tárgyává tenni.« A debreceni ítélőtábla, mivel sem a hivatalos lapból, sem a törvénytárból a fellebbező által vitatott felhatalmazás, valamint utólagos bemutatás tényét megállapítani nem tudhatta, az iratokat az igazságügyminisztériumba terjesztette fel véleményezés cél-iából. A minisztérium törvényelőkészítő osztálya a következő választ adta (olvassa): »Az ideiglenes nemzetgyűlés 1944 december 22. napján tartott ülésében felhatalmazást adott a kormánynak« — idézőjelbe teszem ezt: — »az ország^ ügyeinek vezetésére«. 1945 szeptember 7. napján tartott ülésében pedig elfogad% a javaslatot, hogy a Németországnak szóló hadüzenet •• és £ fegyverszüneti egyezmény kihirdetése tárgyában tett intézkedések, valamint a földreformról és népbíráskodásról szóló kormányrendeletek napirendre tűzése mellett a kormány által, kiadott összes rendeleteket utólagosan jóváhagyólag vegye tudomásul» hatalmazza Jel a kormányt, hogy ezeket a szükséghez képest hatályon kívül helyezhesse, módosíthassa vagy kiegészíthesse«. T. Nemzetgyűlés! Sajnos, a törvényelőkészítő osztály által adott válasz az alkotmá-