Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.
Ülésnapok - 1945-48
825 A nemzetgyűlés^ 48. ülése 1946. máznak ebből a mezőgazdaságra, erre vonatkozóLag a svájci és román szerződések esetében bizony szomorú dolgokat lenemé elmon dani. Vagy itt van az újonnan életrehívott anyag- és árhivatal, amelyben a magyar mezőgazdaság képviselete teljesen hiányzik. {Egy hang a kisgazdapárton: Elég baj !) Ezekután ne csodálkozzunk azon, ha olyan ármegállapításoik látnak napvilágot, mint amilyet a mostani úgynevezett stabilizációs ármegállapítás mutat, amely — meg vagyok győződve — ha sürgősen nem változtatunk rajta, a stabilizációnak többet árt, mint használ. Ez a stabilizációs ármegállapítás megítélésem szerint, a legtökéletesebb háttérbeszorítását jelenti a magyar mezőgazdaságnak, amely csak arra alkalmas, hogy az amúgy is lejtőre csúszott mezőgazdasági termelést tökéletesen^ tönkretegye. Hangsúlyozom, hogy nem a mezőgazdasági termények árát tartom túlságosan alacsonynak, hanem a mezőgazdasági termelés folytonosságát biztosító ipari és egyéb ipari termékek árát tartom indokolatlanul magasnak. Erről az ármegállapításról kénytelen vagyok megállapítani, hogy ezek az ármegállapító szervek, — . tudatosan f vagy anélkül — de durván visszaéltek a mezőgazdasági érdekképviseletek hiányával. {Egy hang a kisgazdapárton: Nem értenek hozzá!) Hogy mennyire egészségtelen és a magyar mezőgazdaságra nézve mennyire káros ármegállapítások történtek, errenézve legyen szabad néhány esetet bemutatnom. Hivatalos kimutatások és közlések _ alapján birtokomban van néhány adat, ami jellemzően mutatja a mai agrárolló alakulását. Egy eketaliga 1939-ben 493 kg búzáért volt beszerezhető, ugyanez 1946-ban 1208 kg búzáért vásárolható meg, ami megfelel 145%"os áremelkedésnek. Ugyanezen számítás mellett a szecska vágógépnél 175%-os az áremelkedés, a répavágónál 144%, a kukoricamorzsoiónál 152%, a szőlősajtolónál 400%, a gabonarostanál pedig 172%-os áremelkedést állapíthatunk meg. • , A mezőgazdasági gépalkatrészek terén is óriási, mintegy 120%-os áremelkedést tapasztalhatunk, mert az az alkatrész, amely 1938-ban egy kiló búzáért volt beszerezhető, most csak 2.2 kiló búzáért vehető meg. Igen t. Nemzetgyűlés! Ehhez kommentárként csak annyit fűzök hozzá, hogy ez 1946 ban történik, amikor a földreform során 600.00»? földhözjuttatott újgazda exisztenciájanak megalapozását várja az ország. (Egy hang a '" s " gazdapárt oldalán: Hát még az olaj!) A mezőgazdasági üzemanyagok árának megállapításánál is nagymérvű az emelkedés. 1938-ban egy kiló benzin 1.58 kiló búzaért volt beszerezhető, jelenleg pedig 5.16 kiló búzáért vásárolható meg. A petróleumár 1938 ban búzában kifejezve 15 kiló volt, jelenleg 3.47 kilo. Figyelmet érdemel ezzel szemben az említett üzemanyagok búzában vaíó kifejezése világpiaci árban. Egy kiló benzin világpiaci ara ugyanis egyenlő búzaparitásban 0.51 kil^ búzával, egy kiló petróleum ára pedig 0.43 kilo búzával. •' v ' ,, A petróleum árával kapcsolatban egyébként érdemes megemlíteni, hogy míg a finomítók a petróleumot kilónként 16.5 fillérért exportálják, addig ugyanezt belföldön 125 forintfillérért adják a fogyasztóknak. (Felkiáltások a kisgazdapárt oldalán: Hallatlan! Mit szólnak a parasztok ehhez?) évi augusztus hó 7-én, szerdán. 826 Meg kell! itt állapítanom, hogy a paraszt szövetség országos központja három héttel ezelőtt egy beadványban arra kérte a pénzügyminiszter urat és az illetékes miniszter urakat, hogy a mezőgazdasági üzemanyagok árát a múltban az 1938-as árban megállapított adómentes petróleum árához viszonyítva, amely akkor 1.18 kiló búzát tett iki, szállítsa le kilogrammonkint egy kiló búzára. A pénzügyminiszter úr akkor látszólag kedvezően fogadta ezt a bejelentésünket és kérelmünket, amelyet azért terjesztettünk elő, mert tudott dolog, hogy a magyar igavonó erőnek mintegy 60%-a elpusztult a háború következtébeo, és a mezőgazdasági gépek, traktorok ehhez viszonyítva jól megmaradtak, továbbá mert tudott dolog, hogy ezek a mezőgazdasági gépek — amelyeknek sajnos, meg kell állapítanom — a magas gépalkatrész árak következtében körülbelül egyharmadrésze üzemképtelen — nem lesznek elegendők. Ha ezeket nem állítjuk be a mezőgazdasági munkába már most a kezdet kezdetén, — már most is késő! — akkor olyan katasztrofális termésátlagokkal számolhatunk a jövőben is, amilyenekkel — sajnos — ebben az évben is számolnunk klellett. (Igaz! ügy van! a kisgazdapárt oldar tán.) Hogy milyen kezek és milyen szakértők állapították meg 3.5 kiló búzában a mezőgazdasági üzemanyag árát, azt nem • tudom. (Pászthory István (msz): Ez reakció!) De nem tudom, ki meri vállalni a felelősséget Magyarországon azért, ha ennek következtében a mezőgazdasági gépek, traktorok leállnak és a termelés a jövő évre úgyszólván lehetetlenné válik?, Hiteles információm szerint azt, hogy az iparcikkek ára a mezőgazdasági termények árához képest ilyen magasan állapíttatott meg, a helytelen és Önző kalkuláció, valamint a kereskedői haszonkulcs emelkedése okozta. Változott ugyanis a (kereskedői haszonrészesedés kiszámítási alapja és százalékban emelkedett a haszonkulcs is. A múltban a nagykereskedő csak a gyári ár bizonyos százalékát kapta és ebből fedezte kiadásait, — forgalimiadó, üttetek, szállítási költség stb. .most pedig az engedélyezett haszonkulcson felül felszámíthatja az említett költségeket is. •; Ugyanez a helyzet a kiskereskedői eladási áraknál is. A nagykereskedői ár melllett a haszonkulcs és külön az említett költség is felszámítható a fogyasztónak. A kiskereskedői haszonkulcs általában 25—50%, a nagykereskedői haszonkulcs pedig 15—30% között alapíttatott meg. Míg tehát az ipar és a kereskedelem említett százalékos részesedósét és költségeit is követelheti a fogyasztótól, addig a termelő az eladott búzáért a berakási és befuvarozási költségek levonása után hatóságilag megállapított 40 forint helyett mázsánkint — aszerint, hogy milyen távol van a vasútállomástól — 36—37 forintot kap. Hogy az említett kereskedői haszonrészesedés a termelői és a fogyasztói ár között milyen óriási eltolódást okoz, arra a következő példákat hozom fel. A búza termelői ára 40 forint. A kenyér mázsánkmti fogyasztói ára 96 forint, tehát az árrés a termelői ár 140%-a. Ugyanez az árrés
