Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.

Ülésnapok - 1945-48

819 A nemzetgyűlés 48. ülése 1946. évi augusztus hó 7-én, szerdán. 820 geire nézve az idevonatkozó különleges jogszabályokban foglalt rendelkezések a gondnokokra nézve épp oly kötelezők, mint a vámtörvény általános előírásainak betartása. A közérdek fennforgásának megállapítása s az ennek alapján szükségesnek vélt intézkedések, javaslatok megtétele pedig a kormánybiztos hatáskörébe tartozik. Mélyen t. Nemzetgyűlés! Csak egy mondattal kívánom ezt kiegészíteni. Itt arról van szó, hogy a gondnok tevékenysége a konkrét esetben ellenikezik a közérdek szolgálatával. (JJgy van! Ugy van! a szociáldemokratapárt sorai~ hart.) így van, ahogy kifejeztem magam. A távollevőről én nem is mondom, bogy fasisztagyanúst, (Élénk felkiáltások a szociáldemokratái párt soraiban: De az!) mindenesetre, ba még máig sem jött vissza a 300.000 dollárral együtt, (Egy hang a szociáldemokrmtapárton: Oka van rá!) akkor ott valami zavar van. (Ugy van! Ugy van! a szociáldemokratapárt soraiban. — Szélig Imre (szd): Tehát már nem is gyanús!) Szóval nem is mondom, hogy fasisztagyanús, megelégszem azzal, bogy ilyen óvatosan fejezzem ki magam. Tehát a gondnok a távollevő érdekeit képviseli a tközérdekkel szemben és az illető nemcsak ügyvéd, hanem nemzetgyűlési képviselő is. (Ügy van! Ügy van! a szociáldemokratapárt soraiban. — Egy hang a szociáldemokratapárton: És mocskoíódik !) Kérem a t. Nemzetgyűléstől, méltóztassék a miniszterelnök úr nevében megadott választ tudomásul venni azzal, hogy^ ez a válasz egyszersmind összeférhetetlenségi bejelentés is Némethy Jenő ellen. (Élénk helyeslés és taps a koalíciós pártok soraiban.) E^ök: Felhívom az államtitkár urat, hogy összeférhetetlenségi törvény nem lévén, (Egy hang \a\ szabadságpárton: Jogász!) az összefér« hetetlenségi bejelentést akkor tegye meg, amikor az összeférhetetlenségi törvény érre neki módot ad. Némethy Jenő képviselő urat a viszonvá" lasz joga megilleti. Némethy Jenő (msz): T. Nemzetgyűlés! (Egy hang a szociáldemokratapárton: Mit hoz fel mentségére?) Nem véletlen az, hogy itt egy interpellációra azonnal válaszolnak, az sem véletlen, hogy ezt a választ az államtitkár úr adja meg. (Balogh István államtitkár: A kutyapecér adja meg? — Élénk derültség.) Megadhatná a miniszterelnök úr is. (Balogh István államtitkár: Ebben én vagyok a szakember!) Ugy van, ugy van, az államtitkár úr a szakember. (Balogh István államtitkár: Ebben én vagyok a szakember!) Meg kell állapítanom, hogy ami az államtitkár úr válaszában ellenkezik azzal, amit én mondottam, az mind valótlan. (Mozgás és felkiáltások a szociáldemokratapárt soraiban: Na, na!) Felelősségem teljes tudatában jelentem ki, (Révész Mihály (szd): összeférhetetlenségem teljes tudatában! — Derültség.) való az, hogy a részvényeket bérbeadták, hogy a gondnokot megillető jogot idegenek, az elha" gyott javakkal és az államtitkár úrral kapcsolatban lévő emberek gyakorolják. (Mozgás a kisgazdapárton.) Ez a tény. De ki jogosult gyakorolni a részvények felett a szavazati jogot? Aki a magyar magánjogot ismeri, az nagyon jól tudja, hogy ez kizárólag csak a gondnokot illeti meg, hogy azt másra átruházni nem lehet, (Felkiáltások a szociáldemokrata' párton: Éljen a gondnok!) tehát azt nem lehet bérbeadni 4%-ért, nem lehet bérbadni olyan 4%-ért, amely egyenlő az Alkaloida bruttó forgalmának 4%-ával, nem lehet bérbeadni, hogy akárki a pénzt zsebrevágja. (Egy hang a< szocialdemokratapárton: Maradjon a gondnoké!) A jogászok figyelmét hívom erre fel, minden jogász megmondhatja, hogy a bérlet abszurd, lehetetlen. Az államtitkár úrnak én magam magyaráztam meg, én magam kértem, hogy ne csinálja. Kértem akkor, amikor az államtitkár úr a másodfoikú határozatot már előzőleg február 28-án jóváhagyta s amikor engem március 11-én kelt levelében magához hivatott, hogy erről beszéljünk. És az államtitkár úr annak ellenére, hogy feltételezve jóhiszeműségét, mint jogász, megmagyaráztam neki és megmagyarázta az igazságügy mini sz tórium is, mégis a bérbeadás álláspontját foglalta el és mégis ezt a vonalat forszírozza. (Pászthory István (msz): Jogi földindulás! — Élénk derültség.) A budapesti árvaszék, ahol jogászok ülnek, az Elhagyott Javak kormánybiztosának azt a kérését, hogy engem mozdítson el, viszszautasította, mert arra semmi alapot nem látott. (Marosán Gvörgy (szd): A sok magyar árváért nem csinálnak ilyen cirkuszt!) Hogy a belügyminiszter úr ezt hatalmi szóval megváltoztatta, arról nem tehetetk. A belügy miniszter úr határozatában nincs semmi tényállítás, tényállítás nélkül pedig jogkövetkeztetést levonni nem lehet és az államtitkár úr sem tudott tényállítást mondani. Azt hozta fel. hogy nem tettem le a részvényeket. Nem tettem le, mert nem is kerültek a birtokomba (FelkiáUások a szociáldemokratapárt soraiban: Mégis letette!) és ha birtokomban voltak, jogosan voltak birtokomban. (Balogh István államtitkár közbeszól.) Megmondom, államtitkár úr. A leltározás 1946 március^ 20-án f indult meg és a leltározás nem volt befejezhető^ mert azoik a részvények, amelyek a földmívelésügyi minisztériumban vannak letétben, nem voltak leltározhatok. A leltározást a mai napig sem vitték keresztül. Igen, a leltározás során, mint gondnoknak, jogom volt birtokba venni — nem úgy, mint az Elhagyott Javaknak — az Alkaloidánál letétben tartott -r- 408 darab részvényt. Amikor az Elhagyott Javak azt a kívánságot fejezték ki, hogy ezeket letegyem. letettem illetékes helyre — nem az Elhagyott Javaikhoz, mert oda kérték, hanem az árvaszékhez s az el is fogadta. Aki jogász, az tudja, aki pedig nem jogász, az érezheti, hogy valami súlyos ok lehet az, amiért az államtitkár úr ennyire exponálna magát. Nem tudom, nem kerespm, nem nézem, hogy mi van az együttműködés mögött, azt azonban vissza kell utasítanom, hogy az én becsületemben akárki is gázoljon. (Egy hang a kisgazdapárton: És viszont! — Egy hang a kommunistaqpárton: Mit keresett rajta?) Elnök: Az államtitkár úr káván szólni. (Egy hang a szociáldemokratapártón: Nem érdemes beszélni róla!) Balogh István államtitkár (kg): T. Nemzet> gyűlés! (Marosán György (szd) : Kezd izgalmas lenni!) Valóban igaza yan közbeszóló képviselőtársamnak, hogy alig érdemes felszólalni, mégis meig kell magyaráznom, hogy miért siettem rögtön válaszolni. Azért, mert tudtam, hogy itt miről van szó és tudtam, hogy ha csak egy hétig várok, ai már e!ég idő ahhoz, hoerv az a benyálazási művelet (Egy hang a szociáldemokratapárton: Pontosan így van!), amely arról! az oldalról olyan tipikus céltudatossággal in-