Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.

Ülésnapok - 1945-48

S09 J. nemzetgyűlés 48. ülése 1946. évi augusztus hó 7-én, szerdán. 810 Szolnoki István .. (kg): T. Nemzetgyűlés! Kernelem, hogy GerŐ miniszter úr nem vallja ugyanazt, amit Ries miniszter úr és nem fogja interpellációmat koalícióeiienesnek minősíteni. A posta feladata tudomásunk szerint mindezideig levelek, csomagok továbbítása, tö" vábbá a telefon és távirószolgálat, s-tb. ellátása volt. Néhány hónappal ezelőtt történt, hogy a postaigazgatóság utasítást adott a postának, hogy bélyegkereskedés részére blokkban — ahogyan szokták -— ne adjanak ki bélyeget. E mögött az intézkedés mögött, az áll, hogy a posta expoziturát állított fel Svájcban, Bernben, ahol Vitái postatanácsos úr másodmagával irodát vezet és üzletet folytat. Nincs tudnmásom arról, hogy a függetlenségi front a bélyegexportot is államosítani kívánja. Tudomásom van arról, hogy a reakciós világban egyízben már a posta próbálkozott ilyesmivel és abban az időben a Nemzeti Bank leintette a postát, mert jól tudta, hogy Magyarországon 350, (komoly valutát termelő bélyegkereskedő foglalkozik bélyegkereskedéssel és ,a postának •ez a működése, ami a múltban rövid ideig tartott, nem valutát termelt, hanem csak igényelt a Nemzeti Banktól, Hogy mennyire igaz az, hogy helytelen és szakértelem nélküli a postának ez a tevékenysége, azt legjobban az bizonyítja, amit Vitái tanácsos űr a Filatéliai Kurir című újságban nyilatkozott. Ebben a nyilatkozatban megállapította, hogy egyelőre más országokkal Svájcon keresztül nem sikerült kapcsolatot felvenni és a svájci üzlet is csak kevés, nem megfelelő eredményt ért el. Először is legyen szabad leszögeznem: n> postán ma 15 főnyi személyzet ,a használt bélyegek lemosásával foglalkozik. A bélyegkereskedelem ezzel sohasem foglalkozott, ezt a diákgyerekekre hagyták, a bélyeggyűjtőkre. Ök csinálták ezt, s azután százával csomagolva tőlük vettéik meg a kereskedők a bélyegeket. Nem hiszem, hogy a postának olyan jó üzlet volna ez a bélyegüzlet, hogy ebből kirekessze az eddigi bélyegkereskedőket. Még inkább helytelenítem ezt azért is, mert szakavaitattan egyének, hozzá nem értők csinálják ezt. Ezt már abból is látjuk, hogy Svájcban, Bernben állítottak fel expoziturát, holott köztudomású tény, hogy a bélyegüzletek piaca mindenkor csak Anglia és Amerika volt. Természetes es érthető tehát, hogy Vitái postatajiácsos ur Bernben üzletet kötni nem fog tudni Máskülönben is tudomásom van róla, hogy Vitat tanácsos urat hazarendelték és ellene — nem tudom biztosan, miért — eljárás is van folyamatban. T Nemzetgyűlés! A bélyegkereskedelem nemzetközi szakma. Az egész nemzetközi piac felfigyel arra, hogy a magyar al-am postája államosítja ezt a szakmát es egy kezet csmai belőle. A kereskedelemügyi miniszter ur jóváhagyásával a magyar bélyegkereskedok meg augusztus havában egy nemzetközi helyegkongresszust akartak rendezni. Már le is levelezték az ügyet, de a kongresszus természetesen mindaddig nem ülhet össze, amíg nem a beiyegkereskedelem foglalkozik a belyegexporttal, hanem a magyar állami posta. Lehet, hogy szavaim után annak a számára, aki ezzel a kérdéssel nem foglalkozott, a látszat az, hogy «z egy kicsi és lokális ügy. Meg kell azonban mondanom, ho^y ez nem kis horderejű ugy. mert a magyar bélyegkereskedők exportja a békeidőben több millió dollárt jelentett a magyar államnak. Kérem a közlekedésügyi miniszter urat, vizsgálja felül ezt az ügyet. Bizonyos vagyok benne, hogy ő, aki a demokráciában a termelő munikának egyik legkiválóbb munkása,! amit heb zonyított a hídépítés terén, ebben a vonatkozásban is bizonyságot fog tenni arról, hogy igazságot tesz, s megvalósítja, hogy a posta ne foglalkozzék többet egykézszerűen a bélyegkereskedelemmel, hanem engedje azt át az eddigi 350^ bélyegkereskedőnek. Továbbá kérdést intézek a miniszter űrho"i aziránt; van-e tudomása arról, hogy Bécsben a Landerbanknál és másutt is nagyétkű postabélyeg-letét

je van a magyar postának és hogy mi lesz ennek a sorsa? Ezekben a kérdésekben kérek felvilágosítást. (Taps és helyeslés a kisgazdapárt oldalún.) Elnök: Az interpellációt a nemzetgyűlés kiadii a közlekedésügyi miniszter úrnak. Következik Dessewffy Gyula képviselő úr interpellációja a belügyminiszterhez az újonnan megalakult Cserkészszövetség alapszabálytervezetében eszközölt módosítások tárgyában. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláló szövést felolvasni. Vörös Vince jegyző (olvassa): »Van-© tudomása a belügyminiszter úrnak arról, hogy az újonnan megalakult Cserkészszövetség alapszabályainak módosításánál olyan eszmei és elvi szempontok érvényesültek, amelyek öszsze nem egyeztethetők a cserkészek életszemléletével?« ^ Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. TV«sewffy Gvula (kg): Mélyen t Ház! A cserkészet ügyével akarok foglalkozni, nem a nemrégiben betiltott cserkészetével, hanem a most újjászervezés alatt álló Cserkészszövetséggel. E Cserkészszövetség megszervezésére par héttel ezelőtt rögtönzött, ad hoc ülést hívtak össze, amelyen a kilenc kerület közül mindössze^ egy kerület képviselői jelentek meg. A gvűlés összehívása és az ülés megtartása körül egyáltalán nem tartották be azokat a formai szabályokat, amelyek az alakuló gyűlésekhez szükségesek. De a lényeget nem is ebben látom. Ezen a gyűlésen a Cserkészszövetség alapszabályainak kérdését vitatták meg és ennek során olyan jelenségek mutatkoztak, amelyeket mind nemzetközi szempontból, a magvarság nemzetközi helyzete szempontjából, (ügy van! ügy van! a kisgazdapárton.) mind pedig a magyar cserkészet és az újabb fiatal generáció felnevelése szempontjából a legmesszebbmenőén veszélyesnek tartok. (ügy van! ügy van! a kigazdapárt oldalán.) Mélyen t. Ház! Ezen az alakuló közgyűlésen a cserkészek tízparancsolatának egyik parancsából, a cserkésztörvény 2. §-ából törölték a szöveg egyik részét. A parancs eredetileg így hangzott: »a cserkész híven teljesíti kötelességeit, amelyekkel Istennek, Hazájának és embertársainak tartozik.« Ezen a gyűlésen kihagyatták ennek a paragrafusnak azt a második részét, hogy: »... amelyekkel Istennek, Hazájának és embertársainak tartozik.« (Moz~ gás a kisgazdapárton. — Szécsey Béla (kg): Szinte hihetetlen!) Nem tudom másként kifejezni magam, mint azzal, hogy a legnagyobb megdöbbenést érzem, amikor a cserkészetnek ezt az istenhitet és emberséget előíró mondatát, parancsát megcsonkítják. A cserkészet egy nagy, nemzetközi világ-