Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.

Ülésnapok - 1945-48

793 Ä nemzetgyűlés 48. ülése 1946. évi üüguszíüs hó 'f-én, szerdán. m sőt valószínűleg azt is tudja, hogy amikor Európában a nagy vita folyt a laikus elemek bevonásáról a büntető bíráskodásba, akkor ép­pen a legkevesebben voltak az esküdtszéknek ezen formában hívei, sokkal többen voltaik azok, aikik vagy az angol esküdtbíráskodásit akarták elfogadni, vagy pedig a német Schöf­fengerichtnek azt a formáját, ahol a laikus bí­rók nemcsak tényállást állapítanak meg, nem­csak a bűncselekmény tényéteméinek fennfor­gását vagy fenn nem forgását, haneim az ítél­kezésben a büntetést is megállapítják. Ezekben a bíróiságokban egy szakbíró van bent. A nép­bíráskodás ezt a formát igyekezett megvalósí­tani. Miért*? (Zaj.) Azt hiszem, az iigen t. kép­viselő úr sem vonja kétségbe, hogy aki a fel­szabadulás után nem tudott elhelyezkedni az öt demokratikus pártok egyikében, azt nem nagyon lehetett a demokrácia szempontjából megbízhatónak tartani. (Zaj.) Sőt, még ma is azt merem állítani, hogy aki a demokratikus' pártok egyikében sem tud elhelyezkedni, an­nate demokratikus érzéséhez legalább is bizo­nyos aggályok féraiek. (Mozgás és helyeslés a kisgazdapárt soraiban.) Természetesen azok, akik akkor már ügy­védek voltak, — nem szabad dicsekedni, mert e;a nem fiatalságot jelent — azok nagyon jól tudják, hogy az esküdtszékkel szemben ponto­san ugyanilyen kifogások hangzottak el. (Bognár József (kg): De nem a mi részünk­ről!) De igen, még a mi részünkről is. És tessék visszaemlékezni éppen a kisgazdapárt egy előttem nagyon tisztelt emlékű tagjának ügyére, amelyben ki kell jelentenem, hogy én neki adtam igazat akkor is, de akkor itt még lelkesedni lehetett bizonyos urakért, aikik igen ügyesen demagóg szerepjet folytattak — nem akarok neveket mondani. Méltóztassanak visszaemlékezni, milyen »bizalmat« keltett az uralkodó osztályokban az esküdtszék ítélete és hogyan tologatták egyik városból a másikba az ügyet, hogy végre egy esküdtszéket találja­nak, amely elítéli. Igen t. Nemzetgyűlés! Mi ezt megszoktuk, a jogász haragszik a laikus bíráskodásra, mert laikus ül benn. a bíróságban és mert nem veszi szívesen, hogy az ő indítványai felett laikusok Ítélkezzenek. A laikus ember nem bízik a laikus bíróban, és ha az egy kis hibát csináh tört ré­szét annak a hibának, amit a szakbíróságolk napról-napra elkövetnek, akkor nagy újságcik­kekben és nagy beszédekben, felnagyítják a népbíróság hibáit és nem veszik észre, hogy a népbíróság elleni támadással a demokrácia egyik legfontosabb védelmi eszközét támadják meg. (Erőss János (kg): A miniszter úr is tá­madta!) Ezért nem vagyunk hajlandók a nép­bíróság kérdésében engedni, ezért ragaszko­dunk hozzá. Majd a népbíróság meg fogja ta­nulni a mesterségét, (Zaj és felkiáltások a kisgazdapárt soraiban: Nem lesz ideje! — Az elnök csenget.) minthogy, ( aki figyelemmel kíséri a népbíróság működését, annak meg kell állapítania, hogy lépésről-lépésre mindig javul az ítélkezés nívója. Azt mondja a képviselő úr, hogy a nép­bíróság sok ártatlan embert ítélt el. Én sajná­lom, hogy a képviselő úr annalk a két szolnoki ügynek a számát nem közölte interpellációjá­ban, mert módomban lett volna az iratokat megnézni. TJgy látom azonban, hogy más sí­kon állunk, mert én azt kifogásolom, hogy a népbíróság sok bíuiöst hagy futni, [ügy van! . a kommunistapárton.) hogy szentimentálisok és nem azt keresik, mit követett el, hanem azt keresik, hogyan lehetne az illetőt, felmenteni. (Ugy van! a kommunistapárton, zaj à kis­gazdapárton.) A képviselő úr kifogásolta azt, hogy én az egyik igazoló tanács elnökét levaitattam. ai­Kérdezze meg a képviselő úr a saját pártjában ülő egyik nagyon előkelő képviselőtársunkat Ö is eljött hozzám lés egy listáit adott át nekem egy egész sorát a nyugatos tiszteknek, akiket ők állásvesztésre ítéltek, s ez a tanács igazolta őket. És ugyanerről a tanácsról állapítottam meg egyéb területekről is egész sorát azoknak a közhivatalnokoknak, akiket állásvesztésre itiéltek, nemcsak, hogy leszállították a bünte­téseket előléptetésből való kizárásra és másra, hanem egyszerűen igazolták őket. En nem bejelentések alapján jártam el. hanem magamhoz kérettem az iratokat és megdöbbenve állapítottam meg, hogy ott egé­szen furcsa dolgok történnek. En soha azelőtt azt a tanácselnököt nem ismertem, de nem volnék való erre a helyre akkor, ha ezt a tanácselnököt ott tovább hagynám garázdál­kodni. (Úgy van! Ügy van! a szociáldemokrata­párton és a kommunistapárton.) Ne felejtsék el az uralí, hogy mi a népbírósághoz önkéntes jelentkezés alapján neveztük ki a tanácselnö­köket, de százszázalékos fizetési pótlékot kap­nak és ez a százszázalékos fizetési pótlék na­gyon sok olyan embert hozott oda, aki nem való a népbírósághoz. Ezeket mi lassan leépít­jük és helyükre olyanokat hozunk, akikről a büntetőbíróságokkal kapcsolatban most már másféléves működésük alapján meggyőződtünk arról, hogy a demokrácia szempontjából telje­sen kifogástalanul működnek. (Helyeslés a szociáldemokratapárion. — Zaj és közbeszólá­sok a kisgazdapárton.) Soiha én nem kérdettem a tanácselnököt. ' Ezt kellett a népbíróságról elmondanom. Es most . engedjék meg, hogy az interpelláció hangjáról mondjak egypár szót. Ez volt az ax indok, amely miatt én azt mondottam, hogy az interpelláció egyik indító okát abban láttam, hogy az igazságügyminiszter munkáspártig (Ellentmondások a kisgazdapárton. — Egy hang ugyanott: Ez tévedés!) Meg kell ezt állapítanom azért, mert az interpelláció anyaga olyan, hogy azt egy koalíciós kor­mányban a koalíció egyik pártjának képviselő­tagja bármikor tisztázhatja az igazságügy­miniszterrel. (Egy hang a kisgazdapárton; Mire való a parlamenti! — Zaj.) En azt hiszem, hogy olyan panasz nem volt, hogy ne állotta\:> volna bármely párti képviselő rendelkezéséi';;. De nekem jogom van ezt elmondanom, mer; nem hiszem, hogy van ebben a teremben eni ­ber, aki nagyobb lelkesedéssel és nagyol)!) lelkiismeretességgel szolgálná a koalíciós po­litikát,, mint én. Teszem pedig ezt ugyanakkor, amikor köztudomású rólam, hogy én ellene voltam annak, hogy a szociáldemokratapá-rt bemenjen a koalícióba. (Marosán György (szd): Ez az igazság!) Ellene voltam, mert tud tam, hogy ide fogunk jutni. En a választása­kát más szemüvegen néztem. (Az elnöki széket 11 óra 56 perckor Varga Béla foglalja el.) De ha pártom így határozott, én a szocia­lizmus katonája vagyok és odaállok, ahová pártom küldött. Nekem ez nein foglalkozás és nem poszt, én ügyvédi multamat becsülöm, annyira, mint az igazságügyminiszteri jelent. (Tetszés.) Én tehát ezt addig csinálom, míg pártom erre utasít, de meg kell mondanom.

Next

/
Thumbnails
Contents