Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.
Ülésnapok - 1945-32
(Î7 já nemzetgyűlés 32. ülése 1946. ê »nagyon orossz tapasztalatokat szereztünk: a I demokratikus magyarokkal is«. Ezt a soviniszta hullámot egészítik kii új kormányrendeletek, amelyek még (Súlyosabbakká teszik a csehszlovákiai magyarok helyzetét Most jelent meg az a rendelet, amely a csehszlovákiai magyar munkások és hivatalnokok azonniali és kártérítés nélküli elbocsátását teszi lehetővé. Tömegesen bocsátanak el magyar munkásokat és Érsekújvár ott még a magyar tanoncoktól is megbízhatósági igazolványt kérnek. A magyar parasztság nem tudja, mikor fosztják meg utolsó darabka földjétől. A magyar iskolák zárva vannak és legújabban a szlovák gimnáziumba járó magyar diákoktól is megtagadják a bizonyítvány kiadását. Az üldözést betetőzi az úgynevezett vissizaszlovákosítás. A csehszlovák minisztertanács ugytanis módosította az állampolgársági rendeletet, amely lényegében valamennyi magyart f megfosztotta állampolgárságától. A módosítás szerint, aki a jövőben szlováknak valljia magát, visszakaphatja állampolgárságát. Ezzel a hallatlan nyomással kényszerítik a szlovákiai magyarokat, hogy engedjék át miagukat és gyermekeiket a teljes elszlovákosításnak. Ilyen árat kell adni azért, hogy megkaphassák állampolgárságukat, ne dobják iki őket munkahelyükről, ne fosszák meg földjüktől, házuktól, ne kerüljenek internálótáborba, ne száműzzék őket szülőföldjükről. Az elneimzetlenítésnek ilyen erőszakos eszközeit még az általunk gyűlölt régi reakciós, feudális magyar rendszer setm alkalmazta nemzetiségeivel szemben«. Ezt írja a Szabad Nép. Abban a kellemes helyzetben vagyok, hogy a felolvasott szöveggel az elsőtől az ' utolsó betűig azonosíthatom magamat. (Taps a pártonkívüli ellenzékiek soraiban. — Nagy Vince (pk): Éljen a Szabad Nép eme száma!) T. Nemzetgyűlés! Eákosi Mátyás miniszterelnökhelyettes úr békéscsabai beszédében ugyanezt teljes tárgyilagossággal és nagyon helyesen szintén megállapította, amikor erre vonatkozóan a következőkét mondta. Idézete* met ai Szabad Nép 1946 április 24-iki 91. számából, a második lapoldalról veszem> »Mi történik ezzel szemben a szlovákiai magyarokkal?« — kérdezte Rákosi Mátyás r a népgyűlésen. — »Meg kell mondanom elvtársaim, hogy az, ami ott történik, semmiképen: sem egyeztethető össze egy demokratikus állammal. Az ottani magyarságnak semmi néven nevezendő joga nincs. Nincsenek lapjai, nincsenek politikai szervei, nincsenek iskolái, ki vanak zárva iái választóVjogból, földosztás' folyamán földet nem kaphatnak.« Mindannyian ismerjük Csehszlovákiának azt az elvét, hogy az önkéntes népesere befejezése után az ott miairadó magyarokat, ha lehet, átdobja a határon, ha nem lelhet, szétszórja őket Csehszlovákia területén. Semmi esetre sem akarja azonban megengedni nekik, hogy saját nyelvükön fejlesszék kultúrájukat, siaíját iskoláik, saját lapjaik legyenek. T. Nemzetgyűlés! A helyzet tehátaz, hogy az a feltevés, amely a magyar kormányt arra ! bírta,- hogy ezt az áldozatot meghozza, nem vált valóra. A helyzet nem javult, sőt rom*, lőtt (Perr Viktor (kg)7 Vonja vissza a miniszter úr a javaslatát! — Helyeslés és taps a pártonkívüli ellenzékiek soraiban.) T. Nemzetgyűlés! Nyomatékosan rá kell vi május hó 11-én, szombaton. ; , 68 mutatnom arraa szempontra — és ez az egyezmény egyik legsúlyosabb r következménye —» hogy ha eddig Csehszlovákia megtette ezeket az intézkedéseket ai magyarokkal szemben, akkor a nemzetközi fórumok előtt mindig tartania kellett attól, hogy a humanitárius demokrata közvélemény megtámadja, felelősségre vonja, mert hiszem végeredményben a történelemnek olyan korszakában félünk, amely a népek közötti szolidaritás kiépítését mégis csak elő fogja mozdítani és céljának fogja vallani, ezzel szemben ezután a csehszlovákok nyugodtan hivatkozhatnak az egyezményre, belegyömöszölhetnek abba minden atrocitást és a jogosság látszatával követhetik el azokat a cselekedeteket, amelyeknek eddig a látszata sem volt elfogadható. (Zaj és mozgás. — Parr agi György (kg): Hivatkozhatnak a magyarországi svábok ki telep íitése körül tapasztalt atrocitásokra is. — Padányi Gulyás Béla (kg) közbeszól.) Padányi Gulyás képviselő tárvs.H.m közbeszólt; engedje meg, hogy tegnapi bőszedével kapcsolatban tegyek egy megjegyzést. A képviselő úr azt mondotta, örömmel üdvözli a javaslatot, ma pedig Kertész Miklóts képváőclŐ úr azt mondotta, hogy nehéz szívvel fogadja el a javaslatot. (Felkiáltások a pártonkívüli ellenzékiek soraiban: Ez a különbség! — Nagy Vince (pk): Szégyen!) 33 De méltóztassék megenged ai, hogy ezután a kis intermezzo után folytassam beszédemet. (Zaj és mozgás. — Nagy Vince (pk) : Sokkal jobb volna ott hallgatni!) Ujabban is egyre és egyre jönnek jelentések arról, hogy a csehszlovákok tovább folytatják ezt az eljárást velünk szemben. Én nem akarok itt szenvedélyeket felszítani. Azzal kezdtem és azzal fogom befejezni beszédemet, hogy ha valaki, akkor én rajongója vagyok a népek közötti megbékélésnek és szeretnék minden ellentétet egyszersmindenkorra eltüntetni. Nincs igaza Farkas Mihály képviselőtársamnak, amikor' azt mondja, hogy akik a javaslatot nem fogadják el, azok a zavarosban akarnak halászni. T. képviselőtársam, mi nemcsaiki halászni nem akarunk, hanem zavart isean akarunk csinálni. (Ugy van! XJgy van! a pártonkívüli ellenzékiek soraiban.) Vannak azonban t. képviselőtársam dolgok, amelyeket elvlégre el kell mondanunk, mert nemcsak azzal vétkezhetünk, amit elmondunk, hanem vétkezhetünk azzal is, amit nem mondunk el. (Ugy van! Ugy van! Helyeslés és taps a pártonkívüli ellenzékiek soraiban.) , , . Nem akarok tehát hangulatot szítani, hlszén látom, hogy a nemzetgyűlés magasrendű légkörben tárgyalja ezt a kérdést, csak rámutatok arra, hogy például a Magyar Távirati Iroda 1946 május 8-án egy újabb jelentést adott ki, amely azonban a rádióban előttem ismeretlen okból nem volt felolvasható. A Magyar Távirati Irodának ez a hivatalos kiadványa a következőket mondja (olvassa): »Magyarellenes tüntetés Komáromban. A szlovák hatóságok április 28-án magyarellenes tüntetést rendeztek Komáromban« ( — a hatóságok! — »és követelték a magyaroknak, főleg az értelmiségnek, a kereskedőknek és az iparosoknak azonnali kitelepítését. A felvonulók leköpdösték a magyarokat és azt kiabálták: kötelet a magyarnak! A Dunába vele!« (Parragi György (kg): A belügy miniszter be : tiltja azt a kisgazda lapot, amely meg meri írná, hogy mit csinálnak a csehek Komáromban! 3 * — Vásáry József (pk): Ne tessék meg-
