Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.

Ülésnapok - 1945-46

747 A nemzetgyűlés 46. ülése 1946. évi szabadítás után állandóan vállalták a legdön/tőbb és legnehezebb feladatok megoldását, ott álltunk mindig a kormány mögött azért, hogy átsegítsük a maeryar nemzetet a les:nagyobb nehézségeiken. Ugyanígy most lis azonnal jelentkeztünk. Jól tudjuk azt. hogy a B-li sí ázások következtében sok tízezren kenyértelenné válnak és jól tudtuk azt> hogy nem volna egészséges az országra nézve, h/a mi tétlenül tűrnénk azt,, hogy legyen itt egy mintegy százezerfőnyi olyan hadsereg, amely gyűlölettel van telítve a demokratikus rend iránt (Szenner József (kg): Ezt csináljak!) és amelynek gyűlöletét még jobban fokozná az anyagi nyomorúság. Tehát mi azonnal jelentkeztünk és vállaltuk a feladatot, hogy átképző tanfolyamokat szervezünk. (Eszterhás CWö>s-y (kg): De be kell lépni a kommunistapártba vagy a szoeiáldemokratapártiba!•'— Felkiáltások a kommunistapárton: Nem igaz! — Egy hang a kommunistapárt soraiból: Meghagyjuk önöknek! — E&zterhás György (Ikg): Majd idehozom az adatokat! — Zaj. — Az elnök csenget.) És mi gondoskodni is fogunk arról, hogy; megfelelő Időn Ibelül az állásukból elbocsátottak ... (Zaj és közbeszólások a kisgazdapárt soraiban. — Orbán László (kp): Beléptek volna hamarább, ha felvették volna! — Eszterhás György (kg): Aki belépett, iaz nem is került B-listára, akár milyen volt a múltja! — Felkiáltások a kommunistapárton: Nem igaz!) Mi gondoskodni fogunk arról,, hogy a B-lista révén állástalanná, kenyértelenné váltak rövidesen megfelelő ipari átképzésben részesüljenek (Zaj a kisgazdapárton.) és bekapcsolódhassanak az országért folyó újjáépítési munkába. (Egy hang a\ kisgazdapárt soraiból: Ipari munkásnak szellemi munka, szellemi munkásnak ipari munka!) Mi, magyar szervezett mun" kásság, végtelenül örülünk annak, hogy végre eljutottunk oda, hogy azokat a törvényeket, amelyek idáig .gúzsbakötötték a dolgozókat, amelyek lehetővé tették azt, hogy bandagazdák közvetítsek és zsákmányolják ki duplán a magyar mezőgazdasági munkásságot, végre megszüntettük, mert igenis álmagyar szervezett munkásságnak Kováts képviselőtársammal ellentétben több évtizedes követelése volt a szakszervezeti munkaközvetítés megvalósítása és ez nem magyar specialitás, mert aki egy kicsit ismeri világviszonylatban ezeket a dolgokat, jól tudhatja, hogy mindenütt a világon kizárólagosan szakszervezeti feladattá tették ezt ott, ahol haladó szellemű a demokrácia. (Kováts László (msz): Angliában nem így van!) Mi, magyar szakszervezetek, ragaszkodunk is ehhez a jogunkhoz, ragaszkodunk többi megszerzett jogunkhoz is és nem tartanánk helyesnek és szerencsésnek azt, ha bárki kísérletet tenne arra, hogy a magyar szervezett munkásságot, amely bebizonyította országépítő és országveze+ő kénességét, elüssék erlrlio- rnesrszerzett jogaitól. (Emi hona a kisgazdapárton: És a parasztság?) Mindenki* aki ilyen kísérletet tesz, szembe fogna találni mafirát másfélmillió szervezett munkással. (Élénk helyeslés és taps a kommunista- és a szoniáldemokratapárton-) Pártom nevébeni és a magyar szervezett munkásság nevében elfogadom a javaslatot. (Helyeslés és taps a kommunista* és a szafiáidemokratapárton.) augusztus hó 1-én, csütörtökön. 748 Elnök: Szólásra következik? Kiss Károly jegyző: Gém Ferenc! Gém Ferenc (pp): T. Nemzetgyűlés! A Nemzeti Parasztpárt tagja vagyok. A parasztpárt elsősorban a szegény idolgozó parasztok pártja magam is igen hosszú időn keresztül, azaz egészen idáig mindig mezőgazdasági munkás voltam, tehát nem tartanám célszerűnek; ha most pártunk nevében nem szólnék hozzá ehhez a törvényjavaslathoz és ne fogadnám el örömmel. Csatlakozom előttem felszólalt Szeder és Kováts László nemzetgyűlési képviselőtársaimhoz, hogy ez a törvényjavaslat hiányos, mert nemosak ezeket a jogszabályokat, hanem minden jogszabályt, amely idáig a cselédtörvényekben, munkástörvényekben, mezőgazdasági törvényekben foglaltatott, egyszerűen el kellene törölni és mind fel kellene tüzelni, mert alapjában az egész nem jó. Éppen ezért azt hiszem, hogy a kormány, gondoskodni is fog arról, hogy ezek helyébe tökéletesen újak jöjjenek, mert egy nadrágot hiába foltozunk, abból soha nem lesz új nadrág, nekünk pedig egészen új kell. A törvény szelleme sem volt új és a munkaadónak nemcsak a törvényben biztosított jogai voltak meg a munkással szemben, hanem a munkást meg egyebkenlt is -módjában volt kizsákmányolnia. Ha például a mezőgazdasági cselédeket nézzük és elővesszük a mezőgazdasága cselédekről szóló törvényt meg a cselédkönyvet, és elolvassuk a bennük lefektetett paragrafusokat, akkor azthinnénk, hogy a családban csak az apa a mezőgazdasági cseléd, de amikor elmentünk a nagyibirtokokra és bárhova, ahol mezőgazdasági cseléd volt, ott azt kellett látnunk, hogy tulajdonképpen nemcsak az apa a cseléd, hanem cseléd az anya is, de cseléd még a négyéves gyermek is. Tehát ez a törvény éppen azért, mert nem jelentett védelmet az ellen, hogy a gyermek is mezőgazdasági cseléd legyen, nem jó és ezért kérem, hogy helyébe újat hozzunk. Ha megnéztük a mezőgazdasági munkásság és cselédség sorsát, akkor azlt kellett tapasztalnunk, hogy a cselédtörvényben voltak olyan részek is, amelyek a lakásviszonyt, a szociális viszonyt is rendezték. Még az is be volt írva aifóha a paragrafusba, hogy a cselédnek és a mezőgazdasági munkásságnak lakás is kell és megfelelő lakást kell neki biztosítani. Mit gondolunfc hogy milyenek is voltak ezek a megfelelő lakások? A cselédek olyan odúkban lakltak, hogy becsületes ember például a tyúkját sem zárta volna olyan lakásba. (Ügy van!) Továbbmenve nem is beszélek azokról, akiknek a helyzete még ennél is roszszabb volt, a szegődményes vagy napszámos munkásokról, a summásokról. (Egy hang a szociáldemokratapárhon: Birikaiistálliókíban laktak!) Én számtalanszor voltam olyan uradalmakban, akár az egri káptalanéban, akár gróf Semseyékében, valamint 200 holdas vagy 500 holdas birtokokon, ahol nemhogy az embernek lakáslt adtak volna, de sokszor megtörtént, hogy a sövényistállókból is kizavartak bennünket. (Felkiáltások a> szociáldemokratapárton: Ilyen család! Ez volt a családi állapot!) Ez volt a családi állapot. Ezt én, mint aki a gyakorlatból itudom, merem elmondani. Azt is el merem, és sajnos, el kell mondanom, hogy amikor 1938-ban Csehszlovákiába be akartunk vonulni, széjjelnéztem azokban a kis szatmármegyei falukban, ahol nem voltak