Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.

Ülésnapok - 1945-46

723 A nemzetgyűlés 46. ülése 1946. évi sági munkásoknak nagyobb darab kenyérért való küzdelmét ezekkel a törvényalkoitássorozatokkal leihetetlenné tegyék. A. mezőgazdasági munkás tehát, amikor kifogyott kenyeréből, amikor nyomorúságban volt és nem volt mit ennie, a hitelezett gabona fejélben hajlandó volt leszerződni olyan feltételek mellett, amelyeket azután, ha adódott alkalom, természetszerűéin felbontott. Mélyen i. Nemzetgyűlés! így született meg ez a törvényatkotássorozat, amelynek az itt előttünk fekvő törvényjavaslat osak egyes büntetőrendelkezéseit helyezi hatályon kívül. Érdekes, ha az ember olvassa azokat a parlamenti felszólalásokat, amelyeket akkor, azelőtt 50 esztendőveti tartották ennek a törvényjavaslatnak (tárgyalása allkalmával^ Darányi Ignác kora ez. Szily az előadója a törvény javaslatnak, aki nyíltan megmondja,! hogy az agrárszocialista mozgalmak terjedésének megakadályozása a célja ennek a törvényjavaslatnak, és nem csodálom, ha ebben a kifejezetten osztálypairlamentben, amelyben a munkásságnak nem volt képviselete, alig akadt ember, aki rámutasson azokra a nemzeti szempontból is veszélyes következményekre, amelyeket ezek a, törvényalkotássor ozatok jel entenek. Az 1898:11. te. megalkotásakor, amelynek tárgyalását 1897-ben kezdte el a képviselőház» azt mondja az előadó beszéde befejezésekor, hogy ezt a javaslatot azért terjesztette ide a földművelésügyi miniszter, hogy egy 'csapással visszaadja az Alföld gazdaközönségének a nyugalmát és visszatartsa a munkások ezreit is azon régi eszmekörükben, amelyben a munkát becsülni és! a hazát szeretni tanulták. Ostoba módon az a feltételezés élt a képviselőkben, akik ezt a törvényt: annakidején megalkották, hogy az emberek nem szeretik a hazát és csak akkor szeretik majd. a hazát, ha törvényhozási intézkedésekkel kényszerítiík ennek a hazának a szeretetére.Én ismerem az akkori mezőgazdasági munkásviszony okát és tudom, mit jelentett az, amikor általában csak a mezőgazdasági munkára szorítkoztak , azok a munkások is, akik azelőtt' üt-, vasút-, csatornázási és egyéb munkálatokkal voltak elfoglalva, de ezek a munkák szüneteltek és ők a legkétségbeejtőbb helyzetbe kerültek. Koplaltak, minit a kutya,'és mert nem elégednek meg adott gazdasági helyzetükkel, sőt azután • lassan politikai öntudatra is kezdenek ébredni, akkor kezdődik feléjük a hazafiatlanság vádja, és itt, ebben a parlamentben, az urak parlamentjében, s az osztály ural ómnak ebben a legpregnánsabb an kifejező testületében ;

a magvar munkásokat hazafiatlanoknak, sőt hazátlan bitangoknak nevezték azért, mert maguknak jobb viszonyokat akartak teremteni. Egy ember volt a magyar parlamentben, — és ülik megemlékezni róla — Sima Ferenc,

286 aki bátran és határozottan szembeszállt ezzel a felfogással is, de szembeszállt magának ennek a törvény- és jogalkotásnak a gondolatával és magával a törvény javaslattal is. Azt mondja többek között — nem árt, ha bekerül a mostani naplóba is — (nlvavm); »Én azt hiszem, hogy ha az agrárszocialisztikus bajok orvoslását mi azzal kezdjük, hogy az plégületlenségnek torkába szuronyt tömünk, augusztus hó 1-én, csütörtökön. 724 ezzel egy órára elnémíthatjuk a bajt, de egyúttal ezzel még nagyobb tápot nyújtottunk az elégületlenségnek. Eddig az agrárszocialisztikus kérdés csak kenyérkérdés volt Magyarországon. De mihelyt ez a javaslat törvénybe lesz iktatva, akkor az már nem kenyérkérdés; , az abban a pillanatban emberiségi, polgári, egyenlőségi és jogkérdéssé lesz az országban, amely jog nevébeni az a munkás joggal fog itt a .parlament kapuján kopogtatni, hogy: én is ember vagyok, tulajdonképpen én virrasztok ennek a hazának álmai felett, hogy ez éljen és exisztálhasson, 'tehát én éppen azért megkívánom' és megkövetelem, hogy mikor törvényt alkottok, akkor emberszámba vegyetek. Ezen törvény szerint pedig a munkaadó és munkás között egy olyan line a van meghúzva, amely szerint a 48-iki 'törvények által eltörölt jobbágyi viszony vissza van állítva. Ujabb földesúri osztályt fog teremteni ez a törvény és egy robotos osztályt, jobbágyot, amint az. volt 1848 előtt.« Mélyen t. Nemzetgyűlés! Valóban ez a törvényalkotás, ezt a jobbágy szellemet akarta megvalósítani a mezőgazdasági munkásság közötti és a mezőgazdasági munkásság Öntudatán, világos látásán bukott meg az osztályuralmi rendszernek ez a törekvése. De most, amikor a nemzetgyűlés ezeknek a törvényalkotásoknak a büntető rendelkezéseit gyomlálja ki a jelzett törvényekből, egyúttal szeretném megmondani: azt a törvényalkotást, amely a mezőgazdasági munkások munka- és jogviszonyait szabályozza, kissé gyorsabb ütemben kellene a gyakorlatban megvalósítani. Ajz 1898 :II. tc.-nek és a többi törvényalkotásnak is csak egyes büntetőjogi rendelkezései kerülnek ki a 'törvénytáriból, de ott marad még a. mezőgazdasági munkások munkaszerződésének megkötésére vonatkozni rész. (Kováts László fmsz): Igaz! Ügy van!) ott marad a •munkaidőre vonatkozó rész. Tudjuk, hogyj a munkaidő épp emígy, itnirtt ,a jobbágyság lYorszakábM i pirkadástól naplecseppenésig tartott — így írták akkor — most! is napfelkeltétől naplementéig terjed, ha erre vonatkozólag nine>5 külön megállapodás. (Felkiáltások a szociáldemokrata párt oldalán; Látástól vakulásig!) Ott marad a szociálpolitikai rész, amely a következőképp hangzik (olvassa): »Köteles a munkaadó a munka közben megbetegült idegen községbeli munkás gyógykezeléséről és ellátásáról legfeljebb nyolc nauig gondoskodni, s há a betegség nyole napnál tovább tart, a községi elöljáróságot intézkedés végett értesíteni.« Ezek a törvényalkotások nem illeszthetők be a mezőgazdasági munkások és munkáltattok jogviszonyának modern szabályozásába- Uj jogalkotásra van .szükség, amely alkalmazkodik azokhoz a mélységesen átalakult gazdasági és politikai viszonyokhoz, amelyeknek korát éljük. Inkább legyen a jogalkotás haladottabb, semminthogy ilyen reakciós színezetű, mint ez a törvényalkotás. Amikor elfogadom ezt a törvényjavaslatot, nyomatékosan hozzáteszem: igenis sürgősen terjesszék elő a mezőgazdasági munkások és a többi, a mezőgazdasági jmunikásokkal [kapcsolatos munkaágak jogviszonyait szabályozó törvényjavaslatokat, azokat, amelyek most már a mai kor követelményeinek, a mezőgazdasági munkásság hatalmas rétege érdekeinek megfelelnek. Megszűnt a nagybirtokrendszer, megszűnt tehát most