Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.

Ülésnapok - 1945-45

879 A nemzetgyűlés À5. Ülése 19.48. kőzik. Ma» amikor az ipari munkás, tisztviselő éhbérért dolgozik, sőt azért sem, amikor a munkateljesítményének öt percentjét sem kapja meg, akkor vannak állami pénzen dolgozó társaságok, amelyek rövid idő alatt, hónapok alatt több millió, számításom szerint négymillió békepengőt keresnek. (Hajdú Németh Lajos (kg): Szép üzlet! Gazdasági zsenik!) Mi a helyzet most? A pártok részéről a munkások felé csak ígéretek hangzanak el, csak ígéretet kapnak, az ígéretek azonban soha. beváltásra nem kerülnek. Mind az ipari, mind á szellemi munkások nélkülöznek. Elviszik őket lózungokkal a gyűlésekre. (Justus Pál (szdi): Hát várhatják, amíg a maguk gyűléseire mennek a munkások! — Marosán György (szd) : Ez fáj! A demokratikus munkás megválogatja, melyik pártba megy!) A demokrácia Magyarországon kétféle. Mi nem tarthatunk népgyűléseket, maguk tarthatnak. Ez a magyar demokrácia! (Marosán György (szd): Dehogynem, a képviselő úr saját lakásán tant! Nem lehet a munkást felhajtani, mint Gömbös Gyula csinálta!) Míg az ipari és szellemi munkásság nélkülözik, addig a pártboncoknak kijár a 6—8-szobás lakás, kijár a függöny, kijár a bútor, kijár az autó, kijár az ezüst. (Derültség.) Kijár minden, amit csak a szem és száj kíván. (Justus Pál (szd): És kijárnak az ügyvédeik, képviselő úr! És kiviszik a szabadalmakat külföldre.) Ügy látom, a fáraók óta nem változott meg a világ. Mit mondott Madách rabszolgája a fárac-jelenetben? »Miért él a pór? Gúlához követ hord az erősnek, s állítván utódot jármába, meghal.« De ne vegyük nagyon tragikusan, mert Madách erre a mostani időre is mondja: »Tragédiának nézed? Nézd legott komédiának és mulattatni fog.« Tényleg, ami ebben a demokráciában /történik, az nem tragédia, hanem tragikomédia, (Mjafrosán György (szd:) Ami a maga részéről történik!) Bizonyára kíváncsiak már képviselőtársaim (Buehinger Manó (szd): Téved, ha azt hiszi, hogy kíváncsiak vagyunk! Azért ülünk itt, mert muszáj!) arra, hogy melyek azok a konkrétumok, (Halljuk Hulljuk!) amelyek a West-Orienttel kapcsolatosak? Miben nyilvánul a West-Orierit kereskedelmi tevékenysége? (Justus Pál (szd): Mi van a kétszázezer dollárral? — f Orbán László (kp) : Az Alkaloidáról beszéljen! Mi van a szabadalmakkal, amelyeket kivittek? — Marosán György (szd): Hol vannak a szabadalmak, amelyeket kicsempésztek? — Zaj. — Révész Ferenc (szd): Majd arról mi beszélünk!) Lehet nyugoidJtan, csak tessék! (Orbán László (kp): Szeretnék egy interpellációt hallani az Alkaloidáról I — Marosán György (szd): Lassan kisül valami!) T. képviselőtársaim, 15 percem van. (Felkiáltások a szoeiáldemukratapárt oldalán; Sok!) Kérem, méltóztassék ezt nekem hagyni, tessék beírni egy interpellációt és akkor beszélni. (Marosán György (szd): Mi van a szabadalmakkal?) Ahogy az Obernyik-féle levélben is foglaltatik, a WestOrient kapta meg az állami egyedáruságot. Tény az, hogy ami a dohányjövedéki központi igazgatóságnak akár nyersanyagban, akár egyébben szükséges, azt a West-Orient szerzi be, ami pedig az igazgatóságtól árukészlet alakjában kimegy, azt a West-Orient adja el. évi július hó 3i-én

f sMerdátl. 680 Erre vonatkozóan bizonyítékokat is tudok felsorolni. A pénzügyminiszter úr 51.556/1946. XIII. számú rendeletével adta meg a belföldi forgalomra a monopóliumot a West-Orientnek

; Én lojális vagyok a pénzügyminiszter úrhoz is: lehet ugyan, hogy az én interpellációmra, de visszavonta ezt az engedélyt július 5-én 53.690/1946. szám alatt. Tény azonban az, hogy ezt a monopolisztikus üzletet a, West-Orient dollárban bonyolítja le. A délkeletről behozott levelesdohányért dollárral fizet és amit nyugati vagy északnyugati irányban kivisz, azért dollárt kap. Legutóbb Esztergom megyében, a szlovák határ mellett tartóztatott fel a hatóság három autót, amely színültig volt megtöltve dohányáruval. (Justus Pál (szd): A szabadalmakat sajnos nem sikerült! — Perr Viktor (kg): Kié lesz a dollár?) A második dolog, amit elő kell adnom, a verendő érmékre vonatkozik. A budapesti cityben június első felében hírek jártak, hogy hamarosan arany érméket kapunk, arany érmék kerülnek Magyarországon forgalomba, a tört aranyat, amelyben tudvalevőleg a nagyobb vásárlások lebonyolódtak, át fogják verni aranyérmévé. Híresztelték azt is, hogy ezt a műveletet a West-Orient bevonásával fogják elvégezni és a West.Orient bizonyos százalékot fog kapni a lebonyolítással kapcsolatosan. T. Nemzetgyűlés! A mohácsi vész „előtti időben Perényi Imre báró keresztfia, akit őszülő szakállal tartottak keresztvíz alá, alkincstárnoka volt a királynak és az ő tanácsára újra verték a pénzt, de az csak a fele értókét tartalmazta annak, amely értéket az érmére ráütöttek. (Buehinger Manó (szd): Szóval akkor, is volt West-Orient? — Saláta Kálmán (kg): A középkorban is volt infláció!) Abban az időben éppen úgy voltak pártboncok, mint ma, éppen úgy voltak protekciósok, mint ma, nemcsak Szerencsés Fortunatus Imre vett ebben részt, hanem főurak is. Ez az eset ismétlődött meg bizonyos mértékben most is. A különbség csak az, Jhogy akkor a hasznot lucrum camer aenak hívták, most majd — úgy látszik — lucrum West-Orienitis-nek fogják hívni. ' (Derültség. — Justus Pál (szd): De jól 't^id latinul!) Hogy ennek a hírnek, amely a várost bejárta, komoly alapja van, azt bizonyítja a> június 5-én megjelent rendelet, amely a laikusok előtt tulajdonképpen semmit sem jelent. Nem hiszem, hogy a Házban van talán három ember, aki tudja, ha idézem a törvényhelyet, hogy miről van szó. Ez a rendelet ugyanis hatályon kívül helyezte az 1925: XXXV. te. 8. §»át Ugye, nem tudják képviselőtársaim, hogy mit jelent ez? (Szélig Imre (szd): Nem mindenki fiskális!) Azt jelenti, hogy felfüggesztették azt a tilalmat, amely 1925-ben megszüntette a 10 és. 20 koronás aranyak verését. 1946 június 5-től tehát Magyarországon szabad verni 10 és 20 koronás aranyakat, bárki beviszi az aranyát, a pénzverdének ki kell szolgáltatnia a 10 és 20 koronás aranyakat, (Buehinger Manó (szd): Holnap beviszem! — Derültség.) Igen érdekes, ha most ezt összefüggés»be hozzuk a most megjelent 9000/1946. M. E. számú rendelettel. Ebben a rendeletben ugyanis folyópénzről nincs szó, csak váltópénzekről, 5 forintos, 2 forintos és kisebb váltópénzekről. (Buehinger Manó (szd): Nem baj!) Nincs szó sem 10, sem 20 forintosról, tehát értékpénzünk nincs. Ezzel szemben a 8400/1946. számú rendelet, amely egy nappal korábban