Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.

Ülésnapok - 1945-45

Ö89 A nemzetgyűlés áő. ülése 19ÍÓ. — Orbán László (kp),: Vérzik a szivük a horthysta tisztviselőkért! — Nagy zaj a kisgazdapárton* — Felkiáltás a szabadságpárton: S?égyeljék magukat! Védik az ilyet?! — Bodnár János (kg): Kérdezzék meg a parasztokat 1 — Babody János (kg): Aj történelem előtt egyszer ezért felelni kell! — Szipka József (kp): Azért, mert védik a reakciót, felelni fognak! — Némevhy Jenő (msz) — a h&gazd^párt felé: Miért tűri ezt a polgári párt?! — Hegymegi Kiss Pál (msz): Emberpusztítás! — Felkiáltás a szabadságpárton: Vérlázító dolgok! — Lévay Zoltán (msz): A kisembereket ki akarják irtani!) Következik Szőnyi Imre képviselő úr interpellációja a földmívelésügyi és a belügyminiszter úrhoz a makói földigénylő bizottság működése tárgyában. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. (Babody János (Jkg): Ez nem demokrácia, hanem rabokrácia! — Derültség, *•Orbán László (kp): Jobb volt a Horthy-rendszerben? Az jobb rendszer volt? Jobban tetszett! Akkor nem mondták, hogy rabokrácia! — Egy hang a szabadságpárton: AJL se jó, ez •se jó! — Vásáry István (msz): Orbán lelkem, Orbán lelkem, a fagyosszent! — Egy hang a szabadságpárton a kommunistapárt felé: Megtanultak a diktatúrát!) Kiss Károly jegyző (olvassa): »Van-e tudomásuk a földmívelésügyi és a belügyminiszter uraknak a makói földigénylő bizottság által sorozatosan elkövetett törvényellenes és szabálytalan eljárásokról; és mit szándékoznak tenni ezeknek a megszüntetésére?« Elnök: Szőnyi Imre képviselő urat illeti a szó. Szőnyi Imre (kg): T. Nemzetgyűlés! Minden törvényalkotásnál az a szándék» hogy a hozandó törvény végrehajtásakor az általa megvalósítani kívánt célnak a legjobban megfeleljen. Ezért előzi meg legtöbbször hosszantartó, alapos és többszöri tárgyalás» hogy minden előre feltételezhető szempontot figyelembevéve, a végrehajtása a lehető legtökéletesebb legyem Mégis ritkán sikerül olyan törvény megalkotása, amely gyakorlati alkalmazása során valamilyen mértékű hibát és hiányosságot, vagy nem egészen határozott, nemcsak egyféleképpen értelmezhető rendelkezést ne . tartalmazzon. Fokozott mértékben áll ez a megállapítás az 1945. évben hozott és végrehajtott földreformtörvényre. Tudjuk, hogy ez az óriási fontosságú törvény, amelyhez foghatót a magyar törvényhozásban alig találhatunk, milyen körülmények között, milyen gyorsan hozatott és került végrehajtásra. Tehát a leghiggadtabb és legjobb akaratú tárgyilagossággal is megengedhető annak megállapítása, hogy történnettek olyan 'hibák úgy a'törvény eiőkészíté-, sénél, mint még inkább végrehajtásánál, — mint ahogyan történtek is — amelyek szükségessé teszik ezeknek az orvoslását. Ebben, a földreformtörvényben szerintem az első hiba az, hogy; tág értelmezhetőséget adott az a rendelkezése, hogy a községi földigényiő bizottságok javaslatot tehettek bizonyítás nélkül. AJ törvény tehát nem kívánta meg, hogy az általuk például elkobzásra tett javaslat indokainak bizonyítását rögtön előterjesszék. A másik hiba pedig a bizottságoknak nagyon gyorsan történt összeállítása. Mindenesetre tudjuk, hogy a bizottságokban csak földigénylőik vélhetnek részt, és ezek évi július hó Bl-én, szerdán. éli) magától értetődően csakis teljesen földnélküli, szegény emberek. Mármost ha nem is tekintünk mást, csak azt, hogy a szegényebb életsorban élő emibernek már az emberi természetből kifolyólag is bizonyos fokú elfogultsága van a jobb módban élővel szemben, már ez is alapot ad annak a feltételezésére, hogy olyan javaslatokat terjesztettek elő az eiKobzasra, amelyek a törvény szellemével ellentkeznek. Előre is kijelentem, hogy a •földreformtörvénynek, illetve végriehtaijtiásánaikazLarteBaet, amely a nagyibirtokra vonatkozik, egyáltalán nem érintem, mert a makói földbirtokrendező bizottságról van szó, Makón pétiig a loaiuiDirtok elosztása olyan szociális, hogy például a 42.000 katasztrális holdból nincsen talán 5—6 száz holdon felüli parasztbirtok. Én tehát a földreformnak a nagyibirtokkal szemben való végrehajtását egyáltalán nem érintem, mert azt nem is nagyon ismerem, és amit nem ismerek, arról nem szeretek beszélni. Beszélek ellenben a makói földbirtokrendező bizottság munkájáról, amely az Országos Földbirtokrendező Tanácsnak már nagyon sok fejfájást okozott. Első tekintetre talán úgy tűnük fel, hogy ez csak olyan helyi kérdés, amely nem is kívánkozik a nemzetgyűlés plénuma elé. Tudom azonban, hogy nemcsak Csanád megyében, hanem másutt is vannak ugyanilyen dolgok. Itt nem speciel a makói, hanem a Makón székelő csanádvármegyei földbirtokrendező bizottság munkájáról van szó, és ennek munkája nyomán olyan következmények támadnak, mint amilyenről például tegnapelőtt kaptam értesítést, amikor elindultam. Dombegyházán egy Bokor Mihályné Jámbor Ida nevezetű nő 12 holdjából hét holdat igényibe vettek, vagy elkoboztak. Nem tudom, a törvény erre milyen formában tartalmaz rendelkezést. Az asszony a megmaradt öt holdat bevetette búzával, és most a hét folyamán ebből a kész búzavetésből két holdat megint elvettek. Oláh Illés pusztaujlaki kisgazdának az a hibája, hogy az ottani kisgazdapárt elnöke. (Egy hang a kisgazdapártan: Ez hiba!) Ennek a kisgazdának 15 hold földjére vonatkozólag már kétszer is tettek elkobzási javaslatot. Még egy hibáját nem említettem a földbirtokreformtörvénynek, ez pedig az, hogy a bizottság döntése csak birtokon kívül' fellebbezhető meg, mihelyt tehát a bizottság kimondotta az elkobzást, azt a földet rögtön birtokba is vették. Oláh is fellebbezett, és az országos bizottság természetesen visszaítélte a földjét. Mind ennek ellenére egy hét múlva megjelent nála egy körülbelül 50 tagú küldöttség és — csak így enyhén szólva — azt mondotta neki, hogy ha nem hajlandó legalább 2—3 hold búzavetést átadni, akkor — falusi szokás szerint — ám lássa a következményeket. Oláh Illés körülbelül tudta, hogy ennek milyen következményei lehetnek, és ezért engedett a felszólítás* nak. i Ne tessék azt gondolni, hogy az Országos Földbirtokrendező Tanácsnál erről ana van először szó. Konkrét ügyekben panaszok mentek a Tanácshoz, és a Tanács el is rendelt már több felülvizsgálatot, sőt a makói bizottság működését felfüggesztette. Ügy tudom, hogy — a szabályzat szerint — amennyiben egy bizottság felfüggesztetik, az újjáalakulás után ugyanazok nem lehetnek a tagjai. Ez a makói bizottság két hét múlva újjáalakult és ugyanazok végzik tovább ugyanezt a mun-