Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.

Ülésnapok - 1945-45

651 A -nemzetgyűlés 45. ülése 1946. januártól áprilisig. Ugyanezen idő alatt megkétszereződött a papírgyártás. A kormány gazdasági téren tett erőfeszítéseit eredmény kíséri külkereskedelmi forgalmunk alakulásában is. A különböző országokkal létesített megállapodások már kezdik hatásukat éreztetni. Különös gondot fordított a kormány az államháztartásra nehezedő terhek csökkentésének kérdésére. Ezen a téren fogja éreztetni — habár csekély mértékben — hatását a közszolgálati alkalmazottak lét számárnak csökken» lésére vonatkozó kormányrendelet, amelynek hatályiát a kormány ki fogja terjeszteni a különböző fcözérdekel'tségek és állami támogatásban részesülő más szerveik alkalmazottaira is. Itt kívánok válaszolni a tisztviselői kinevezésekkel kapcsolatban felvetett kérdésekre. Szükséges volt a felszabadulás után az államapparátus személyi «felfrissítése demokratikus elemekkel, akik teljes erejüket az újjáépítés szolgálatába állították. Igaz ugyan, hogy egyes pártok ezen a téren nem tanúsítottak kellő mérsékletet és sokszor pártszempontokait érvényesítettek. Ennek az egészségtelen helyzetnek a megváltoztatása érdekében azonban már létesült egy megállapodás a pártok között. Ennek szükségességét valamennyi párt be kellett, hogy lássa. • A B-lisfca-kérdés lezárásáig egyébként nem lesznek kinevezések s ezután is éppen az államháztartás egyensúlyiának biztosítása érdekében kötött létszám lesz, mert még hosszú ideig nagyfokú takarékosságot kell betartanunk. Megszüntetite a kormány azokat a nyerészkedési lehetőségeket, amelyek a jóvátételi szállításoknak rezsimunkálatofc formájában történt kiadása folytán mutatkoztak. A Gazdasági Főtanács idevonatkozó rendelete értelmében a jóvátételi szállításokat már csak az 1939. évi alapárak és a szakmai szorzószám figyelembevételével lehet kiadni. A kormány a Legfőbb Állami Számvevőszék útján állandóan ellenőrizteti a közületi szervek írazdáKkodásának takarékosságát. Minden rendkívüli hitelkérelem csak a Gazdasági Főtanács alapos mérlegelése után teljesíthető. Az újonnan földhözjuttadottak termelésének előmozdítására a kormány széleskörű akciót valósított meg a mezőgazdasági üzemanyagok hitel útján való szétosztása terén. Külön kitérek még az interpelláló képviselő úr elmondott interpellációjának arra a részére, amely a félelemnélküli szabad véleménymyilvánítás és általában az ellenvélemény, a kritika használatának lehetetlenségéről szól. A képviselő úr bestédének mindjárt az eledén kifejtette, hogy a letűnt rendszerek mindannyian megegyeztek bizonyos kérdésekben s ez a hatalom (kíméletlen gyakorlása, az ellenvélemény eltiprása, az emberi szabadság lábbaltiprása volt. E tekintetben egyetértek az interpelláló képviselő úrral. Sőt elismerem azt is, hogy demokratikus államberendezkedésünk bizonyos tekintetben még nem tel ie*. illetve egyes törekvéseinket, így pl. a szabad véleménynyilvánítást, még nem tudtuk célkitűzéseinknek teljesen megfelelő módon biztosítani. Ennek okát azonban egyrészt abban látom, hogy a fasizmusnak, mint módszernek az egyéni szabadságot csúfoló mételye egyrészt megmaradt bizonyos körökben» másrészt átragadt egyesek lelkére, s így egyjesek e módszereket igyekeznek továbbra is alkal- l évi július hó 31-én, szerdán. 652 mazmi. Ezt a fasiszta maradványt, mint a dudvat» gyomlálni kell, ott, ahol felüti a fejét. Ez hosszú, kitartó és céltudatos munkát igényel. Másrészt viszonlt a fasiszta propaganda meggatiasa szempontjából szükség van bizonyos korlátozásokra. Ez a propaganda még ma is könnyen fog tápot. A szabad vóleménynyil. vánítás lehetőségének végül, de nem utolsó sorban akadálya az ú. n. kistkiralyok létezése, akiknek szereplése nem egyeztethető össze a központi hatalommal váló kormányzás elvével. A gazdasági és pénzügyi helyzet részletes vitáját a költségvetés benyújtásakor tartom célszerűnek megrendezni. Addigra elkészülnek azok az intézkedések, melyek gazdasági életünk rendezését és áttekintését lehetővé teszikl Az interpelláló képviselő úr előtt ismeretes a kormány stabilizációs szanálási programmja, amely a gazdasági és pénzügyi élet minden terére kiterjed s amely maga után kell hogy vonja a magyar élet szűkös, de renldezett és szilárd biztosítását. Kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy válaszomat tudomásul venni szíveskedjék. — Budapest, 1946. évi július hó 9-én. — Nagy Ferenc s. k.« Elnök: Vásáry József képviselő urat a viszonválasz joga megilleti. A r képviselő urat illeti a szó. Vásáry József (msz): Igen t. Nemzetgyűlés! Nem tudom, hogy tévedésben vagyok-e. A tegnapi nap folyamán olvastam a miniszterelnök úr'n az igazán kimerítő válaszát. Annak az utolsó szakaszában az volt, hogy a szabad! véleménynyilvánításnak végül, de nem utolsó sorban akadálya az úgynevezett kiskirályok létezése, akiknek szereplése nem egyeztethető össze a központi hatalommal való kormányzás elvével. Nem tudom, hogy ez kimaradt-e, vagy mi történt, mert tegnap, amikor én megnéztem a választ, ez még benne volt.

271 Igen t. Nemzetgyűlés! Azt is méltóztatnak látni, hogy beadott interpellációmnak igenis helye volt, mert arra a miniszterelnök úr szokatlanul hosszan válaszolt és különösen megragadó a válasznak a szabad vélemény nyilvánításáról, a kritika lehetetlenségéről szóló része. Ha a testet súlyos fekély borítja, amelyet csak operációs késsel lehet eltávolítani, akkor hozzá nem értő, lelkiismeretlen vagy bűnös az az orvos, aki azért, mert nem tudja, mit kell csinálni, vagy talán, hogy a betegnek járjon kedvében és ne okozzon neki az operációval újabb fájdalmat, nem meri kezébe venni a kést és eltávolítani a gennyes részt, hanem felületes, tüneti kezeléssel próbálja eltakarni a testet éktelenítő fekélyt. így állunk mi, a nemzet képviselői a súlyos sebekkel borított nemzet mellett. Bármilyen fájdalmas és kényelmetlen is, — mint ahogy látjuk — vállalnunk kelL hogy segítsünk minden erőnkkel és képességünkkel ott. ahol hibákat, bajokat vagy mulasztást látunk. Meg kell ezt tenni a nemzeti élet min- / den területén, de különöseni a lelki életben, — amire a miniszterelnök úr is kitért — mert hiszen örökérvényű igazság marad a költő szava: »Minden ország támasza, talpköve a tlisizta erkölcs«.

272 T. Nemzetgyűlés! Azért bocsátottam előre e néhány gondolatot, hogy ne gondolja senki, hogy bármilyen erős bírálatot kell is gyakorolnunk, azt pártpolitikai szempontból ten-