Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.
Ülésnapok - 1945-45
629 A nemzetgyűlés 45. ülése 1946. foglalkoztassa à nemzetgyűlést, és ennek egye- . teme hozza meg pártkülönbség nélkül a ma- | gyár sorsnak, a magyar érdekeknek megfelelő döntéseket. Mint kiváló jó magyar emberek gondolkozzunk és dolgozzunk úgy, ahogyan a magyar népet a legjobban tudjulk végre ezekből a szörnyű nehézségekből kivezetni, hogy ezáltal segíteni tudjunk rajta. Aidja az Üristen, i hogy ez minél hamarább bekövetkezzék. Nem kívánom tovább folytatni beszéde- i met, esak annyit mondok, hogy igenis, ha | mi így* dolgozunk, ahogyan népünk elvárja tőlünk, akkor higyjék el, hogy boldogan elmondhatjuk majd: »isten akid meg a mu-gyartí« (Helyeslés és taps a szabadságpárt soraiban.) Elnök; Kíván-e még va.aki a törvényjavaslathoz általánosságban hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom Az előadó úr kíván szólni. , Acsay Lábaló (kg): T. Nemzetgyűlés! Az indemnitási törvényjavaslattal kapcsolatban el hangzott hozzászólásolkban a maguk természeténél fogva a politika foglalta el a legnagyobb helyet. Ezekre a politikai megjegyzésekre erről a helyről nem kívánok va^aszoini. Éppen bizottsági előadói tisztem korlátoz abban, hogy bármilyen politikai vitába, különösen peldlig pártpolitikai vitába, he keveredjem. Ellenben elhangzott két megjegyzés és v ezekre kívánnék válaszolni, mert mind a két v megjegyzés közvetlenül magára az előttünk fekvő törvényjavaslatra vonatkozott. Az egyik megjegyzés szerint túlkésŐn nyújtotta be a kormányzat ezt a törvényjavaslatot, valamint a pénzügyminiszter^ jelen est. A másik megjegyzés pedig arra vonatkozott, hogy az indemnitási törvényjavaslattal tulajdonképpen mindenkor az előző évi költségvetés keretében foglalt bevételeik és kiadások eszközlésére szokott a kormány felhatalmazást kérni, most pedig ilyen előző évi költségvetés nem volt. T. Ház! Mindkét megjegyzésnek némi alapja van, ezért kivánok rájuk válaszolni. A késedelemre nézve, valamint az utóbbi megjegyzésre vonatkozólag is szolgáljának mentségül a rendkívüli idők, annál is inkább, mert nem első eset, hogy az indemnitási törvénynél éltértünk attól a szokástól, hogy a felhatalmazást az előző évi költségvetés keretében való bevételek ég kiadások eszközlésére kívánja a kormány magának kérni, hanem Ugyanez megtörtént már hasonlóan súlyos gazdasági időkben is. Utalnom kell elsősorban az 1920-as és az azt követő esztendőkre, továbbá utalnom kell az 1906. évi indemnitási vitára» amikor hasonlóképpen nem volt az 1905. évben megszavazott költségvetése a Háznak és ugyancsak eltért ettől a szokástól. Annakidején Hoitsy Pál előadó is őszintén megmondotta, hogy el kellett térni a szokástól, mert ez esetben nem volt keresztülvihető. 267 T. Ház! Ugyianez a helyzet állott elő most is és ezért a törvény 3. §-ába.n tulajdonképpen nem a szokásos felhatalmazást kéri a kormány, — mint előbb említettem — hanem kéri, hogy a fennálló vagy a jövőben hatályba lépő törvényes intézkedéseknek megfelelően kivethesse, illetve behajthassa az adókat és ezekből az állami kiadásokat fedezhesse. T. Ház! Ezekben kívántam válaszolni azokra a felszólalásokra, amelyekre, úgy éreztem» hogy mint előadónak ki kell térnem és mégegyszer csak iazt kivánom hangsúlyozni, , éppen ezek a megjegyzések is bizonyítják, ' évi július hó 31-én, szerdán. 63Ó hogy mennyire szükséges volt a pénzügyminiszteri jelentést előterjeszteni, valamint eztaz indemnitási törvényjavaslatot a kormány részéről benyújtani, mert ezzel à lépésével a kormány az államháztartás terén a törvényesség és a legalitás álláspontjára való visszatérést kívánta igazolni és, dokumentálni. Kérem a t. Házat, hogy a törvényjavaslatot általánosságban változatlanul méltóztassék elfogadni. Elnök: Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az államháztartásnak az 1946. évi január hó 1. napjától az 1946. évi október hó 31. napjáig terjedő viteléről szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni? (Igen!) A nemzetgyűlés a törvényjavaslatot ,a bizottság szövegezésében általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. T. Nemzetgyűlés! Utólag a gyorsírói jegyzetekből pontosan megállapítottam, hogy Vasáry István képviselő úr beszéde folyamán olyan súlyos kifejezést használt a magyar stabilizáció ellen, amiért őt rendreutasítom és egyúttal javaslatot teszek a nemzetgyűlésnek, hogy a mentelmi bizottság elé utalni méltóztassék. (Élénk helyeslés és taps a kommunista és a szociáldemokratapárton.) Méltóztatnak javaslatomat elfogadni? (Igen!) Azt elf ogadottnaik jelentem^ ki. Következik a törvényjavaslat részletes tárgyalása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Kiss Károly jegyző (felolvassa a törvényjavaslat címét és 1—5. §*\ait. A nemzetgyűlés a címet és az 1—5. §-okat változtatás nélkül elfogadja.) Elnök: Ezzel a nemzetgyűlés a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta, a mellékelt tájékoztató jelentést . pedig tudomásul veszi. . Napirend szerint következik az alkotmányjogi és közjogi bizottság jelentésének tárgyalása: a magyar minisztériumnak az államhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről szóló 1945 :XT. tc.-bem foglalt felhatalmazás alapján kibocsátott rendeletei tárgyában» továbbá a nemzeti kormány részére rendeletek kibocsátására- adott felhatalmazásról szolo 1946: VI. te. alapján kibocsátott rendeletei tárgyában. Révész László előadó urat illeti a szo. Révész László (kg) előadó: T. Nemzetgyűlés! Az 1945:XI. te. 15. §-ában a magyar nemzetgyűlés széleskörű felhatalmazást áldott a nemzeti kormánynak arra, hogy olyan rendelkezéseket tehessen meg, amely rendelkezések egyébként a nemzetgyűlés, a törvényhozás hatáskörébe tartoznak. Tette ezt az intézkedést a nemzetgyűlés az akkori nehéz közlekedési, élelmezési és lakásviszonyok között azért, mert a nemzetgyűlésnek huzamosabb idqn at való együttartása és sűrűn történő összehívása majdnem leküzdhetetlen nehézségekbe ütközött volna és amellett az életviszonyok gyors alakulásának az új idők követelményei szerinti rendezése gyorsabb intézkedést tett szükségessé, ami nem várható el a nemzetgyűlés lassúütemű munkája mellett. (Az elnöki széket 12 óra 38 perckor Kossa István foglalja el.) Ez a felhatalmazási törvény azonban bizonyos közigazgatási, közjogi és egyéb, az állam főhatalmi szervezetére vonatkozó rendelkezéseket kivett a minisztérium hatásköréből és 40*