Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.

Ülésnapok - 1945-44

599 A nemzetgyűlés 44. ülése 1946, tak és most, Julius elején elakadtak- Ennek a magyarázata és oka» hogy tudniillik ezek a tárgyalások most függőben maradtak, főleg az, hogy az állampolgárság értelmezése körül ro­mán részről sok tekintetben olyan álláspont nyilvánul meg, amelyet magyar részről elfo­gadni nem leihet. Tulajdonképpen határozott és végleges álláspontot a román kormány ed­dig abban a tekintetben szögezett le, hogy nem tekinti román állampolgároknak azokat, akik a bécsi döntés után Erdély területére be­költöztek és sem születés, sem előbbi állandó lakás vagy származás tekintetében nem vehe­tők erdélyieknek. Vagy is egyszerűen mondva, a bécsi döntés után Erdélybe beköltözőiteket, akiknek azonban erdélyi vonatkozásaik nin­csenek, a román kormány nem ismeri el ro­mán állampolgároknak. Igen t. Nemzetgyűlés! A kérdésnek, az állampolgárságnak ilyen módon való értelme­zése nem keltett volna olyan nagy izgalmait, mert hiszen, véleményünk szerint, annak a-ka­tegóriának létszáma, amelyet az előbb említet­tem, mindössze néhány ezerre tehető, mert hi­szen köztudomású az, hogy a magyar kor; mány részéről, a bécsi döntés után, tervszerű áttelepítés Erdély földjére nem történt. Ami aggasztóvá tette a kérdést és izgalomba hozta az erdélyi magyarok százezreit, az.az, amit Padányi Gulyás képviselőtársunk említett meg, hogy több román kormányférfiú részéről olyan nyilatkozat történt, hogy az ilyen mó­don Románia területéről eltávolítandó ' nem román állampolgárok száma kétszáz-három­százezerre tehető. , , A helyzet jelenleg az, hogy egy összeírás van folyamatban és az összeírás tartamara egészen szeptember l-ig ezt a kérldtést nyugvó­pontra helyezték. A magyar kormány tudcn mása szerint, minthogy tervszerű áttelepítés nem történt, azoknak, száma, akik egyébkent Erdéllyel nem voltak vonatkozásban» akik te­hát előzőleg nem laktak ott, sem pedig csa­ládi kötelékeik nem fűzték őket ' Erdélyhez, mindössze néhány ezerre tehető, azoknak száma viszont, akik a trianoni békeszerződés óta a román sovinizmus elől állásfoszitás, va­gyonelkobzás, hatósági zaklatások, sokszor nyílt üldöztetés miatt kénytelenek voltak el­távozni és később visszatértek ősi lakhelyükre, már valóban megközelítheti azt a számot amelyet a román kormányférfiak említenek, ezek azonban, a mi véleményünk szerint, a román kormány egyoldalú intézkedései foly­tán nem válhatnak egyszerűen hontalanokká. (Ugy van! a kisgazdapárton.) Nagyon tekintélyes azoknak a száma, akik Erdélyben születtek, ott éltek, Románia terü­letét soha el nem hagyták, de a román állam­polgársági listából mégis kimaradtak. Hiszen méltóztatnak tuldmi, hogy az állampolgárságot illetékességi okmányokkal kellett igazolni» márpedig egy ilyen illetőségi okmány kiadása mindenkor a helyi hatóság mérlegelésén mú­lik. Ugyancsak tekintélyes azoknak a száma, akik a harci események és a kényszerítő ki­ürítési rendeletek következtében hagyták el Erdélyt. Ez a másik kategória. Végül a har­madik kategória az, amelyet a legújabb román állampolgársági rendelkezések bizonytalanság­ban hagynak. A magyar kormány tudatában van annak» hogy az állampolgársági kérdés értelmezése mennyire fontos az idegenben lakó magyarság szempontjából és hogy ezen a téren — külö­nösen az illetékesség megállapítása miatt — évi július hó 30-án, kedden. 600 mennyi visszásság, vexatúra és rendezetlenség állt elő. A magyar kormány nevében már a múlt év októberében a szövetséges hatalmak­hoz jegyzéket intéztem, amelyben kértem en­nek az állampolgársági kérdésnek a lakóhely szerint való rendezését. A jegyzékben foglalt ezt az álláspontot a békekonferencián is fel­vetjük és minden erőnkkel igyekezünk majd érvényt szerezni neki. (Helyeslés és taps a kis­gazdapárton.) Igen, t. Nemzetgyűlés! Padányi-Gulyás képviselő úr felemlítette a román miniszter­elnök úr személyét is egy biblikus képpel kapcsolatosam, amelyet őszintén mondval,— bár tudom, hogy ez tisztára magyar aggódásból fakadt, — nemi tartok szerenosésnek;. Meg kell állapítanom, hogy nines okunikl kételkedni a román miniszterelnök úrnak a magyarság iránti lojalitásában és általában abban a lelki beállítottságban, hogy a romániai magyarság­gál igyekezik nemcsak kiengesztelődést és bé­két teremteni, hanem olyan légkört is kialakí­tani, amely a régri nemzetiségi gyűlölködést és viszályt kiküszöböli. (Gróh József (kg): Ezt nekünk is ápolnunk kell!) Meer kell azonban említenem, igen t. Nem­zetgyűlés, éppen a román miniszterelnök meg­ítélése szempontjából azt is, hogv ezeken a tárgyalásokon tapasztaltuk, hogy a román mi­niszterelnök igyekezett mindenkor tárgyilagos és lojális, sőt tovább megyek, ami itgen fontos a kérdésben: humánus álláspontot .képviselni. Ennek köszönhető, hogy a kérdés mindeddig tulajdonképpen elméleti kérdés és vita anyaga. A két állam között ezek a tárgyalások, remé­lem, nem szakadtak meg, csupán felfüggesztet­ték, és bízom benne, hogy a köztel jövőben a két állami közti közvetlen tárgyalásokkal a kérdést mindenkire kielégítően rendezni fogjuk. (Helyeslés és taps a koalíciós pártokon.) Elnök: Kérdem a t. Nemzetigyűlést, méltóz­tatnak-e a külügyminiszter úrnaík az interpel­lációra adott válaszát tudomásul venni 1 ? (Igen!) A Ház a választ jtudomásmlveszi. Hátra van még az interpellációis könvv fel­olvasása. Kérem a jegyző urat, szíveskednék az intterpelláeiós könyvet felolvasni. Kiss Károly jegyző (olvassa): »Futó Dezső (kg)— a belügyminiszterihez — a rendőrség fizetésrendezése, demokratizálása, nevelése és ruházata tárgyában, Futó Dezső (kg) — a közellátásügyi és belügyminiszterekhez — a KESZI (Központi Egyetemi Szociális Iroda) bevásárlóinak esete Szabolesbákán. Futó Dezső (kg) — az igazságüigyminisziter­hez — Alföldi László Markó-uteai foiHaázigaz­gató felfüggesztésének ügyében, Futó Dezső (kg) — a miniszterelnökhöz -­a Gazdasági Főtanács pénzkiutalásai tárgyá­ban. Futó Dezső (kg) — a belügyminiszterhez — a jogtalanul igénybevett házak visszaadása tárgyában, Jónás József (kg) — a belügyminiszterhez — Tömpe István, Somogy vármegye alispán­jának hivatali visszaéléseiről, > Futó Dezső (kg) — a belügyminiszterhez T- a vidéki politikai rendőrség egyes túlkapá­sairól, Macskási József (kp) — a közellátásügyi miniszterhez — a terménybesizollgáJltatási ren­delet tárgyában, Stühmerné Oberschaill Ilma (msz) — az össakormánvhoz a tisztviselők helyzetéről, ,

Next

/
Thumbnails
Contents