Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.

Ülésnapok - 1945-43

521 A nemzetgyűlés 43. ülése 1946. foglalnak el a békeszerződéssel kapcsolatban és milyen minimális igényeket fogunk támasztani a párisi értekezleten? Természetes dolog, hogy mivel a kormánynak , nem volt végleges kialakult álláspontja, mert idehaza nem idlöntötték el azokat a kérdéseket, amelyekről tárgyalni akarnak Sztálin marsallal, a szovjetkürmány elé nem is terjeszthettek konkrét javaslatot, kérelmet, így _ tehát, a szovjetkormánynak nem is volt módja és lehetősége arra, hogy érdembm állást foglaljon a magyar kormány igényei tekintetében. Az a megállapítás tehát, amely szerint Molotov, illetőleg Moszkva gáncsolta el a magyar igényeket Parisban, azért nem fedi a tényeket, mert nem is volt alkalma arra, hogy elgáncsolja, tekintettel arra, hogy Moszkvában nem terjesztettek elő konkrét igényeket konkrét kérelmeket. Ezt a megállapításomat, amelyet a miniszterelnök úr beszámolója alapján teszek, alátámasztja Gyöngyösi külügyminiszter úrnak

t a moszkvai út után elmondott beszámolója, amelyben ő azt mondja (olvassa); »Ez az eszmecsere, amely Moszkvában folyt, arra enged következtetni, hogy a szovjetkormány reális politikai • törekvéseink iránt megértéssel, baráti jóindulattal viseltetik.« Bios István igazságügyminiszter úr békéscsabai beszédében a következőket mondotta (olvassa): »A moszkvai tárgyalásokról kialakult az a benyomás, hogy a Szovjetunió minden reális és észszerű magyar követelés mellé oda fog állni a béketárgyalásoknál.« Mélyen t. Nemzetgyűlés! Ezekben a miniszteri nyilatkozatokban nincs okunk kételkedni, ennek következtében csak azt tudom konzekvenciaként levonni, hogy a Szovjet azért nem állhatott Parisban a magyar ugy melléi, mert Moszkvában a magyar kormány elmulasztotta konkretizálni azokat a reális es célszerű követeléseket, amelyek a ' jogos és igazságos magyar igényeket kielégítik. Teljesen érthető, hogy a párisi döntés után a magyar kormánynak újrafelvétellel kellett kísérleteznie és nagyon helyesen tette, hogy Amerikába, Angliába és azután Franciaországba is ellátogatott. T. Nemzetgyűlés! A miniszterelnök úr peszszimizmusában nem oszttozoani Sulyok Dezső igen %. képviselőtársamnak abban a megállapításában, hogy a magyar békeügy kérdése véglegesen eldőlt Parisban, szintén nem osztozom. A magam részéről is az amerikai és az angliai utat rendkívül nagyjelentőségűnek tartom, nemcsak abból a szempontból, amelyib'ől a miniszterelnök úr indokolta, hogy gazdasági eredményeket ért el» hanem a magyar ügy szempontjából, a magyar békefeltételek szempontjából is rendkívüli és perdöntő fontosságúnak tartom. Hogy miért, azt röviden meg fogom indokolni. T. Nemzetgyűlés! Aiz amerikai úitasT kapcsolatosan nagyon helyesen a magyar ügy megint a világ közvéleménye elé kerül. A washingtoni rádió a miniszterelnök útjával kapcsolatosan a következőket mondta (olvassa): »A külügyminiszterek döntéséit Erdélyre vonatkozóan az Atlantic Charta megsértésének látjuk és az Egyesült Államok nem csinálnak titkot abból, hogy Magyarország lehetőséget kapjon teljes szabadsága, szuverenitása és függetlensége elérésére«. A Times és a Manchester Guardian feltűnő cikkben fogévi július hó 26-án, pénteken. 522 lialkozött Magyarország sorsával e látogatással kapcsolatosan és a következőket írta (olvassa): »Magyarországot leginkább az erdélyi kérdés tölti el aggodalommal mert a párisi donltés súlyos csapást jelent Magyarország számára. A brit kormány mindenesetre nem vállal kezdeményezést az erdélyi kérdés újrafelvételéire, bár elvileg nem ellenezné, hogy kevesebb magvar maradjon román fennhatóság alatt.« A New York Tümesi a következőket írta (olvassa): »Az Egyesült Államok kormánya a maga résaéről támogatni igyekezett a magyar igényeket, legalább is ami Erdély északi részét illeti, tehát ami Szatmárra, Nagykárolyra, Nagybányára, Nagyvártadra

1 és Aradra vonatkozik-«

223 T. Nemzetgyűlés! Ilyen felelős nyilatkozatok (hangzottak el az ïamerikai és az angliai úttal kapcsolatosan Amerikában és Angliában. Ilyen körülmények között a magyar miniszterelnök nem mondhatja azt, hogy nem ért el sikereikéit, legfeljebb azlfj mondhatja, hogy azoknak' a hallatlan n»gv síkereknek ellenére, amelyeket íme a világsajtóban elért, amelyek mellénk állították kardinális kérdésekben AJmerikát és Angliát, az igen t. miniszterelnök nr elveszítvén bizalmát a további küzdelem és harc iránt, feladta a harcot, feladta a küzdelmet. (S^igethy Gyula (kg): Túlzás! Megvan a bizalma!) g A t. képviselő úr hallotta a beszámolót. A miniszterelnök úr beszámolói álban azt mondotta, hogy a béke szemoontjából nem remél semmit, gazdasági előnyöket fogunk kp^ni. A miniszterelnök úr külföldi, amerikai és angliai útjával fca-Dcsolatosan nem referált, azokról az ii?en döntő és fontos eredményekről, amelyekről, Gyöngyösig külügyminiszter úr beszámolt azzal, hoerv szintén rendkívül fontosak. Gyöngyösi külügvminiszter úr a következőket közölte tárgyaláisainak eredményeiről. Araerikábaft Byrnes küiügvminiszter úr kielen tette. hngv a népvándorlások ellen van. A területi kérdésben Amerika állásponti a az, hogy a nagyobb tömbben élő néoeket vissza kell csatolni az anyaországhoz, a döntő szemoontok, a gazrlai«iái^i szempontok figyelembevétele mellett. Bevin. Anglia, külügvmiuisztere iküelentette, -emmiféle igénv felvetését nem vállalja, de elvileg nincs kifogásuk az ellen, hogy_ a nagy tömbben ma Grvarlakoissá.erú területek visszacsatolod iának Mfgyarorszásrhoz, s az angol demokrácia, álapján való berendezkedést kíván. Franciaországban EidamH elnök úr

224 nyilatkozott és « következő kijelentést tette: Franciaország álláspontja az, hogy olvan rendezést ' kéli csinálni, hogy minél kevesebb idegen marad'jon az egyes országok területén. Amikor Amerika, Anglia és Franciaország vezető államférfiai is ilyen bátorító, ilyen harcra késztető kijelentéseket tesznek félénk, a legyőzött és mellőzött Magyarország felé, kérdem, szabad-e nekünk itt a parlamentben és szabad-e a kormány elnökének a parlamenten kívül feladnia a reményt, a küzdelmet annak érdekében, hogy a magyar ügyet az Egyesült Nemzetek színe előtt a párisi döntessél szemben megváltoztassa? (Egy hang a kommunistapárt oldalán: Nem adta fel! Miért adta volna fel?) A pesszimizmus is feladásnak felel meg. A miniszterelnök egyáltalán ne legyen pesszimista, mert ha a miniszterelnök pesszimista, akkor ez a pesszimizmus ráragad