Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.
Ülésnapok - 1945-42
485 A nemzetgyűlés 42. ülése 1946. meg- benne, hogy a békeszerződésekben az általános emberi jogokra való utalás formájában gondoskodni fognak arról, hogy különösen a kisebbségi védelem ezekben a keretekben biztosítóas®ék. Én, amikor ezt a kijelentést örömmel nyugtázom, mégis szeretném kijelenteni, hogy mi a magunk részéről azt reméljük és azt kívánjuk, hogy ez kevésbbé platonikus okmány és^ akta legyen, mint amilyen a trianoni szerződést kisérő úgynevezett Millerand-féle kísérőlevél volt. (Helyeslés a kisgazdapárton.) T. Ház! Nagyjában ezeket tartottam szükségesnek a miniszterelnök úr beszámolójához hozzáfűzni. Befejezem azzal, hogy a barbárság korában a »jaj a legyőzötteknek«, a »vae vietis« jelszava és gyakorlata volt a mérvadó. (Gróh József (kig) : Most is!) Azóta az embe riség a humanizmus^ általános elvei mellett foglalt állást, legalábbis az emberiségnek jobbik része és szerencsére nagyobbik fele. Ennek a humanizmusnak e problémák terén is érvényesülnie kell. Ezért gondolom, hogy nem alaptalan az a reménység, hogy Parisban az egyesült nemzetek igazi békejobbot fognak a magyar népnek nyújtani. Ennek reményében a miniszterelnök úr beszámolóját tudomásul veszem. (Elénk taps a koalíciós pártok soraiban.) Elnök: T. Nemzetgyűlés! Az idő előrehaladott voltára való tekintettel a vitát megszakítom és javaslatot teszek legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javasolom, hogy legközelebbi ülésünket holnap, pénteken délelőtt 10 órakor tartsuk és annak napirendjére tűzzük ki a miniszterelnök úr beszéde fölötti vita folytatását. Napirendi javaslatomhoz szót kért Hegymegi Kiss Pál képviselő úr. A képviselő urat illeti a szó. Hegymegi Kiss Pál (msz): T. Nemzetgyűlés! Az igen t. einöknő javaslatát a magam részéről elfogadom, csupán egy pótlást szeretnék második pontként javasolni, amely szerint a legközelebbi ülés napirendjére az elnök áltál javasolt napirend letárgyalása után a nemzetgyűlés új pontként tűzze még ki a kormány részéről kivételes jogkörben kiadott úgynevezett B-lista rendelet felett való tanácskozást (Helyeslés a szabadságpárton.) T. Nemzetgyűlés! Méltóztassék megengedni, hogy ezt a pótindítványomat megindokoljam. Hivatkozom erre a mai emelkedett parlamenti vitára, amely igazolja azt, hogy a magyar törvényhozás tagjai nagy kérdésekben teljesen hivatásuk magaslatán állva foglalnak helyet itt a nemzetgyűlésben. Végtelenül bánt engem a sok kivételes jogkör és sokkal helyesebbnek tartanám, ha azokból a témakörökből, amelyek alkotmányjogi és közjogi szempontból feltétlenül a törvényhozás ^szuverenitását igénylik, a nemzetgyűlés ne lenne kikapcsolva. Meg vagyok győződve róla, hogy a nemzetgyűlés állandó működése — szeretném, ha a kormány így cselekednék — a köz javára szolgálna és azok az erősebb viták, amelyek éppen az _ ige-i sokszori szüneteltetés folytán . állnak elő, szintén megszűnnének, szeretném, ha a nemzetgyűlést az alkotó munkába be lehetne kapcsolni. Ez^ a parlamentáris kormányzás és én ezt kérem a kormánytól. A B-lista rendeletet, amint méltóztatnak tudni, kivételes jogkörben adta ki a kormány. A Károlyi-korszak alatt Ágoston Péter belügyi áUaimtitikálr» 204 aki mjeililetit én ko-rmáínyévi július hó 25-én, csütörtökön. 486 biztos voltam, ezt a kérdést, a B-lista kérdést nem ott fogta meg, hogy a tisztviselőket elbocsátotta, hanem ott fogta meg, hogy azokat a tisztviselőket, akik nem maradhatták helyükön, más munkakörben azonnal elhelyezte. Nem is volt akadálya ennek. A Bethlen-kormány megpróbálta a B-lista kérdését rendelettel szabályozni. A demokratikus magyar ellenzék érdeme., hogy ezt a tiörvényhozás nélküli szabályozást nem engedte meg és követelte ennek a kérdésnek letárgyalását minden vonatkozásban. így az a, B-lista rendelet nem olyan lett, mint annakidején akarták. (Rudas László (kp) : Es Bethlen és Gömbös között 1 ?) Ha még Gömiibös Gyula is töirvlényben 205 szabályozhatta ezt a kérdést, akkor a mai demokratikus államban, amikor van időnk is hozzá, hogy ezt a kérdést megbeszéljük, nékünk, akik a nemzet képviseletének tartjuk a nemzetgyűlést, annál inkább feltétlenül ezen az úton kell haladnunk. (Vásáry József (msz): Elismerte • a belügyminiszter, hogy rossz a rendelkezés.) Ha pedig már megtörtént az, hogy kivételes jogkörben csinálták meg a rendeletet, legyen mód mégis a hozzászólásra, legyen módjuk a nemzetgyűlés pártjainak arra, hogy erről a kérdésről tanácskozzanak, mert en« nek^ a kérdésnek az alaki hiányosságokon és hibákon kívül a magyarságot és az országot érintő nagyon komoly jelentősége is van. Az előzményekről és a hibákról nem akarok részletesen beszélni, csak érintem, hogy ilyen hiba az, hogy a tisztviselőknek előzőleg pártokba kellett belépniök, vagy kellett volna beíLépniÖk (Lévay Zoltán (msz): Pártba kellett lépni, ha nem akartak B-listára kerülni.) — erre, adataink vannak; azután hiba az, is, hogy hozzá nem értő embereket — ez alatt nem a képességet értem, hanem azt, hogy a helyzettel nem voltak ismerősek — tettek be a B-lista bizottságokba és ezek az emberek azt, amit beadtak nekik, tapasztalat és ismeret hiányában nem tudván elbírálni, elfogadták olyan formában, ahogyan előadták, nekik, így nagyin sok igazságtalanság történt. Még nagyobb hiba az, hogy ezek ellen az igazságtalanságok ellen nincs apellátának lehetősége, ami pedig demokratikus államban nem lehetséges. Ma, amikor a nyilas bűnösökkel szemben is nagy népbírósági eljárások vannak, nem lehet egyszerűen a köztisztviselőket olyan helyzetbe hozni, hogy azokkal a vádakkal szemben, amelyekért őket B-listára tették, ne is védekezhessenek. A legnagyobb-hiba azonban az, hogy a rendelet nem volt előkészítve. Mivel szükség van minden munkaerőre, szükség van minden / dolgos kézre, abban .ate irányban kellett volna az előkészítésnek történnie, hogy ha valaki már nem használható azon a helyen, ahol volt legyen lehetőség arra, hogy másutt dolgozhassék, de a munkából ki ne zárassák. (Ügy van! Ügy van! a szabadságpárt soraiban. — Kossa István (kp): Van rá lehetőség! Várjuk a bányákban őket!) mert ez a nemzet nem engedheti meg magának azt a luxust... (Felkialtásoh a kommunistapárt soraiban: Menjenek a hídhoz dolgozni! — Szabó Imre (kp): A frídlhoz. öteizar ember kell! — Zaj.) 2 ™ Akárhova akarják küldeni, legyen lehető.sége dolgozni. Különben is a munkához -való jog épp olyan jog, mint a szabadsághoz és az élethez való jog. (Úgy van! Ügy van! — Taps a szabadságpárt soraiban. — Felkiáltások a •31*
