Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.

Ülésnapok - 1945-41

433 A nemzetgyűlés il. ülése 1946. interpellációja á belügy miniszter úrhoz, Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a» interpelláció szöveg>ét fel olvasni. Hegy esi János jegyző (olvassa): »Interpelláció a belügyminiszterhez Papp Antal és Biesánszki János internáltak, azonkívül általánosságban az összes szabolcsi internáltak ügyének felülvizsgálása ügyében. Herpay Sándor rendőralezredes. Szabolcs vármegyei rendőrfőkapitány irányítása mellett a Szabolcsi Kis Újság munkatársait minden törvényes ok hiányában a rendőrség internálta, Ezideig a felelős szerkesztő. Erdős Jenő és Berkovits nyomdatulajdonos szabadult ki, az előbb nevezettek azonban még mindig az internáló táborban vannak. Általánosságban — megítélésem szerint — több ártatlan ember sínylődik az internáló táborban. Hajlandó-e a miniszter úr magyarázatot adni és azonnal felelősségre vonni a rendőrfőkapitányt és szerveit, és táíóVnv.tatni a nemzetgyűlést, hogy az 1938. évi XVIII. te. melyik szakasza alapján fosztattak meg szabadságuktól a^ fen tme vezettek? Milyen megtorló intézkedést hajlandó miniszter úr foganatba tenni a hivatalos hatalmukkal visszaélő rendőri közegekkel szemben? Hajlandó-e a miniszter úr gondoskodni egy parlamenti bizottság kiküldetéséről, hogy n helyszínen minden egyes internált ügyét felülvizsgálják és annak eredményeként az ártatlanul ott sínylődő, tehát az internálótáborban lévő egyéneket szabadlábra helyeztetni és a mulasztást és hivatalos hatalommal váló visszaélést elkövető rendőri közegek ellen a megtorló eljárást foganatba tenni?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Andrássy Dániel (kg): T. Nemzetgyűlés! Az interpelláció anyaga olyan bő, hogy tizenöt perc alatt képtelenség azt előadni, úgyhogy én csak a lényegét fogom itt ismertetni és kifejezetten a rendőrfőkapitány, Herpay Sándor személyét ki is hagyom, mert a jövő héten, mához egy hétre egyedül az ő személyével fogunk majd foglalkozni, úgy a szabolcsi, mint a szolnoki gazságai miatt. (Helyeslés a kisgazdapárton.) Elnök: Kérem a képviselő urat, szíveskedjék mellőzni a parlamenti illemet sértő kifejezésfkefc különösen távollevővel, szemben, (Zaj. — Vásáry István (msz): Diszn'ófeág, hogy ilyén,eket

; mond! — Derültség a szabadságpárton. — Vásáry István (msz): Finomak vagyunk! Herpayt megvédjük!) Andrássy Dániel (kg) : Bocsánatot ikérek a Nemzetgyűléstől, tudom, hogy elragadtattam magamat, de ez mégegyszer nem fog megtörténni. (Vásáry István (msz): Idézzük meg a minisztert, hogy védje meg itt Herpayt!) Mikor a független kisgazdapárt követelésekkel lépett elő. hogy a másik oldalról az eredeti megállapodásokat hajtsák végre, azt a bizonyos 50 százalékos, részesedést a kulcspozíciókban, és megtörtént a miniszterelnök úr külföldi útja előtt a megállapodási ezt a kisgazdapárt részéről természetesen örömmel fogadtuk és hirdettük a vármegyében. A lakosság ennek örült, azonban ezzel parallel a rendőrfőkapitány és közegei sorozatosan tartóztatták le a vármegye területén különböző kötegeinket, (Egy fiang a kisgazdapárton: Az ötvenszázalékosokat! — Derültség.) vagyis a kisgazdapárt egyes szerveit. Ezt nagy keserűségjfPl vettük, mert mint magyar emberek. NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ II. évi július hó 2i-é)i, szerdán. 434 nem bírjuk megérteni, honnan vehet egy^ ma" gyár ember, akit magyar anya szült a világra, akkora gyűlöletet, hideg gyűlöletet önmagába (Ügy von! a kisgazdapárt soraiban.) egy másik ellen, hogy csak azért, mert szervezi a kisgazdapártot, meg kell foszta.ni személyes szabadságától, bár tökéletesen ártatlan. Az ember személyes szabadságának védelme olyan idős, mint _ maga az ember. A római jog gyönyörűen fejti ki ezt, hány todós foglalkozott már azzal a kérdéssel, hogy a büntetőjognak milyen alkalmazását fadjtók, s látjuk, hogy amikor a tudósok által összeállított jogrendszer mellett nevelik bíróvá az embert, akkor is egyik oldalon ott van a vád, a másik oldalon a védelem lehetősége és közbül a bíró az, aki dönt valakinek a sorsa felett. Az internálás veszélyes dolog, mert ott egyetlenegy ember képviseli mind a három személyt,^ s ma, rendszerint nem tanult ember, jogászilag nem képzett ember gyakorolja ezt •a hatalmat. (Egy hang a kisgazdapárton: Gyűlöletből!) Ez sem volna olyan borzasztó dolog; józan ésszel itt-ott el lehetne találni az igazságot. (Vásáry István (msz): De az sincs nekik!) De hogy pártrendőrség van, azt mindenki tudja. Nálunk ugyan van egynéhány tiszteletreméltó rendőrkapitány, egy sem kisgazdapárti, (Futó Dezső (kg): Ne mondd meg a nevét, mert kidobják őket! — Derültség) —- hát akkor nem mondom meg — de az a baj, hogy elfogult emberek jogi /képzettség nélkül, gyűlölettől hevítve bíráskodnak emberek sorsa felett. Amint említettem, a bizonyos megegyezés óta ez fokozódott. Egy szép napon előállott a nyírtasi eset. Böviden a következő: Nyolc lovas, élén egy nyolcéves kislánnyal, a községi jegyző unqkahugával dobszóval járta be a községet és hívogatott a kisgazdapártba. Amikor a kompárt helyiségét 150 lépésre megközelítették, kijött három fiatalember, — nyilvánvaló, hogy sejtelmük sincs arról, mi az a kommunizmus, mert vidéken ez az eset — odaálltak a lovaslegények elé és azt mondták, hogy azt a nemzeti színű zászlót nem lehet elvinni a vörös zászló előtt- Már el is kapták a legény kezéből a zászlót és ebből keletkezett egy huzakodás. Nem olyan nagy dolog ez, igen t. Nemzetgyűlés! (KözbekiSMs a kis&izdítyárt oldaláról: Nagy dolog!) Nagy dolog volna,, de tudatlan emberekről van szó. Elég az hozzá, hogy eery kis csata fejlődött ki ott, adtak, kaptak is, (Pintér András (kp): Ez nem így volt!) véletlenül az egyiket, aki véletlenül zsidó fiú volt, megszúrták. (Orbán László (kp): Micsoda véletlen!) Eurcsán hangzik, de olyan karcolást kapott, amelyet be sem kellett kötni. A rendőrség odajött, a főjegyző odajött, levegőbe lőttek, hazamentek. T. Nemzetgyűlés! Nem lett volna ebből semmi különösebb dolog, ha a főkapitány nem próbált volna belőle egy kunmadarasi esetet kovácsolni. Én kérleltem, amikor^ már le w

voltak fogva az emberek heted és kínozták őket, — ez meg van állapítva — hogy ne csináljon ilyesmit, én az alispánnal kivizsgáltattam ezt az esetet és eskü alatt vallották, hogy úsry történt, ahogy most elmondottam. Nincs ott pogromról szó. Ö azonban ragaszkodott hozzá, hogy a' kisgazdapárt pogromot készített elő és a főjegyző volt az értelmi szerző. Nem lehetett beszélni azzal az emberrel. Csordultig betelt a pohár és akkor jött ez a bizonyos nyilt levél. 28