Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.

Ülésnapok - 1945-41

403 A nemzetgyűlés 4L ülése 1946. pénzutalvány elintézése tíz kézen, egy bejelentőlap feldolgozása öt kézen megy keresztül, ami teljesen szükségtelen és észszerűtleu. (Sulyok Dezső (msz): Mindegyik ráteszi az ujjlenyomatát!) Hasonlóképpen az orvosokat is mentési- , teni kellene az állandóan duzzadó és őket már-már eltemető adminisztráció alól, mert hiszen jelenleg az OTl-orvos mindent csinál, csak nem gyógyít, hiszen az írásbeli adminisztráció teljesen elvonja őt a szakmunkájától. A hozzám befutó panaszok szerint nemcsak a kerületi pénztáraknál, hanem a közontnál is ugyanez a helyzet. Az öregség, rokkantság, özvegység, árvaság stb. esetére szolgáló biztosítási járadékok számfejtése központilag történik. r Nagyon sok munkavállaló van, aki hosszú hónapokon keresztül egy fillér járadékban sem részesült, annak ellenére, hogy minden követ megmozgatott,. sőt — horribile dictu! — a demokráciában még protekciókat is igénybevett. Ma, amikor demokratikus Magyarországon élünk, kell hogy legyen ennek a munkástömegnek oly járadéka az OTT-tól, amelyből, ha megélni nem is tud, de legalább a szorosan vett kenyéradagját meg tudja vásárolni. Sajnos azonban, az öregségi járadékok összege, még ha folyósítják is valakinek, oly alacsony összegben van megállapítva, hogy a havi járadék a postai kézbesítői díjnak a kifizetésére sem elegendő. A helyzet a baleseti járadékoknál sem különb. A járulékok befizetése a munkaadó áltál az infláció folytán összegszerűség emelkedő tendenciát mutat? ezzel szemben a járadékok, amelyekre tehát bőséges fedezet ^ volna, nem emelkednek, és jelenleg az öregségi járadék összege havonkint — nem tévedés! — 2 milliárd simapengőt tesz ki. A minimális járadékösszeg a késedelmes átszámítás folytán adódik, mert a befizetendő OTT díjak a fizetéssel automatikusan emelkednek, ezzel szemben az OTI által kifizetendő öregségi, baleseti < stb. járadékokat a népjóléti miniszter úr mindig elkésve emeli fel. Sürgős intézkedést kérek tehát abban a tekintetben, hogy^ az OTI öregségi, rokkantsági és báleseti járadékolk öszszegei az emberi megélhetés színvonalára felemeltessenek. De súlyos hátrány éri, t. Ház, a bombasérült munkásokat is, akik munkaközben szenvedtek saját hibájukon kívül üzemi balesetet. Ezek kártalanítási igényét a régi rendszer elismerte és kaptak is baleseti járadékot egészen 1945 tavaszáig. Efkkor a népjóléti miniszter úr az elismerést visszavonta, a járadékok folyósítását az OTI terhére beszüntette azzal, hogy a kártalanításról a kormányzat majd külön fog gondoskodni. Ez a gondoskodás a mai napig nem történt meg és ,a munkásságnak ez az elég nagy rétege a legkétségbeejtőbb helyzetben van, az éhhalálnak van kitéve. Nem különb a helyzet azonban az OTI által nyújtott egyéb szolgáltatások tekintetében sem. Az anya- és osecsemővédelem terén semmiféle komoly változás, javulás nem történt, A terhességi, gyermekágyi, szoptatási segélyek összege oly eselkély, hogy bár a munkabér százszázalékában van megállapítva, ebből az anya még a tejet sem tudja megvásárolni, mert mire az összeg kifizetésre kerül, már jóformán semmit sem ér. A szoptatási idő alatt a gyermekágyi segély megszűnte után az anya 12 héten át napi egy liter tejnek megfelelő összeget kap, illetve kapna, amely őszéig július hó 24-én, szerdán. 404 szeg természetesen a maximált ár szerint van megállapítva. A késedelmes, illetve utólagos folyósítás miatt azonban az anya a kifizetés idején az egy liter tej névleges árából egy deci tejet eem tud megvásárolni, A tüdő- és nemibeteggondozás, ami Magyarországon különösen súlyos' és fontos probléma, szintén a legszomorúbb képet mutatja. £ tekintetben sem történtek meg a kellő intézkedések, változtatások, holott az OTI-naik arra kellett volna törekednie, hogy az UNRRA-tól es egyéb külföldi segélyakciók gyógyszereiből megfelelő készleteket szerezzen. Megdöbbentő a helyzet, t. Nemzetgyűlés, a cukorbetegek gondozása körül is. Például a debreceni kerületi pénztár cukorbetegeinek 70%-a elpusztult, meghalt csupán azért, mert az OTI nem tudta biztosítani számukra a megfelelő inzulin-mennyiséget. D© nemcsak a pénzbe!! es gyógy tényező szolgáltatások körül vannak súlyos panaszok, hanem az orvosi szolgálat terén sincs semmiféle szemmel látható javulás. Az úgynevezett tömegrendelések intézménye ma is változatlanul fennáll. A szabad orvosválasztás és a hasonló demokratikus intézmények reménye ma legfeljebb csak álom formájában él. Súlyosbítja a helyzetet az, hogy a háborús események folytán az orvosi felszerelések, vizsgálati eszközök nagyrésze .elpusztult, a betegségek kivizsgálása tehát ezzel is megnehezedett. A régi orvosok egy részét elküldték, és a szaktudás helyett — sajnos — sokszor itt is a politika és a pártigazolvány jutott előtérbe. A felsorolt panaszok közül mindazok a MABI-ra is vonatkoznak, amelyek a gyógyszolgáltatásokkal kapcsolatosak. Köztudomású ugyanis az, hogy a vidéki helyeken a gyógyszolgáltatásokat nem a MABI, hanem megbízásból az OTI eszközli. Az egyedüli célravezető intézkedés szerintem az öregségi és rokkantsági járadékok megfelelő felemelésére az volna, ha a befolyó öregségi járulékokat az átmeneti idők alatt nem tartalékolnák, hiszen a mai inflációs, de még a szanálási idők sem alkalmasak erre, hanem teljes egészükben rendeltetésükre használnák fel, és a befolyó járulékokat teljes egészükben rögtön kifizetnék a jogosultaknak. Ezzel legalább annyit el tudnánk érni, hogy az elaggott és rokkant munkások, az özvegyek és árvák megélhetését a legszerényebb módon mégis valahogyan biztosítanánk. Ezzel szemben azonban meg kellene tiltani azt az eljárást, hogy az öregségi járulékokat a betegségi ágazat terhére használják fel, mint ahogy az ma is történik. Ezzel nemcsak hogy becsapják a biztosítottakíst, hanem állítom, hogy teljesen felborítják azt a nratematikai számítást, amelyei az öregségi • ágazat járadékainak szolgáltatása alapszik. A felsorolt gyakorlati panaszok alapján tehát kérem a népjóléti miniszter urat, sürgősen gondoskodjék arról, hogy a múltban is jogosan > kifogásolt zűrzavaros rossz adminisztráció, amely ma is fennáll^ és ha lehet, még fokozódott, szűnjön meg, és rugalmas, egyszerű, demokratikus és valóban munkásérdekeket szolgáló ügyvitel vezettessék be. Biztos vagyok abban, hogy ha ez meertörténik. akkor a személyzeti létszám mesrfelélő és indokolt csökkentése mellett az OTI valóban azt a célt fogja szolgálni, amely célra alapították, amelyet azonban mindmáig nem tudott kifogástalanul betölteni,