Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.

Ülésnapok - 1945-41

375 A nemzetgyűlés àî. ülése 19 M. évi július hó 2i-én, szerdán. 376 keresztül, pedig a jószágtenyésztés további fej­lődését is erősen akadályozza. . Kérem a közeUáitiásiügyi miniszter urat és az öisszkormányt, hogy a miai 2040-es rendeletet megváltoztatni és a kötelezett tejmennyiségen felüli szabad-ltejet szabaddá tenni szíveskedjék, hogy ezáltal úgy a tejtermelés, mint a jószág­tenyésztés szabad fejlődésében ne akadályoz­tassák.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Varga Gedeon (kg): T. Nemzetgyűlés! In­terpellációm feladata a tejtermelés és annak helyesebb értékesítési lehetősége. A városok­nak és az ipari centrumoknak: főleg gyermek­nevelési szempontból egyik igen fontos élel­mezési cikke a tej, hiszen a szervezet felépíté­sére a tej volna a legjobban hivatott. A szállí­tást minden város és ipari centrum közelségé­ben ia mai lehetőségekhez és viszonyokhoz ke­pest ki is akarták építeni azok a régi és új gazdák, akik életük legnagyobb erőfeszítésével aziti az egy vagy két darab tehenüket be tudták szerezni. Ma ugyanis ez az a réteg, amely re a tej termelése éa a, termelés fokozása, hárul. A nagy tehenészetek szétesése folytán még súlyosabb ez a feladat; Fővárosunk lakossága páratlan borzalmakat élit) át a főváros hathetes ostroma alatt» 'amelybe az emberiség szadista szélhámosai ezt a sokat szenvedett magyarsá­got belezavarlfiák. Felszabadult fővárosunk lakosai, akik a fővárost környező falvakba ki tudtak hozzánk vánszorogni, tejért könyörög tek. Szerény kis paraszti házamnál magam láttam ezeket a síró és itlestükben remegő embe­reket, akik könnyekkel a szemükben egy pohár teire vendégszeretetre találtak nálam. Ezeknek láttára gyökeret vert bennem az az elhatáro­zás, hogy mindent megteszek a tei termelés fokozass és anmak szociális értékesítése érde­kében. Gazdatársaim széles körében odahatot­tam, hogy megmaradt ep-y-egy tehenecskénk lét­számát legalább a dupláiára fokozzuk, hiszen a közelségünkben lévő fővárosi lakosság tej­ellátása ránk, a régi és az új kisgazdákra hárult. Két-három héti dunántúli falukutatás folytán ez eredménnyel is iáit, mert a 20%-ra leaoadt tehénállományt néhol sikerült 50 vagy 60%-ra feljavítani. Majd a közellátási miniszter úr kiadott egy tej rendeletet, a 2040. számú rendeletet, amely szabályozta, hogy a termelő minden 1 tehén után köteles darabonkinit hol egy, hol másfél liter tejet beszolgáltatni, tájegység sze­rint szabályozva. Ez mint kötelező tej, vagy mondhatom azt, hogy tejdézsma szerepel és a fennmaradt kötelezett tejen felüli mennyiség pedig mint szabad tej szerepel. A tejnek a kötelezett mennyiségen felüli részét a rendelet szerint a községből nem szabad kivinni, azon­ban az ott helyben értékesíthető. Az előbbinél mint kötelezett mennyiségnél megszabnak egy* árat, amely éppen a. pénz romlása folytán még a háztól való szállítás fáradságát sem fedezi» 30 mapra, majd később 15 napra fizettek volná, ha nem került volna többe az idő elmenni a tei áráért a gyüjtŐállomásra, mint az egész hónapi tej ára. T. Nemzetgyűlés! Mindannyian tudjuk, hogy a tehén kölcsönt ad. Hiszen ha a tehén nem kapja meg a tápértékes erőtakarmányt» nem fokozódik a tejtermelés,, márpedig erő­takarmányt egy hónap óta nem kaptunk. Bár az állat saját testsúlyából addig-aimeddig pótolja az erőtakarmányt, a tej hozama a minimumra csökkent. Az erőtakaírmányt ma mindenki úgy szerzi be, ahogy tudja Leg­többen a kereskedőnél szerzik be, mert ott van vagóntételben is, de azért olyan árat kell fizetni,, ami nyomban deficitessé teszi a tej­termelést. Mi a szomorú háttere ennek? Visz­iszafejlődik a tei termelés, amely nemzetgazda­sági szempontból nagyon fontos és maga után rántja a jószágnevelést is. Sajnos, mint már említettem, a gazdák nem kapták meg az erő­takarmányt, csak az ötödik hónapra 600.000 pengős áron,,, s ugyanakkor hiába vitték oda az emberek a zsákot, 4 imillió pengőt kellett fizet­ni dk csak a papírzsákért. Pedig mennyire fon­tos volna, hogy a fővárosba felhozott tej szo­ciális, elosztását vagy értékesítési leheltőségét megfelelően intézzék. Ezért arra kérném a közellátási miniszter urat és a miniszterelnök urat, hogyi a kötelező tejmennyiségen felüli tejtermelést tegyék _ sza­baddá, mégpedig főleg a városoknak és ipari centrumoknak legalábbis 60 kilométeres t körze­tében. Természetes, hogy mindennek a higéniá­nak és a közegészségügy követelményeinek is -meg kell felelnie. Azt hiszem, felesleges itt elmondanom, mi" lyen hátránnyal jár a jószáaneyelésre, ha­nem bir kifejlődni a tejtermelés és nem tör­ténik meg annak szociális értékesítése. Mint ahogy előbb említettem, én mindent megte­szek a tej ügyben, továbbhaladok a megkez­dett úton, de látom, mii van a Düsing-féle tejháremben, (Felkiáltások: Mi az?) vagyis, hosry valahonnan felülről elkeseredett harcot indítottak a tej értékesítése ellen. Hatósági közegek ugyanis felsőbb utasításra • elszedik a tejet, vagyis újabb betörő tejet látnak ab­ban, amit a termelők golgotai kínok között visznek, vagy vinnének a városi fogyasztók felé, mert ismétlem, minden udvariasság nél­kül elszedik, vagyis inkább elkobozzák a te­jei De nemcsak a tejet kobozzák el, hanem az edényt is, vagyis a tejet a tejeskannákkal együtt, amit vissza sem szánd okoznak adni, pedig erre úgy tudom, rendelkezés nincs, mert az elkobzó rendelet csak a tejre vonat­kozik, nem pedig az edényekre is, Ha egy autóról elkoboznak valamit, akkor az, j autót is. mint az edényt, szintén elkobozhatnák. (Derüli sén) Ilyenformán a nagy kínokkal tejet cipelő asszonyokat is el kellene kobozni. (Derültséfj.) Megkérdeztem a volt tejkartel nagybáty­ját ... (Derültség és felkiáltások: Hát ez mi­csoda? — Kováts László (msz): Mi ßto a teihárem?) Azért tejháf^m. mert oida be­pillantani nem lehet. (Élénk derültség.) Ez az a tejhárem, amit valamikor tejkartel­nek neveztek. (Derültség.) Megkérdeztem tehát a volt tejkartel nagybátyját, ahol azt mondták, hogy egészségügyi szempontot tartva szemelőtt, ezt kell csinálni, vagyis hogy a tejet edényestül el kell kobozni, mert az ilyen szállítás nem felel meg a közegész­ségügyi szempontoknak^ {Egy hcm,g <t kis­gazdapárton: Ki csiinlálja ezt?) Düsingéknek az utóda. (Egy hang a kisgazdapárton: Mi­lyen pártban van?) Nem mondta meg, hogy milyen pártban van, de én tőlem megkér­dezte, hogy milyen pártban vagyok. (Derült­ség. — Lévay Zoltán (msz): A többit tudjuk!) A Teleki-téren nincs egészségügyi szempont, csak a tennél. Ezt meg is értjük, de inkább az üzleti t jelleget látjuk ' benne, mint a tejter­melésének és értékesítésének szociális részét, pedig a magyar parasztok sokat áldoznak

Next

/
Thumbnails
Contents