Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.

Ülésnapok - 1945-31

27 A nemzetgyűlés 31. ülése 1946, nem mindig vagyok Cassandra. 8 Ebben az eset­ben nem voltam Cassandra, hanem optimista jós és optimizmusomnak az eseményeik Ágazat adtak. Különben 'lehetetlen lett volna, hogy az orosz hadsereg, az orosz nép Sztálin vezeté­sével ezt az óriási teljesítményt produkálja­(Taps.) T. Nemzetgyűlés! Résziben ennek dokumen­tálására, de azért is, hogy erőt szívjak ma­gamba, hogy nézeteimben el ne lankadjak, fele­ségemmel elmentem Oroszországba. Felesé­gemmel» aki nemcsak feleslegem, aki nemcsak azért él, hogy engem ápoljon, hainem önálló lény, akinek megvannak a maga elgondolás'ai és aki — mondhatom — mindig bátran har­colt a fasizmus ellen. Ezért veszem köszönet­tel azokat a tapsokat, amelyeket ő aratott és szeretnétm, ha ezek a tapsok nemcsak a (feleség­nek, hanem a harcostársnak is szóltak volna. (Éljenzés és t&ps a Ház minden oldalán.) T. Nemzetgyűlés! A forradalmak egymás­ból inspirálódnak. Az 1848-i forradalmak — most nem beszélek csak a magyar forradalom­ról — 1789-ből inspirálódtak. Lenin megmon­dotta» hogy 1917 nem lehetett volna, (ha nem előzi meg az 1905-ös forradalom. (Úgy van! Ügy van! a kommunistapárton.) Az 1918-as forradalom inspirálója az 1848-as magyar for­radalom volt. Itt kapcsolódik azután, hogy 1945—46 inspirálója az 1918-as forradalom. Igen téves hit az, hogy az 1918-as forrada­lom egy maréknyi félőrült műve volt- Nem! Állítom, hogy az egtész magyar nép mögötte állott. (Nagy taps a szociáldemokratapárton s ai kommunistapárton és a kisgazdapárt soraiban is.) Azért állt mögötte, mert a for­radalomnak, Októbernek különösen három programmp ontja ragadta meg a nép lelkét. Az egyik az, hogy nem akarunk többé 'hábo­rúkat, a másik az» hogy nem akarunk itöbbß a németek oldalán menetelni, és a harmadik az, hogy földet, jogot és kenyeret akarunk. (Lelkes taps a Ház minden oldalán.) A% elmúlt években, ennek a háborúnak a befejezése úgy történt, hogy a Vörösi Had­sereg, amely jóformán diadalmenetbeni jött Magyarország felé, amikor idejött, tényleg felszabadította az országot. Mitől? A német, náci uralomtól ést a Horthy-rendszertől, és ez a kettő egy és ugyanaz, (ügy van! TJgy van! Taps a kommunistavpárton és a szo­ciáldemokraítapárton.) Akárki ' bármit . is mond, Horthy, Hitler, r Mussolini, • Franco! és még Szálasi is lényegében egy és ugyanaz. (Ügy van! a kisgazdapárton.) Ettől szabadí­dított meg a Vörös Hadsereg. (Éljenzés és taps a kommunista-, a szociáldemokrata-, a kisgazda- és a, parasztpárton.) Ez belekerül à történelem könyvébe és 1 ezt a magyar nem­zet sohasem fogja elfelejteni. Természetesen szerettem volna, ha a magyar nlétp jobban tu­dott volna hozzájárulni , a felszabadításhoz; szerettem volna, ha partizán-hadseregek Léte­sülnek Magyarországon £# }^ a B rezisztencia erősebben tudott volna kifejlődni. Én ennek kül­földön mindig szószólója voltam, onnan kér­tem a magyarokat, hogy ne küzdjenek a Vö­rös Hadsereg ellen, hanem ellenkezőleg, áll­janak árunak soraiba. (Taps.) Hogy ez nem sikerült, annalk természetesen sok oka van. A rezisztencia némileg mégiscsak megvolt, mégiscsak létezett, ha talán nem is volt ele­gendő. Jobb lett volna a magvarság szem­pontjából, ha ezt a felszabadítást inkább tudtuk volna magyarossá tenni és jobban belefolyunk a küzdelembe. 1945 nagy érdeme és nagy jelentősége ab­évi május hó 10-én, pénteken. 28 ban van, hogy az új magyar demokrácia rög­tönhozzálátott a földosztáshoz, s nemcsak fel­• szabadította és kiemelte szegénységéből a ma­gyar népet, de megtörte annak a feudális osz­tálynak hatalmát is,, amely feudális osztály­nak köszönhetjük Magyarországnak sok-sok Mohácsát. (Taps.) En a földreformot nem ismerem, nem tu­dom, hogyan vitték keresztül, hogyan hatott és r mennyiben tökéletes, mennyiben nem, de még ha nem is egészen tökéletes — hiszen dolgok nem történnek egyszerre s máról hol­napra egy ilyen intézményt sem lehet tökéle­tessé tenni — akkor is, ilyen állapotban is üdvözlömj a földreformot, mert a fődolog, hogy megtörtént, a fődolog,' hogy megtört a jég, és a feudális rendszer ezzel egyszersmin­denkorra le van verve. (Nagy taps.) Mind politikailag, mind gazdaságilag leg­fontosabb most a gazdasági helyzet szaná­lása Ez alfája és ómegája a jövő Magyaror­szágnak és ha ezt a kérdést nem f tudná megoldani, akkor a magyar köztársaság sem volna életképes.- Én azonban meg vagyok győződve arról, hogy meg fogja oldani, mert olyan kitűnő kezekbe van letéve az ország sorsa, úgy a kormány tagjai, mint az ál­lamfő olyan kitűnő emberek, hogy én nem kételkedem abban, hogy ezt a nehéz felada­tot meg fogják oldani. Osafe a világért ne higyjük azt, hogy ez a feladat könnyű! Hi­szen én már 1918-ban is esődtömeget vettem át és most az urak egy sokkal szörnyűbb csődtömeget vettek át. amelyet likvidálni kell. Működésüket fogják kritizálni, fogják támadni, fogják mondani á miniszterek­ről, a miniszterelnökökről: miért nem csinálták úgy, miért nem csinálták így» miért nem tették ezt vagy azt, r én azon­ban tudom, hogy a legjobb szándék mellett — és tudom, hogy ez megvan — a , mai ne­. hézségeiket nem lehet, azonnal és nem lehet egyedül megoldani. Ez lehetetlen! Nincs az a Bismarck, aki erre egymaga képes lenne. 9 A magyar gazdasági helyzetet természete­sen lehet könnyíteni kölcsönökkel» természet­beni kölcsönökkel főleg, pénzügyi kölcsönök­kel, de abban az illúzióban ne éljünk, hogy ezzel tényleg valami maradandó,, konstruktív gazdaságot tudunk felépíteni. Magyarország túlkicsi, nyolcmillió ember túlkevés arra, hogy egy teljesen izolált gazdaságig politikát folytas­son. Bele kell» hogy kapcsolódjék a szomszé­dokba, mert csak így lehet remény arra, hogy tudunk valamit fejlődni. Ez nemcsak a mi ér­dekünk, de szomszédainknak is érdeke és azt állítom» hogy dacára annak, hogy sok zavaró momentum van, ezt mégis el fogjuk érni. De, t.^ Ház, egy dologra vigyáznunk kell: bármiféle tömörülést, akár gazdasági vagy pláne politikai tömörülést fogunk alkotni, an­nak nem szabad Oroszország ellen irányulnia. (Ügy van! Ügy van! — Nagy taps a Ház min­den oldalán.) - Én Londonban létesítettem ' egy úgyneve­zett Dunai Clubot. Ez a Dunai Club össze­hozta mindazokat, akik érdekelve vannak: cse­heket, románokat, jugoszlávokat, bulgár ok at, lengyeleket. A Duna fogalmát elég szélesen fogtuk fel: még a görögök is, a törö­kök is benne voltak. Ez a Dunai Club, amelynek én voltam a megalkotója, próbálko­zott, hogy milyen módon lehet gazdasági­lag és politikailag valami egységet alkotni. Természetesen ez elméleti dolog volt. Megbu­kott Megbukott azért, mert én buktattam meg, és én azért buktattam meg a saját alkotá­\

Next

/
Thumbnails
Contents