Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.
Ülésnapok - 1945-41
333 A nemzetgyűlés 41. ülése 19Í6. évi július hó 24»én, szerdán. 334 Bejelentem a t. nemzetgyűlésnek, íhogy Sulyok Dezső képviselő úr napirend előtt «zót kért abból a célból, hogy új pártja megalakítását a nemzetgyűlésnek bejelentse. A képviselő úrnak a felszólalásra az engedélyt megadtam. A képviselő urat illeti a szó. Sulyok Dezső (méz): T. Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halljuk! a szabadságpárt soraiban.) Van szerencsém tisztelettel bejelenteni, hogy a független kisgazdapárt elnökségének 1946. március 12-én a párt meghallgatása nélkül hozott határozatával kizárt képviselők közül tizenöten Magyar Szabadság Párt néven új országos pártot alapítottunk, amelynek elvi programját a következőkben terjesztőm ölő. Mindenekelőtt szükségesnek 'tartjuk;, hogy ítéletet mondjunk arról az eljárásról, ahogyan a kisgazdapárt elnöksége a pártból kilépésre felszólított képviselőkkel szemben eljárt. A magyar politikai életben eddig még sohasem fordult elő, hogy valamely párt kívülálló {é. nyezők nyomására 129 tagjainaik egv részét meghallgatásuk és tényeket megállapító indokolás nélkül a pártalkotmány félretételével kizárta volna. Ez az eljárás ellentétben áll a politikai szabadság és a demokrácia alapelveivel, a legnagyobb gyengeség jele és semmiféle alkotmányos érveléssel meg nem indokolható. Szükségesnek tartjuk annak nyomatékos kijelentését, hogy kilépésünkkel kapcsolatban a napi sajtóban elterjedt hires ztelésekkel ellentétben nem vagyunk jobból daliáik, reakciósok, feudálisak vagy fasisztáik, nem vagyunk a demokrácia ellenségei, soha semmiféle formában nem működtünk együtt, a fasizmusnak nevezett letűnt történelmi rendszer embereivel, azokkal politikai kapcsolatot nem tartottunk, személyünknek szóló kedvezést tar=talmazó választási vagy egyéb paktumot miem kötöttünk, támogatásukait soha nem kértük, el nem fogadtuk és nem élveztük, mint sokan azok közül, akik ma is a kisgazdapárt vezetőségében foglalnak helyet. (Zaj és ellentmondások a kisgazdapárton. — N.agy Ferenc miniszterelnök: Ezt p l^s-határozottabban visszautasítom! — Zaj és felkiáltások a kisgazdapárt soraiban: Gyanúsítás! Neveket kérünk! — Eró'ss János (kg)- Ne tessék rágalmazni, hanem nevekkel jönni!) Népellenes magatartást soha nem követtünk, ilyen cselekedeteket terhünkre felróni senki alaposan nem tud s ígv magatartásunkkal erre a méltatlan és a politikai szabadság gondolatát súlyosan sértő elbánásra okot nem adtunk. Működésünkben a következő alapelveiket kívánjuk érvényesíteni: Nemzetiközi politikánkat a legteljesebb értelemben vett és az emberileg legtökéletesebbé fejleszthető békepolitikánafc szánjuk. Külpolitikánk főcélja, hogy Magyarországot a jövőben minden eszközzel távoltartsuk bármely háborúban való tényleges részvételtől és ezzel egyszer és mindenkorra lehetetlenné tegyük» hogy országunk és annak népe egy újabb háború szenvedéseit legyen kénytelen elszenvedni. A világ minden népe, iránt a lojális együttműködést, testvéri egyetértést és az em* beriség haladását szolgáló kapcsolatok kiépítését tartjuk elsőrendű kötelességünknek. Ez a fenntartás nélkül vallott békepolitika a nagyhatalmakkal szemben annak kijelentésére kötelez bennünket, hogy őszintén reméljük minden, a hatalmak között jövőben felmerülhető vitának békés eszközökkel va^ó elintézését. A magyar nép nevében jelentjük ki, hogy e népben mélységes békevágy él és történelme folyamán sohasem akar többet fegyvert fogni. Kérjük a nagyhatalmakat, hogy Magyarország ezen mindenikivei szemben egyformán érvényes békeszándékait vegyék tudomásul és Ők, az erősek, soha ne hozzanak bennünket, gyengéket abba .ai helyzetbe, hogy népünk félrevezetett« ége vagy kormányunk botlása újból belesodorja egy olyan nemzeti céljaitól idegen és a magyar nép számára érdektelen háborús konfliktusba, amelyből, mint ezt -az utolsó emberöltő kétízben 'tapasztalt tanulságai igazolják, mindig csak az ország érdekeinek rendkívüli megkárosítása árán tudtunk kikerülni. Becsületesen lojális és jószándékú politikát kívánunk követni a nagyhatalmakkal szemben és olyan reálpolitikai, amely számol a jeleiig történelmi fázis földrajzi, politikai és gazdasági adottságaival, felismeri az erők értékrendjét és ,a nagy államok jogos érdelkeit megértő együttműködéssel kívánja előmozdítani. Ilyen külpolitikai alapelvek vallása elvezet bennünket annak félismeréséig, hogy Magyarország külpolitikájának ma és a belátható jövőben különösképpen ,a Szovjetunióra^ kell tekintettel lennie, de soha, egyetlen lépést sem szabad kockáztatnia, amely sértené vagy veszélyeztetné * az angolszász hatalmaik érdekeit. Békepolitikánk közvetlen szomszédainkkal szemben egyetlen követelményt ír elő számunkra: a trianoni békével felosztott Magyarország ^területi, gazdasági és minden egyéb kérdését az elkövetkező békeszerződés akként kell hogy szabályozza, hogy a Dunavölgy ^ népei a kölcsönös megértés, engedékenység ' és f egymásrautaltság szellemében végre egymásra^ találjanak. Ne maradjon egyetlen dunai nép szívében sem tövis, amely később a mindnyájunk közös érdekét szolgáló békés együttélés zavartalanságát veszélyeztethetné és újból ellenségként állíthatná szembe azokat a népeket, amelyeket minden érdekük elválaszthatatlanul összekapcsol. Ezt a célt csak olyan béke valósíthatja meg, amely a néprajzi, történelmi és gazdasági szempontokat méltányosan összeegyeztetve, egy államban egyesíti a földrajzilag egy tömbben lakó és népiség szerint, nyelvileg és történelmi múltjuk alapján .eery testet alkotó népeiket, azoknak a néptöredékeknek pedig, amelyek így is idegen impérium alatt maradnak, meeradja a teljes egyenjogúságot, nemzeti ^sajátságaik szabad érvényesítési lehetőségét és ezzel közelebb hozza iái határok spiritualizálásának idejét. Minden béke, amely nem ezeken az alapelveken épül fel, csak a. meg nem értés, elnyomás és elfojtott indulatok kény szerbéké je lehet, amit tudomásul lehet venni, ideig-órái g rá is lehet egy népre erőltetni, de sohasem hozza r meg Európának ezen a 'legtöbbet vitatott részén a nyugalomnak és kiengesztelőrlesnek azt a szellemét, amit pártunk a nemzetek •testvériségének Őszinte szolgálatában legfontosabb céljának tekint. Amint lehet, tagja akarunk lenni az Egyesült Nemzetek Szervezetének, ismerjük annak alapszabályait s azokat az, élveket, amelyeken félépül; ezeket magunkévá tesszük és a nemzetközi kapcsolatok jövőbeni f rendezésénél ezek szerint akarjuk országunk életét tovább' fejleszteni, különös figyelemmel az Atlanti
