Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.
Ülésnapok - 1945-38
259 A nemzetgyűlés 38. ülése 1946. pont, nem tudok egészen különbséget tenni a nyugati szociáldemokrácia és az itteninek célkitűzései és eszközei között; itt látok egy olyan homályos pontot, ahol nem tudom, hogy törekvésük végeredményben hol fog megállni és hová vezet. (Kováts László (pk) : Repül a nehéz kő, ki tudja hol áll meg!) Mármost, mélyen t. kisgazda képviselőtársaim, ha el is váltak az útjaink, (Sulyok Dezső (pk): Minket kirúgtak, úgy váltak el útjaink!) talán legyen szabad mégis leszögeznem azt, (Halljuk! Halljuk! a kisgazdapárt oldalán.) hogy lényegében az elvi álláspontokat illetően nem váltak el az útjaink. (Kertész Miklós (szd), előadó: A miénk sem fog elválni a kommunistákétól, nyugodt lehet a képviselő úr!—>- Nagy Vince (pk): Tudomásul vesszük! — Zaj a pártonkívüli képviselők csoportjában.) , Mélyen t. Képviselőtársaim! Az én elvi célkitűzésemben — és merem azt állítani, hogy ennek a kis csoportnak elvi célkitűzéseiben — a nemzeti és polgári gondolat adja a fő fonalat. Tudom nagyon jól, hogy ugyanez a helyzet a másik polgári pártnál, amely nem marxista alapon áll. (Ügy v\am! a kisgazdapárt oldalán.) Amikor még a választáson egy listán indultunk és egy listán kerültünk be,, közös célkitűzéseink alapján igyekeztünk megvívni azokat a harcokat, amelyeket eddig megvívtunk és amelyeknek még elébe nézünk. (Sulyok Dezső (pk); Sőt listavezetők voltunk!) De az a 60 százalékos választópolgári szavazat, az a 60 százalékos polgári többség, amelyet a választáson a választók megadtak a kisgazdapártnak, ha nem is a mindennapi politikában, de olyan sarkalatos kérdésekben, ahol arról van szó, hogy államszocializmus vagy állaimkapitalizmus legyen, — az az érzésem — bizonyos fokig kötelez* (Kováts László (pk): Ugy van!) Mélyen t. Nemzetgyűlés! Rá kívántam mutatni erre azért, mert tudom ugyan, hogy nehéz helyzetben vannak a volt pártombeli képviselőtársaim, {Közbeszólás a kisgazdapárt oldaláról: Egyáltalán nem vagyunk! — Kováts László (pk): A balszárny nem!) de nagyon kérem őket, ha vannak olyan problémák, amelyek nemcsak a ma politikájára, hanem az ország jövendő politikájára vonatkozóan évtizedekre előre el kell, hogy dőljenek, akkor ne méltóztassanak feladni olyan elvi álláspontokat, amely elvi álláspontok végeredményben nemcsak az államosításnak ezt a formáját, nemcsak az államkapitalizmust szolgálhatják, hanem amint nem veszem rossznéven a munkáspártok részéről, ha célkitűzéseik a földbirtokreformnál esetleg a kolhozosítást jelentenék, éppúgy fel kell hívnom erre a veszélyre igen t. kisgazdapárti képviselőtársaim figyelmét, (Közbeszólás a kisgazdapárt oldalán: Bízza csak azt ránk! — Gulácsy György (kg): Nagyon szépen köszönjük az oktatást! — Kováts László (pk): Tanulni nem szégyen!) mert elindulni egy úton el lehet, de megállni nagyon nehéz. Gulácsy igen t. volt államtitkár úr azt mondotta, hogy nagyon szépen köszöni. Igen t. államtitkár úr, (Nagy Vince (pk) Néhai államtitkár!) nem vitatkozni szándékozom, higgye meg, de kérdem, (Juhász István (szd): Idő! Idő!) hogy ha a kisgazdapártnak (Közbeszólás a pártonkívüli képviselők csoportjából: A régi kisgazdapártnak!) a szadin május hó 24-ért, pénteken. 260 vazóit az államtitkár úr megkérdezné, ilyen mértékben szavaznának-e még ma is rá? (Éléwk derültség és taps a pártonkívüliek csoportjában. — Zaj. — Egy hang a kisgazdapárton: Oda már útlevelet adnak!) Ezt hangsúlyozni kívánom a kisgazdapárttal szemben. (Egy hang a kommunistapárton: Ez önökre is áll! — Egy hang a pártonkívüliek csoportjában: Mi már 30 éve ott voltunk! — Egy hang a kisgazdapárton: Mi is! — Zaj. — Némethy Jenő (pk): Egyezzenek már meg!) Elnök: Némethy képviselő urat kérem, szíveskedjék csöndben maradni. Halter Béla (pk): Mélyen t. Nemzetgyűlés! Befejezésül szeretnék rámutatni egyes gazdaságpolitikai kérdésekre, amelyekre egyesek joggal mondhatnák, hogy talán nem tartoznak szárazon ehhez a témához, de ha kifejtem ezeket a kérdéseket, meg méltóztatik majd látni, össze kell, hogy kapcsoljuk őket. A nemzetgyűlésnek pénzügyi bizottságát a múlt hét csütörtökére hívták össze először. A nemzetgyűlés — úgy tudom — eléggé^ régen ülésezik, és az az érzésem, hogy az ország igen súlyos gazdasági és pénzügyi helyzetben van. Kérdezem, megengedheti-e az ország magának azt a luxust, hogy ebben a kérdésben az első bizottsága csak 1946 május Végén üljön össze először, s az ország súlyos pénzügyi helyzetével ne foglalkozzék, és ugyanúgy ne foglalkoztassák a pénzügyi problémák és a gazdasági problémák a nemzetet? (Vásáry József (pk): Ez nem érdekli őket! Hiába kértük, hogy tűzzék napirendre, nem érdekli őket!) Elnök: Csendet kérek. Vásáry képviselő úr. Halter Béla (pk): T. Nemzetgyűlés! Békekötés előtt állunk. Az érzésem az, hogy a moszkvai út után, a miniszterelnök úr és a miniszter urak beszámolói után a nemzetgyűlés tagjai is, valamint az országnak jelentős ítésze, igen nagy várakozással tekintett területi kérdésekben a következő békekonferencia elé. Sajnos, meg kell állapítanunk, hogy a párisi békekonferencia előkészítéséről a legroszszabb hírek érkeztek az országba. Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, szíveskedjék a tárgynál maradni. Halter Béla (pk): Köszönöm a figyelmeztetést elnök úr, rátérek rögtön. Optimizmusra etekintetben nincs okunk. Tehát fel kell hívni a figyelmet arra, hogy ha már megmaradunk teljes csonk a s águnkban, akkor legalább igyekezzünk ezt a teljesen csonka testet valamilyen módon életképessé tenni. (Helyeslés a pártonkivüliek csoportjában.) De életképessé tenni csak egymódon lehet. (Szabó Piroska (kp): Ha a bányabárók megmaradnak?) Senki nem akarja, (Szabó Piroska (kp): Akkor mit beszélnek? — Nagy Vince (pk): Akkor kár^ tárgyalni! Megszavazzuk! A türelmetlen képviselők menjenek ki!) Elnöki: Csendet kérek. Halter Béla (pk): Az ország csak akkor lesz életképes, ha gazdaságilag helyre tudjuk hozni, ha ebben az országban újból kellő építő nunka fog megindulni, ez azonban csak akkor lesz lehetséges, ha pénzügyeink teljesen rendben vannak. Azért tértem rá, mélyen, t. Einöle úr a pari si konferenciára, mert ennek a békeelőkészítésnek van egy igen fontos másik momentuma, ez pedig az, hogy ha nem tudunk eredményt elérni a jóvátételi szállítások terheinek csökkentésére, akkor nem áll...