Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.

Ülésnapok - 1945-38

2Ô5 A nemzetgyűlés 38. ütése 1946, kanosellátás terén, nem is szólva az élelmisze­rek kérdéséről, hogy igen kérnem kell a válla­latok állami vezetőit arra, méltóztassanak ezt a kérdést a szívükön viselni. Ehhez talán sza­bad még egy szót hozzátennem: legalább olyan mértékben, ahogyan azt a magánvállalatok igyekeztek a szívükön viselni. (Kertész Miklós (szd): előadó: Kissé megnehezült körülmények között!) Mélyen tisztelt előadó úr, rámutattam arra, hogy ismerjük a másfél esztendő nehéz­ségeit. Tudjuk, hogy vannak nehézségek és igyekszünk ezeket közös akarattal és jóindulat­tal áthidalni. En csak azt kérem a bányásztár­sadalomtól, gondoljon arra, hogy a termelés fokozására szükség van azért, mert minden erőfeszítés ellenére — amint a statisztikai ada­tokból látszik — a békebeli termelésnek a felét sem sikerült még elérni és nem értük el az 1943—1944-es... (Zgyerka János (kp): Miért végeztek ki. Tatabányán a nyilasok 3U0 vájárt? — Nagy Vince (pk): Közös) csapás! — Szécsey Béla (kg): A komlói bányában is! — Az elnök csenget.) Kedves képviselőtársann, én a leg­nagyobb részvéttel kísérem ezeknek a kivég­zetteknek sorsát, csak azt kérem, hoigy amikor most a bányászok látják, hogy elérkeztek ah­hoz a ponthoz, amikor egyik fájdalmuk orvos­lást nyer, igenis az ország újjáépítésének ér­dekében olyan munkateljesítménnyel lepjék meg ezt az országot, amely legalább megköze­lítőleg megfelel a békebeli teljesítménynek, bár tisztában vagyok iázzál, hogy egyikünk sem tudja elérni béketeljesítményét, mert hiszen a külső körülmények sok tekintetben hiányoz­nak. De meg kell említenem azt is, hogy ehhez a termeléshez szükséges a nyugalom, a fegye­lem és a béke. Egyetlen olyan polgártársun­kat sem kívánom védeni, aki a fasiszta idők alatt bármilyen formában exponálta magát, vagy akinek működése valamiképpen kifogá­solható. Vegyük azonban figyelembe ennél az igen terhes javaslatnál, amely nagyon nagy gondokat fog okozni az államnak, hogy szak­emberek nélkül sem lehet egy bányavállalatot vezetni. (Nagy Vince (pk): Még egy országot sem!) Nagyon sok olyan esetről tudunk, — nem keresem, hogy Brennbergben vagy Doro­gon történt-e és nem kívánom részleteiben boncolni — amikor a fasiszta időkben példás magaviseletet tanúsított szakemberekei anél­kül, hogy más nagyobb bűnük lett volna, mint az, hogy megkívánták a fegyelmet, eltávolítot­ták, ami számos esetben a termelésnek rová­sára történt. (Szécsey Béla (kg) : így van ez a pécsi bányáknál is!) Ne magyarázzunk bele politikumot a kérdésbe, igyekezzünk tárgyila­gosan a rideg tényeket alapul venni, mert csak így tudjuk elérni, hogy az orszáer gazdasági életében feltétlenül szükséges, nélkülözhetetlen nagy szénmennyiségekneik birtokába tudjunk jutni. ' Mélyen t. Nemzetgyűlés! A harnnadik pont, amit a javaslatnál kifogásolok, két részre oszt­ható % A javaslat, amelyet az iparügyi minisz­ter úr a szénbányák államosítása tárgyában terjesztett be, nemcsak a szénbányák államo­sításáról intézkedik, hanem az államosítás kö­rébe vonja a szénbányatelepeken levő elek­tromos központokat és a két magyar karbid­gyárát is. (Justus Pál (szd): Mi a baj ebben?) Én ezt nagyon veszélyesnek látom. Araint tud­juk, az energiagazdálkodás tekintetében is ál­éví május hó 24-én t véntéken. 256 lamosítási terv van előkészületben. Nem kifo­gásolom, ha a bányatelepekkel együtt államo­sítás alá kerülnek azok az erőtelepek, ame­lyek lényegileg a bánya üzemiét szolgálják, de számos olyan eset van, amikor ettől eltérően ezek az erőműtelepetk más eletromos eentrálé­kat is táplálnak, amikor az árammennyiségnek ; több mint 50%-át szállítják idegen helyre és csak kisebb részét a, bánya üzemébe. Szerény véle­i "menyem szerint ezr nem tartozik ehhez a ja­vaslathoz, ezt tehát későbbi időre kell félre­tenni. (Justus Pál (szd): Minél később, ugy-e? — Sulyok Dezső (pk): Nem! — Ternay István (pk): Terjesszék be a másik javaslatot! — Su­lyok Dezső (pk): Mi nem akarunk a jövő hé­ten szünetet! Miért lesz szünet a jövő héten? Mi szívesen tárgyalunk!) 91 Elnök; Csendet kérek, képviselő urak. Halter Béla (pk): Mélyen t- Nemzetgyűlés! A másik kérdés^ a karbidgyárak kérdése, amely szerény véleményem szerint semilyenképpeii sem tartozhatik ehhez a javaslathoz, (ügy van! ügy van! a pártonkívüli ellenzékiek csoport­jában.) Az indokolás II. fejezetében azt írja, hogy »...a karbidgyárak állami tulajdonba véte­lét ezen művek és a szénbányászat között mu­tatkozó szoros összefüggés indokolja, ugyanis .a karbidgyárak nagy mértékben rá vannak utalva a szénre, mint üzemanyagra s viszont termelésüknek egyik legnagyobb fogyasztója a hazai szénbányászat.« (Egy hang a kisgazda­párton: Egyik sem igaz!) Mélyen t. Nemzet­gyűlés, ez nem felel meg a tényeknek. (Nagy Vince (pk): Honnan szedték? — Közbeszólás a kisgazdapárton: Ki is javította aztán a mi­nisztérium!) A legnagyobb meglepetéssel olvastam a törvényjavaslat indokolásának 9. oldalán a 4. § indokolása második bekezdésének 3. sorában azt, hogy »a karbidgyárak nagy mértékben rá vannak utalva a szénre mint üzemanyagra.« Nagy meglepetés ért a pénzügyi # bizottság szombati ülésén, amikor az iparügyi miniszter úr kiküldöttje felhívta a bizottság tagjainak figyelmét arra, hogy az általam előbb idézett mondatba egy sajnálatos tévedés csúszott be, (Felkiáltások a pártonkívüli ellenzékiek cso­portjában: Már megint!) amennyiben a »szén« szó helyett helyes értelmezés szerint »miéisz« szó kell, hogy kerüljön, (Derültség a párton­kívüli ellenzékiek csoportjában. — Kováts László (pk): Az egyik fehér, a másik fekete! — Derültség a pártonkívüli ellenzékiek csoport­jában.) tehát ez a mondat helyesen így fog szólni: A karbidgyárak nagy mértékben rá vannak utalva mészre, mint üzemanyagra. (Felkiáltások a pártonkívüli ellenzékiek cso­portjában: Tehát nem a szénre? — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak, ne zavarják állandóan a szónokot. (Kertész Miklós (szd) előadó: Az ország rá van utalva a kar­bidgyárakra!) Halter Béla (ük) : Ezt a dolgot én így nem tudom máskép elképzelni, (Mozgás.) mint úgy, hogy amikor ezt a javaslatot az igen t. koalí­ciós pártok egymás között letárgyalták, azután a nemzetgyűlés mindenegyes tagja megkapta ezt az indokolást, amelyben benne maradt a »mész« szó helyett az a szó, hogy »szén«, aki elolvasta, nem lévén szakértő, megnyugodott benne; kevesen vagyunk, uraim, szakértők, akik ilyesmivel lényegében foglalkoztunk, megnyugodtunk tehát abban, hogy a szénbá­nyáktól igenis el kell venni a karbidgyárat,

Next

/
Thumbnails
Contents