Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.

Ülésnapok - 1945-5

171 ff A nemzetgyűlés 5. ülése 1945. gukévá. De leszegezhetem azt, hogy ez utób­biak között sem akadt egyetlen egy sem, aki aktív segítője lett volna az új magyar demo­kráciának és ezért ki is állott volna a síkra. Amikor a legnagyobb szükség lett volna arra, hogy a magyar demokráciát hivatalos­jellegű képviselők is védelmükbe vegyék, a mi mozgalmunk nagyon magára maradt és igen gyakran sarkallni kellett a konzulátus ve­zetőségét arra, hogy ne vétsen a magyar de­mokrácia érdekei ellen. így történt, hogy bi­zonyos pártfogást kaptak ott némely kétes és nyilas elemek, akik oda Németországból átszi­várogtak és meggondolatlanul rendelkezé­sűikre bocsátott útlevelekkel lehetővé tették számukra azt, hogy más országokba bejuthas­sanak. Fel kell említenem azt a propagandát is, amely csaknem nyíltan folyt ilyen részről a Franciaországba került magyar hadifoglyok, főleg tisztek között, hogy ne jöjjenek haza. hanem lehetőleg igyekezzenek átjutni Bajor­országba. E tekintetben pedig csak egyetlen álláspontja lehet a magyar demokráciának: mindien katonája, civilje és hivatalnoka térjen haza és álljon az illetékes bizottságok ele és ne maradjon külföldön, (Helyeslés.) ahol kó­sza hírek terjesztőjévé válik és lassankint töb­bedmagával gócává lesz a reakciónak, egy esetleges magyar Coblenznek. Franciaországban ma meglehetős magyar­szimpátia él. (Éljenzés.) Ezt a rokonszenvet megszületni mi is segítettünk, nem propagan­dával» hanem a csupasz igazságok feltárásá­val. A rokonszenvkeltésre nincs jobb fegyver a füllentések helyett az őszinteségnél és az igazság felmutatásánál. Mi ezt tettük, és ami­kor az éppen csak megszületett magyar de­mokráciának védelmére kértük fel a francia politikai és szellemi élet kiválóságait, náluk százszázalékos támogatásra talált és talál az íij Magyarország-, de csak addig, — így mon­dották ezt katolikusok és kommunisták, szocia­listák és polgári radikálisok, vagv a nemzeti ellenállás vezetői — ameddig Magyarország a demokratikus vonalon marad. Nem jelent ez más népekkel szemben előnyt, mert egyformán mérik mesr őket mind­nyájukat a demokrácia serpenyőjében, de je­lenti eddigi, régi hátrányos helyzetünk meg­változtatását. Ne kicsinyeljük le ezt az eredményt, me­lyet az ifjú demokrácia sikereként könyvelhe­tünk el. Annál kevésbbé kell ezt lekicsinyel­nünk, mert egy olyan nemzett'ől kanjuk, amely hősi ellenállás után. m mártírok tíz- és százezrei után. ártatlanul felperzselt városok és falvak pusztulása után szerezte vissza a nyugati szövetségesek oldlalán elvesztett sza­badságát. Ne csináljunk politikai számításo­kat, csak azt nézzük, hogy az európai konti­nensen earyetlen nemzet van nvugatra, mely büszkén és kitartóan harcol azért. hoí>-v xíira cselekvőképes és tí.swfai|t uem^tp l««"VAn q vi­lágnak és demokráciái a rniáépítésével sze­refa* meg helyét a többi békés, nasry népek sorában. » ' A német imperializmus egyelőre nem éh — halott. Sem kulturálisan, sem politikailag nem fenyeget.^ Most van itt az ideje, hogy szoro­sabbra fűzzük kapcsolata inkát kulturális téren a francia szellemi világgal. (Helyeslés.) mely­nek írói, költői, művészei szabadságharcuk­ban az egész világ csodálatát kivívták. (Auer Pál (kg): Éljen Franciaország!) évi december hó 5-én, szerdán. 172 Minden vonalon hűnek kell maradnunk a demokrácia szelleméhez. Ez kell, hogy vezesse a kormányt szomszédainkkal való kapcsola­taink megítélésében is. Osak Romániára kívá­nok rámutatni, ahol vannak olyan jelenségeik, amelyek azt mutatják, hogy bizonyos sovi­niszta törekvések itt-ott legyűrik a Groza­kormány jóindulatú, barátságos politikáját és ártalmára vannak a magyarságnak. Ez eggyel több ok arra, hogy helyeseljük, támogassuk és erősítsük a Groza-kormánynak lia gyár ország és .a magyarság iránt bevezetett politikáját. Àzt kell kívánnunk, hogy a demokrácia erő­södjék Romániában is a népek összetartásá­niak és baráti kapcsolatainak javára. Azt sze­retném, ha már egyszer tovább is mennénk azon az úton, amelyen a román miniszterelnök ment, amikor nekünk útlevéleltörlést és ? vám­uniót kínál. Ma anár nem lehet elegendő csak egy olyan magyar visszhang» amely kedve­zően veri vissza a román ajánlatot. Tovább kell haladni cselekvően az ajánlat megvizsgá­lásában, mert hiszen ez ma már nemcsak egy­szerű ballon d'essai. A demokrácia vonalába tartozik államjogi helyzetünk rendezése is. A munkáspártok ré­széről megtörténtek az ünnepélyes kijelenté­sek a magyar népköztársaság mellett. Ma­gyarország- de facto köztársaság^ ezt senki kétségbe nem vonhatja. Itt az ideje, hogy a nemzetgyűlés eloszlasson ebben az irányban minden homályt, nemcsak befelé, magunkért, hanem a külföld felé. tekintélyünkért, kor­mányzati rendünk állandóságának értékelé­séért is. Aki külföldön élt, az tudja csak, hosrv • milyen mosolyerást váltott ki az emberekből az, ha királynélküli -magyar királyságról és régens kormányzóról beszéltek. Habsburg Ottó múltkoriban Ausztriáiban járt és csak Renner kormányelnök erélyes til­takozása távolította el Tirolból. 100 Esztelenség arra gondolni, hogy ma a szociális irányban fejlődő népi köztársaságok között meerállhatná helyét Közép-Európában bánmiféle Habsburgr­trón. Amerikában azonban bizonyos láthatat­lan reakciós kezek mégis portálják Habsburg Ottót. Magam is láttam amerikai magyar la­not, amely óriási betűkkel hirdette, hogy csak bárom ember Összefogása mentheti meg Közép-Európa békéjét és ez a három ember: Benes, Tito és Ottó. Bármennyire is, még ope­rettnek is vakmerő" az ilyen tervezgetés, egy­szersmiindenkorra helyes volna lenyírni az ilyen tervmadarak szárnyát. A maervar népköztársaság biztosítása fel­tétlen kelléke a masyar demokráciának. Ha Jugoszláviáiban Tito marsall eerv Karagyor­gyevics detronizálásával 101 ki tudta kfráVani ,­köztársaságot, miért ne tudnók mi megtenni e<?y il ven »eladó kísértettel«, egy Habsburg­árnyékkiail szemben 1 ? Minthogv a nemzetgyűlés összeülésével megszűnt alkotmányos életünk ideiglenessége, örömmel fogadom a Eies igazságügyminiszter úr által benyújtott alkotmányjogi javaslatot, amely bizonyára hamarosan végetvet ennek a bizonytalanságnak. Erélyes küzdelmet a reakció ellen, kérlel­hetetlen harcot a fasizmus ellen, erélyes mun­kát a demokrácia kiépítésére: ezt kérem a kor­mánytól, ezt kérem képviselőtársaimtól a nem­zetgyűlésben azoknak a. magyar honfitársaim­nak nevében is, akikkel együtt sorakoztunk fel Parisban az úi Magyarország hirdetésében és védelmében. (Helyeslés és taps.)

Next

/
Thumbnails
Contents