Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.

Ülésnapok - 1945-5

149 A nemzetgyűlés 5. ülése 1945 ki mire gondol a rendőrségi, belügyi kérdé­sek tárgyalásánál. IJgy láttam, már a kor­mányalakító tárgyalásoknál és itt a Házban is, hogy a demokratikus együttműködés, a koalíció sarkalatos pontja a belügyi tárca. (Ügy van! a kisgazdapárton.) Itt kötelességem megemlékezni a volt belügyminiszter, Erdei Ferenc szerepéről. (Halljuk! Halljuk! — Moz­gás a kisgazdapárton.) T. Nemzetgyűlés! Ez a háború nemcsak a hidainkat, vasutainkat, útjainkat, épületeinket döntötte romba, ez a háború szétzúzta a ma­gyar államot is. Amint a front tovagördült. szétesett állami apparátus maradt utána. A tisztviselők nagyrésze elmenekült, akik vissza­maradtak, nem tudtak, vagy nem mertek mit kezdeni. Ebből a dezorganizáltságból kellett megszerveznie Erdei belügyminiszternek a rend­őrseget. Gondoljunk arra, hogy milyen sorsa, milyen helyzete volt a magyar népnek az el­múlt időkben. Előfordult, hogy a szabadság nagy élményében nem is gondolt ez a nép arra, hogy valamit visszaadjon abból, amit kapott és valljuk be, nagyon keveset adott vissza ab­ból, amit kapott. Ha kilengések voltak, ezek a kilengések csak ezzel magyarázhatók. (Ügy van! a parasztpárton.) Valaki megjegyezte, hogy a rendőrséget, amikor kezdetben szervez­ték, az utcákon szedték föl. Figyelmeztetem a t. Nemzetgyűlést arra, hogy a fölszabadulás utáni órákban és napokban csak az igazi de­mokraták mertek kimenni az utcára, (Nagy taps a kommunista-, a szociáldemokrata- és a parasztpárton.) tehát ezekből az igazi demokra­tákból választották ki a rendőrséget. (Derült­. séa és mozgás a kisgazdapárton. — Bereczky Albert (kg) kultuszállamtitkár: No, a tolvajok is kimentek!) 90 Ez a rendőrség elkövethetett olyasmiket, amik nem egyeztethetők össze demokratikus fel­adatokkal, (Úgy van! a kisgazdapárton.) de ez a rendőrség az ideiglenesség idején téliesítetté kötelességét, mert a legrosszabb rendőrség is jobb annál, mintha nincs rendőrség és gondol­junk arra, mi lett volna, az anarchia mennyire fokozódott volna, ha nem szerveződött volna meg a rendőrség. (Ügy van! a szociáldemokrata­párton-) Tehát ,a rendőrség szerepének mélta­tásához, elbírálásához ez is hozzátartozik. Erdei Ferenc a legnehezebb körülményei? között szervezte meg a rendőrséget. Nem volt telefonösszeköttetés, nem volt távíróforgalom, nem volt vasút, nem állottak rendelkezésre köz­. lekedési eszközök és mindenütt, ahol a front átgördült, a helyi szervezetek, a nemzeti bízott ságok kezdték szervezni a rendőrséget olyan szempontok szerint, aminőket Ők maguknak szabtak és^ amelyeket mi is elfogadunk, mert ha a maximumát vesszük annak, hogy itt kik voltak internálva, hogy körülbelül 20—25.000-es létszámról tudunk és visszagondolunk arra, hogy tavaly ilyenkor hány tag.ia volt a nyilas­keresztes pártnak és hogy ezek miket vittek véghez az utcákon, mint hajtották a. zsidóság nagyobb csoportjait, hogyan razziázták végig a várost, azt kell mondanunk, hogy nagvon ke­vesén kerültek be közülük az intern ál ótábo­rokba. (Taps a> kommunistapárton. — Széesey Béla (kg): Erkölcstelenség nem lehet mérték! — Zaj a kisgazdapárton.) Tehát nem lehet ezt a kérdést úgy beállítani, hogy sérelmi politikát csinálunk belőle. Elismerem, hogy az ideiglenesség ideje el­múlt a rendőrségnél^ is és most már meg kell szervezni a rendőrséget, mint a demokrácia rendőrségét. A rendőrség megszervezésének évi december hó 5-én, szerdán. 150 kialakult módszerei vannak' Gondoskodni kell a legénység megfelelő kiválasztásáról, kiképzé­séről, úgyszintén a tisztikar utánpótlásáról, il­letve neveléséről. De gondolnunk kell arra is, hogy ennek a rendőrségnek is, a demokrácia rendőrségének is szüksége van egyenruhára és szüksége van jó ellátásra és amíg azt nem si­kerül a rendőrség számára biztosítani, addig a rendőrség magatartásában, vagy ha furcsán hangzik is, tekintélyében nem lesz olyan, amint azt elvárjuk. Most elérkezett az a szerencsés idő. amikor a három nagy párt a magáénak tudhatja a belügyet, a rendőrséget. A kommu­nistapárt adta ,a belügyminisztert, a kisgazda­párt adta a rend őr államtitkárt, a szociáldemo­kratapárt az országos főkapitányt. Én minden jót kívánok ennek a három pártnak (Nagy taps és élénk derültség a parasztpárton.) ah­hoz, ihogy jó, mindenben megfelelő rendőrséget szervezzen a demokráciának. Még a gazdasági rendőrségről kell valamit szólnom. Nagy örömmel szoktam olvasni az újságokban, hogy a gazdasági rendőrség elfo­gott spekulánsokat, síbereket, tőzsdéseket, a gazdasági élet hiénáit és két vagy három nap múlva ugyanazokat a neveket olvasom, hogy szabadlábra kerültek. T. Nemzetgyűlés, ez ne­vetséges is és bosszantó is, különösen akkor, ha megírjuk az újságokban és azok a munkások, parasztok, magyar dolgozók, akik teljes erejük­kel vesznek részt az újjáépítésben, szintén ugyanolyan örömmel olvassák, hogy végre la­kat alá kerülnek.^ akik odavalók, néhány nap múlva pedig csalódással látják, hogy mégsem történik kemény, elhatározott intézkedés. A belügyi kérdés másik része a közigazga­tás. Meg kell állapítanom, hogy közigazgatási apparátusunk a reakció melegágya. A közigaz» gatás alsóbb tagozataiban ugyanazok a tiszt­viselők, akiket jóformán még nem is igazoltak, — ez elsősorban a dunántúli vármegyékre vo­natkozik — végzik a funkciókat. És ha az em­ber bemegy egy közhivatalba, minisztériumba, városi, vármegyei hivatalba, a régi szellem fogadia. Ugyanaz a magatartás, ugyanaz a bá­násmód a felekkel- Nem változott meg a tiszt­viselői kar magatartása. (Ortutay Gyula (kg): Kicsivel gorombább!) ^Elmúlt az udvarlás ideje, túl vagyunk a választásokon, könyörte­lenül meg kell mondani, hogy nem vagyunk megelégedve a tisztviselőkkel. A demokrácia intézményeiben és módszereiben legyen demo­kratikus. (Taps a parasztpárt oldalán.) Én a felszabadulás után az egyik , igazoló bizottság elnöke voltam. Ezt azért tettem, hogy ezzel is demonstráljam, nagyon komolyan kell venni az igazoltatásokat. Amikor sorra kérdeztem a tisztviselőket, hogy mit csináltak tavalv októ­ber 15-e után, 99 százalékban azt mondták, hogy letették Szálasira az esküi És amikor megkér­deztem, hogy miért esküdtek fel Szálasira, va­lamennyi kivétel nélkül azt a választ adta: mert a többiek is esküt tettek. Ez jellemzi a ^tisztviselőtársadalmat. Mivel a többiek nem hajlandók elfogadni a demokrá­ciát intézményeivel és módszereivel együtt, tehát demokrataellenes magatartást tanúsíta­nak és ez a, mondhatnám, botrányos viselke­dés nem egyeztethető össze a mi erőlködésünk­kel, hogy véére itt demokratikus ország eträl­jön. Meg kell már egyszer érteniök a tiszt­viselőknek, ^hogy a tisztviselő a közösségért, a társadalomért van és nem a közösség, a tár­sadalom van a tisztviselőkért. A honvédségről szólva azt kell mondanom, mindenben, aláírom, amit eddig a honvédség­it)*

Next

/
Thumbnails
Contents