Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.
Ülésnapok - 1945-4
109 A nemzetgyűlés 4. ülése IUI), gazdapárt oldaláról: Kiadták feléből! — Suszterok! — Azt kérdik, mikor lehet eladni! — Borért adták el a búzát!) A bevetett területek számadatait tekintve úgy látszik, hogy az ország kenyérgabonaellátasa a Jövőben biztosítva lesz. De — mint ahogy a miniszterelnök űr is kitért a jövő termelés szabályozására — a .iövő termelést szabályozni kell az ország szükségleteinek megfelelően. Különösen a hiányzó sertészsír pótlására szükséges az olajos magvak kötelező termesztésének az előírása. Az egyre nehezebben beszerezhető ruházati cikkek pótlására szükséges az ipari növények termelése, a eukorellátás hiányait pedig cukorrépa termesztésével kell megoldani. A mezőgazdaság érdekében feltétlenül szűk" séges az új mezőgazdasági érdekképviseletek megszervezése. (Helyeslés a kisgazdapárt oldalán.) Az egész ország érdekeinek megfelelő egészséges termelést el sem tudok képzelni anélkül, hogy mint más foglalkozási ágaknak, a mezőgazdaságnak is ne legyen meg az érdekképviselete. (Helyeslés a kisgazdavárt soraiban.) A múltban az Országos Magyar Gazdasági Egyesület és a mezőgazdasági kamarák nem voltak olyan szervezetek, amelyek betöltötték volna hivatásukat a mezőgazdasággal kapcsolatban. (Közbekiáltás a kisgazdapárt oldaláról: A nagybirtokot védték!) Nem a népé voltak ezek a szervezetek. Én állítom azt, hogy az ország kisgazdatársadabnának nagy százaléka nem is tudta» hogy mezőgazdasági kamarák vannak, csak az adóívéből láttái hogy mezőgazdasági illetékkel terhelték meg. Talán nem éppen maguk a kamarák voltak a hibásak, mert olyan kicsi jogkörrel voltak felruházva, hogy semmiféle intézkedési joguk nem volt. Egy falusi kis ipartestületnek nagyobb jogköre volt) mint a mezőgazdasági kamaráknak. (Ügy van! Ügy van! a kisgazdapárt oldalán.) Képtelen dolog, hogy a mezőgazdaságot nagyon sokszor hozzá nem értők vezették és azok döntötték el érdekeit. A mezőgazdasági kamarákban nem foglalhattak helyet az ország népének a képviselői, hanem grófok és nagyobb hivatalnokok töltötték be az egyes állásokat. A kormánynak minél sürgősebben egy olyan képviseletet kell felállítania, amely az egész ország termelő kisparasztságának az igazi érdekképviselete lesz. Az illetékes miniszter úr bizonyára majd ki fogja dolgoztatni a tervekei Kérem, hogy a parasztság hozzászólása és bírálata is irányadó legyen ennek az új szervnek a felállításánál. (Helyeslés a kisgazdapárt oldalán.) Az Országos Parasztszövetség (Lelkes éljenzés és viharos taps a kisgazdapárt oldalán.) már egy évtizede harcol ebben az irányban. Világosan láttuk, hogy a mezőgazdasági szervezetek semmit sem érnek ebben a formájukban, «felvetettük tehát már abban az időben egy új szerv létesítésének a gondolatát, amely pártpolitikára való tekintet nélkül az ország egész parasztságát belefoglalja az Országos l'arasztszövctséghe. (Lelkes taps a kisgazdapárt oldalqn.) Kérnem kell a parlamenttől, hogy — mint ahogy az ipari munkásságnak megvannak a maira, törvényesen elismert szakszervezetei, amelyek a pártok mellett minden érdekképviseletnél számításba jönnek — a parasztszövetséget ugyanilv törvényes érdekképviseleti szervnek ismerjék el és az kanjon egyforma jogot a szakszervezetekkel. (Lelkes élévi december hó 4-én, kedden. 110 jenzés és taps a kisgazdapárt és a parasztpárt oldalán.) Ha megfigyelték, megállapíthatták az ipari munkásság oldaláról, hogy a parasztság részéről soha nem hangzott el egyetlen kifogás sem» amikor az ipari munkásság érdekképviseletet akart magának szervezni, amikor a szakszervezeteket felállították, amikor az ipari sztrájkjogot törvénybe iktatták. Mi nem kérünk semmiféle kiváltságot, csak egyenlő elismerést a többi dolgozó osztállyal. (Élénk helyeslés és taps a kisgazdapárton és a kom" munistapárton.) Rengeteget hallottunk olyan szervezeteik felállításáról, amelyek a meglévő mezőgazdasági termeivényeket volnának hivatva igazságosan felosztani a fogyasztó rétegek között, de nem hallottunk egyetlen esetben sem olyan szervezetről, amely a szükséges munkát lenne háváíva igazságosan felosztani és nem hallottunk olyan szervezetről sem, amely az ország iparcikk-készletét kellene, hogy igazságosan felossza. (Ügy van! Ügy van! a kisgazdapárton. — Bencsik Gyula (kg): Ezt kell igazságosan! — Taksonyi János (kg): Erről beszéljünk!) Hogy valamit fel lehessen osztani, azt előbb meg kell termelni, márpedig senki nem gondolhat a jövloben arra, hogy a mezőgazdasági termeivényeket rendőri segédlettel vagy más erőszakos közbenjárással fogják majd termeltetni azért, hogy aztán legyen majd mit felosztani. (Egy Jxang a kisgazdapárton: Nem lesz!) * Amikor újra arra gondolunk, hogy a mostani nehéz ellátási viszonyok között erőszakos módon is kell majd igénybevennünk termelőktől termel vény eket, ugyanakkor vájjon gondoltunk-e arra, hogy egy nagy társadalmi réteget megfosztunk attól, hogy termelő munkáját zavartalanul továbbfolytathassa? Nem annak megállapítása volna-e a legelső feladat, hogy a beadott termel vényekért mit tudunk neki cserébe adni? (Ügy van! Ügy van! — Taps a kisgazdapárton és a parasztpárton.) 120—130.000 pengő egy pár csizmatalp, legalábis a tegnapi napon ennyi volt, mert tegnap vettem egy pár 130.000 pengős csizma talpat. 00 Ilyen körülmények között wieg kell állapítani, hogy milyen termelési rendszert akarunk, szabad termelési rendszert-e, amikor szabadon értékesíthetem a gabonámat vagy pedier olyan gazdasági rendszert, amelyben megszabom a termények árait (Bencsik Gyula (kg) : Kötött gazdálkodást!) Ha megszabom és megkötöm a termények árát, mint ahogyan most meg van kötve a mezőgazdasági termeivények ára, ez azt jelenti, hogy a mai, 24,000 pengőben megállapított búzaár mellett öt métermázsa búzát kell fizetni egy pár osizmatalpért. (Mozaás a szociáldemokrata párton és a kommunistapárton.) Ez a tiszta valóság, ' ! zt> azt hiszem, senki sem vonia kétséerbe. (Szamai Lajos (szd): Az ipari munkás mit kap a munkabérért 1 ? — Egy hang a kisgazdapárton: Amit kér! —Zaj és ellentmondások a szooiáldem okrata- és a kommunistapdrton, — Marosán György (szd) : Jöjjön ki .. a gyárba dolgozni, majd meglátja, mit kap az iöari munkás!) Ha a feketézést le akarjuk törni, (Marosán GvÖrgy (szd): Az ipari munkás nem feketézik.) mint ahogyan mindnyájan le akarjuk törni a feketézést. akkor természetesen megállapított árak kellenek» de nem lehet az, hogy
