Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.

Ülésnapok - 1945-30

!Ö31 À nemzetgyűlés 30. ülése ÎH6. ,_ Ezen túlmenőleg azt hiszem, az internálás! eljárások terén is továbbfejlődhetik a magyar demokrácia. Szükség

1 volt az internálások rendszerére, hiszen a demokrácia megszületése pillanatában nem lett volna elegendő azok kirekesztése a társadalomból, akik a demokráciának ellenszegülnek vagy a demokrácia ellen vétenek. Indokolt volt egy preventív eljárás, hogy azokat, akik veszélyt jelenthetnek a demokráciára, már előzetesen internálás! eljárás alá vonjuk. Ma még azt hiszem, erre az internálótábor-rendszerre szükség van. Nem ennek megszüntetésére gondolok első lépésként, csak a jövőbeli internálási eljárásunk módozatainak, felülvizsgálására, a még Erdei miniszter úr által kiadott belső, intern rendelet precízebbé tételére, hogy demokráciánk a forradalom korszakából a konszolidáció felé haladhasson. Tudom, hogy a reakció és a fasizmus még itt van és próbálkozik, hogy hátbadöfje a magyar demokráciát, de meggyőződésem, hogy a rendőrségeken és bíróságokon keresztül megvan a módunk és meglesz, az erőnk arra, hogy ezeket megsemmisítsük. Fejleszteni és továbbépíteni akarjuk a demokráciát. A köztársasági államforma megteremtése, a közigazgatás megtisztítása, az államosítás ennek az útnak egy-egy lépése. Fejleszteni és továbbépíteni kell a demokráciát az emberi jogok védelmének tekintetében is, de az emberi jogok védelmének magasztos elve nem lehet jogcím és ürügy a fasizmus szabad garázdálkodására. T. Nemzetgyűlés! A független kisgazdapárt erővel és minden erejével az emberi jogok védelme mellett áll, (Úgy van! Ügy van! Taps a kisgazdapárton.) de meg kell mondanunk, az emberi jogok védelmét sokszor azok hangoztatják, akikre a demokrácia ökle mél" tán sújt le és akik az emberi jogok védelmét az elmúlt huszonöt esztendőben sárba taposták. (Felkiáltások a kommunistapárton: TTgy van!) Mi biztosítani akarjuk az ember jogait, személyes szabadságát és biztonságát a ma; gyár nép számára, a demokrácia ellenségei számára azonban csak egyet akarunk biztosítani: a börtönt. (Faragó László (szd): Helyes!) Semilyen álhumanizmus és kegyes szólam nem téveszthet meg bennünket abban, hogy éber és vigyázó szemmel őrködjünk a magyar demokrácia bujkáló ellenségein. (Faragó László (szd): Nem is olyan nagyon bujkálok!) A magyar politikai életben azonban van egy furcsa jelenség. A politikai élet képviselői közül egyesek csak a magyar demokrácia egy-egy problémájára irányítják tekintetüket: a többet elhanyagolják, nem tudnak egységben és szintetikusan látni és ez okoz politikai életünkben állandó feszültséget. Vannak, akik csak egyes rendőrségi közegek atrocitásait, kegyetlenkedéseit és előforduló gyilkosságait látják és emlegetik unosuntalan. (Egy hang a pártonkívüliek csoportjában: Ilyenek is vannak?) Viszont vannak, akik csak fasiszta öszszeesküvésekről beszélnek. Azt hiszem, a demokrácia fejlődése szempontjából egyelen helyes magatartás, ha a magyar demokráciának minden problémáját egységben látjuk és egységben akarjuk megoldani, (Egy hang a pártonkívüliek csoportjában: Szeretnénk látni!) Mert, aki objektíven nézi, a politika jelenségeit, meg kell, hogy állapítsa, hogy a magyar demokrácia számára veszélyt jelent a fasiszta összeesküvések jelentkezése és elharapózása, évi május hó §-èn, csütörtökön. 10S2 •de kárt jelent a rendőrség keretében mutatkozó atrocitások jelensége is. (Úgy van! Ügy van a kisgazdapárton.) mert a magyar népben félelmet ébresztenek és bizalmatlanná tehetik a magyar demokrácia iránt. T. Nemzetgyűlés! Nem leihet ürügy a fasiszta összeesküvés lebecsülésére, lekicsinyítésére vagy elbagatelizására akármely rendőri atrocitás sem, de ennek a fordítottja sem lehet vágy. (Faragó László (szd): Ügy van!) Meg kell oldani a magyar demokrácia minden problémáját és ha ezektől megtisztítottuk, akkor lesz mód és lehetőség arra, hogy ez a törvény társadialmunkban élő valósággá lehessen. De ahhoz, hogy ez a törvény élő valósággá váljék, még kell valami az emberi jogok deklarálásán és ennek a törvényjavaslatnak törvénybe iktatásán túl, ez pedig egy egészséges szociális rendszer. Mert mit ér a művelődéshez való jog, ha anyagiak híján a magyar dolgozók nem juthatnak hozzá, ha a magyar parasztság nagyszerű értékei a barázdák között sikkadnak el, a munkásság tehetségeit pedig megfojtja a gyárak füstje? Mit ér a nélkülözéstől való mentesség joga, ha a magyar nép millióinak megélhetése nincs biztosítva'? Mit ér a tulajdonhoz való jog, ha a magyar•' tömegek számára csak álom marad és egy élet verejtékével még annyi földet fem szerezhetnek maguknak, amennyi egy cserép virágba való? Az emberi jogok védelmének törvényén túl ezért a világért kell küzdenie valamennyi demokratikus pártnak, az emberi szabadság, a szépség és öröm világáért. 1764-ben azt mondotta az egyik törvényhozó, eljöhet egyszer az idő, amikor a parlament semmisnek és érvénytelennek jelenti ki az emberi jogok kartáját, de ezzel nem lehet megsemmisíteni az emberi jogokat, mert természetünkből származnak és személyünktől elválaiszthatatljajiok. A karták töuikremeíheitnek, de a jogok megmaradnak a világ végéig.

474 T. Nemzetgyűlés! A karták tönkrementek, Európa lángtengerré vált és a zsarnoki őrület rombadöntött minden értéket, amelyet évezredek; kultúrája és történelemalkotó munkája megteremtett. Sárbataposta az Isten képmá| sara teremtett embert és méltóságában meggyalázta. A karták tönkrementek, de az emberi jogok feltámadtak és élnék és a független kisgazdapárt és a független kisgazdapárt mögött álló magyar nép biztosítani fogja, hogy e magyar földön az emberi jogok élje nek. (Taps a kisgazdapárt oldalán-) A törvényjavaslatot pártom nevében általánosságban elfogadom. (Lelkes taps a kisgazdapárt soraiban. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik Kiss Károly képviselő úr. Kiss Károly (kp): T. Nemzetgyűlés! Az emberi jogokról, az emberi jogok védelméről beszélve, egy pillantást kell vetnünk az elmúlt időre, a fasizmusra és az azt megelőző időre. Ebben az időben, hogy ha kommunistáról vagy szocialistáról volt szó, akármelyik közhivatalnok lábbal taposhatta az emberi jogokat. A demokrácia hareosai részére neu» volt emberi jog, nem volt állampolgári jog ebben az országban. Ez annyira köztudomású volt, hogy nagy kommuni&tapereink alkalmával a francia emberi jogok ligája egy-egy képviselőjével képviseltette magát tárgyalá-