Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.
Ülésnapok - 1945-29
977 A nemzetgyűlés 29. ülése 1946. kormány meghívását a Londonban tartandó s az európai országok élelmezését és közellátását tárgyaló konferenciára 1 ? 2. Ha igaz ez a hír, amelynek valóságát külföldi rádióleadások megerősítették, mivel indokolja a miniszterelnök úr ezt az állásfoglalást ia meghívó nagyhatalom kormánya ' és minden segítségre reászoruló nemzetünk közvéleménye előtt? 3. Tudatában van-e a miniszterelnök úr és a kormány az ilyen magatartás esetleges súlyos és káros következményeivel, amelyek — sajnos — nem a kormányt, hanem, országunk sokat szenvedett s nélkülöző lakosságát sujt- hatják!« Elnök: A képviselő urat illeti a szó. Nagy Vince (pk): T. Nemzetgyűlés ! Mintegy két hónapja anntak, hogy az angol rádióból értesültünk arról, hogy Londonban az éhező és ellátásilag nem biztosított európai államok felsegítése és élelmezése tárgyában konferenciát fognak tartani és arra az illetékes országok kormányait meghívták. Tudomásom szerint a magyar kormány is megkapta a meghívást azzal, hogy két miniszterét, és pedig a közellátási és ta földművelésügyi minisztert küldjék ki erre a konferenciára. (Kováts László (pk): Benne volt az újságban is!) , T. Nemzetgyűlés! Nem vitás az, hogy milyen nélkülözésben élte át ezt az évet az ország lakossága, különösen a városok lakói, hiszen úgy a megelőző kormány, a Tildy-kormány, mint Kővágó polgármester úr megrázó szavakkal fordultak a nemzetközi közvéleményhez és az pNRRÁ-hoz, — amely a Nemzetek Szövetségének tagjait foglalja nagyobbrészt magában, de tulajdonképpen az Egyesült Államok és a Brit Birodalom kormányai azok, amelyek az UNRRA kasszájába a legnagyobb dotációt fizetik be mind pénzben, mind terményekben — hogy a nélkülöző országokat segítsék. Tudjuk valamennyien, mennyire rászorul ez az ország ia segítségre, nemcsak az. élelmezési anyagok, hanem más közszükségleti cikkek tekintetében is. Két kézzel kellett volna tehát kapni a meghíváson, amikor a három győztes nagyhatalom egyike, a Brit Birodalom kormánya először tisztelte meg a magyar kormányt azzal, hogy meghívta egy ilyen, a magyar primer érdekeket szolgáló és támogatni akaró konferenciára. Ezzel szemben mi történt? A magyar kormány kiküldöttek nem mentek el. Hogy milyen kifogást támasztott a magyar kormány, milyet nem, azt nem tudom, ezt alfarjuk ittmeg* tudni. Mindenesetre nem küldte el a minisztereit, pedig az bizonyos, hogy Bárányos Károly és Dobi miniszter urak — valószínűleg Bárányos miniszter úr szakismeretével még jobbam' mint Dobi miniszter úr — mindketten' bizonyára őszintén feltárták volna — mint ahogy itthon is -fel szokták tárni, ott is feltárták vokua — az ország katasztrofális gazdasági helyzetét és az ellátatlanság mia-ximális fokát. Éppen ezért merem interpellációmban úgy kérdezni, hogy megfelel-e ez a megdöbbentő hír a valóságnak, hogy a magyar kormány visszautasította-, illetőleg nem fogadta el ezt a meghívást? Április 3-án jegyeztem be ezt az interpelpellációmat, amikor még a konferencia előtt voltunk, azonban úgy ennek az interpellációmnak, mint a másnap, április 4-én beírt.és 15 perc mulvia elmondandó, a békeelőkészítés NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ I. évi május hó 8-án, szerdán. 97$ hiánya és a békecélok nem ismertetése miatt bejegyzett interpellációmnak beírása után megtörtént az, hogy a nemzetgyűlés összehívását — amelyet, azt hiszem, április 7-ére már az újságokban is beharangoztak — a Ház elnöksége nyilván a kormány intenciójába lefújta. Pedig akkor még beszélhettünk volna arról, hogy menjenek el Bárányos Károly és Dobi miniszter urak arra a konferenciára. Akkor még beszélhettünk volna a másik * interpellációról is — nem post festa, a befejezett tények után — amiről mint szomorú tényről majd itt a Kis Újság tudósítása aLapján fogok 15 perc múlva beszélni," a békekonferenciáinak majdnem a lezajlása után. Elmondhattam volna az egyik kérdésről, a londoni közélelmezési konferenciáról, hogy köszönet mellett el kell küldeni oda minisztereinket, és elmondhattam volnia a másik kérdésről, hogy a békeelőkészítés ügyét, ha addig nem. ; tették volna még, tárja fel a kormány először a. nemzetgyűlés előtt, közölje, mi a kormány álláspontja a békecélok, tekintetében és ha az egyezik a nemzet közvéleményével, aminek itt ia nemzetgyűlés többsége nyilván kifejezést adott volna akikor, terjessze minél hamarabb a nagyhatalmak tanácsia elé. Sajnos, nem tudom, milyen kormányzati és taktikai okokból halasztották el a nemzetgyűlés összehívását, de íme megtörténhetett, hogy csak utólag beszélünk róla, vájjon miért nem mentek el a kormánytagok erre a konferenciára. T. Nemzetgyűlés! Azt kérdezem' a kormánytól, laimikor a tényekre való feleletadásra igyekezem rászorítani... neuf tudom, ki van jelen a kormányból, talán Szabó miniszter úr van megbízva, hogy ő válaszoljon? Akihez intézem interpellációmat, a miniszterelnök úr, nincs jelen, távollétével tüntet ma is, amint tegnap sem volt jelen, amikor a beszédévei foglalkozó vita folyt itt. (Egy hang a kisgazdapárt oldalán: Bizonyára súlyos dolga van!) Bizonyára igen súlyos okai lehetnek. (Drózdy Győző (pk): A tárcanélküli minisztereknek egyáltalán nincs is dolguk! Miért nincsenek itt? — Egy hang a kisgazdavárt oldalán: Itltl van a táneatoélküli miniszter úr!) Akármilyen súlyos dolga van a miniszterelnök úrnak, sajnálatos, hogy bekövetkezhetett az, hogy ennek a londoni konferenciának megtartása után beszélhetünk csak róla, miért nem küldte el minisztereit a meghívásra és csak a békekonferenciára összeült párisi négyhatalmi értekezlet után beszélhetünk itt arról, hogy mi a magyar kormány álláspontja a békecélok tekintetében. .Ez alól semmiféle súlyos kötelességteljesítés kifogásával sem' lehet kibújni. (Drózdy Győző (pk): Milyen neveletlenség ez nemzetközi * viszony Itat-• ban!) Két tényezőnél kéli a kormánynak ezt a furcsa és illetlen magatartását megindokolnia. Enyhe kifejezést használok, ha azt mondom, hogy illetlen. Felelősségteljes. : Felelősségteljes ez a negatív magatartás, hogy nem küldte el minisztereit a londoni élelmezési konferenciára. Felelősségteljes elsősorban a magyar nemzettel, ezzel a nélkülöző, éhező lakossággal szemben- Ha akármelyik kis állatin, amely nagyobb jólétben él, mint mi, — Svájc, Dánia, vagy Svédország — meghívta volna a magyar kormányt, hogy küldje el egyik vagy másik miniszterét azért, hogy ott tanácskozzanak arról, mivel lehetne megsegíteni Magyarországot, milyen közszükségleti cikkeikre va*i szük62
