Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.

Ülésnapok - 1945-29

939 A nemzet gyűlés 20. ülése 1046. valóság az, bogy ha hozzá is tudott jutni az a falusi kovács a szénhez, ez nagyon ritkán történt, úgy, hogy olyan lehetetlen állapot állott elő vidéken egyes falvakban, amely tovább tarthatatlan. (Babody János (kg) : Vasat is adjanak, patkónak, meg patkószegnek, ne csak szenet! Mert vas sincs!) Itt egy pillanatra meg kell állnom és meg kell említenem egy dolgot, amely ugyan nem szorosan tartozik" a. tárgyhoz. Egyes helyeken, de főleg, ahol nagyarányú földreform volt, olyan sajnálatos panaszok vannak, hogy a volt uradalmi kovácsok, bognárok nem teljesítik •kötelességüket és az új gazdák igen sokszor panaszkodnak, hogy a volt uradalmi iparos, aki inost földet kapott, egyrészt nem tudja az előállott sok munkát teljesíteni, másrészt nem is akarja, és amit vállal, azt olyan uzsoraáron vállalja, hogy sem az új gazda, sem a régi gazda nem tudja azt megfizetni. Például Vas vármegyében a vasvári járás székhelyén éppen a nemzeti parasztpárt elnöke mondottá, amikor két héttel ezelőtt ia beszolgáltatás szorgalmazása végett a megye közigazgatási vezetőségének járási értekezletén pártunk részéről megjelentem, hogy míg a másik háború után 25 kg búzáért készítettek egy kereket, addig ma két mázsa gabonát kérnek érte. Ezt

1 mint gazda, magamon is tapasztaltam. Ez a helyzet tovább tarthatatlan. Lehetne ezekről a dolgokról még sokat beszélni, de mivel szorosan nem a tárgyihoz tartozik, nem folytatom, hanem elmondom még, mélyen t. Nemzetgyűlés, hogy vanntak még ma is, akik a parasztság ilyen nehézségeire azt mondják nagy bölcsen és fölényesen, hogy ez piszlicsári ügy. Innen, erről a helyről üzenem nekik és kérdezem őket: hát ez a parasztság megbecsülése? Mert fajtánk megbecsülése elsősorban ott kezdődik, amikor nemcsak meglátjuk, de megértjük és segítjük is helyzetüketAki pedig erre azt mondja, hogy ez kicsiny ügy vagy semmi, az biztosan nem szántott még szikrázó száraz földet vásott ekevassal vagy törött ekeszarwal, annak még nem tört a tenyerébe hólyagot az eke szarva.. (Babody János (kg): A bányák igénybeveszik a fogatainkat, de szenet, vasat, meg ilyesmit nem adnak! Csak robotra vesznek igénybe bennünket!) Tudom, és meg vagyok róla győződve, hogy a mezőgazdasági ipar szénellátását feltétlenül halasztást nem tűrően fontosnak tartja minden képviselőtársam. (Ugy van! JJgy van! a kisgazdapárt soraiban.) Mélyen t. Nemzetgyűlés! Legyen szabad a dolog halaszthatatlan fontosságát szakszempontból is röviden megvilágítanom. Tudjuk és kétségtelen, hogy a földreform végrehajtása és a mezőgazdasági termelés intenzívebbé, belterjesebbé, válása feltétlenül szükséges. Hogy miért, "arról úgy vélem, nem kell hosszan szólanom. De most nézzük csak, mi az intenzív gazdálkodás első és legfontosabb feltétele; a talaj termőerejének fokozása és állandósítása: Ezt megadni és biztosítani pedig csak jó munkaeszközökkel lehet^ Csakis jó

# ekével tudok őszi mélyszántást- végezni, csakis^ jó és és ép kocsival tudom a szükséges tápértéket a földemre természetes formájában szállítani. Hoszszan és sokat lehetne még beszélni arról, hogy a valódi intenzív gazdálkodáshoz mennyire szükség van jó munkaeszközökre. A belterjes gazdálkodás tehát egyrészt több termés, a több termés pedig nagyobb karéj kenyér, tehát kenyér és élet. évi május hó 8-án, sz: r'án. 970 Végezetül tehát kérem az iparügyi miniszter urat, ^hogy ha még nem történt intézkedés — ilyenről még, a jelen pillanatig nem .tudok — adja ki rendeletbe a megyei közigazgatás vezetőinek, hogy haladéktalanul Írassák össze az igényeket. Az igényéket azonban nemcsak öszszeiratni, hanem teljesíteni is kell. Nézetem szerint, ha folyamatosan is, de teljesítjük ezeket az igényeket, akkor biztosítani tudjuk a mezőgazdasági termelés folyamatosságát, ami nézetem szerint nemzetgazdasági szempontból feltétlenül ^szükséges. Enélkül hiába beszélünk több termésről, az intenzív gazdálkodás szükségességéről és megsegítéséről; ha ezek csak beszédek maradnak és valóban nem igyekszünk megsegíteni a mezőgazdálkodást, akkor ezen a téren semmivel sem haladtunk előre. Ha pedig az iparügyi miniszter úr úgy véli, — mint az előbb is említettem — hogy interpellációm nemcsak az ő hatáskörébe tartozik, ez esetben tisztelettel kérem a nemzetgyűlés elnökségét, hogy interpellációm az összkormányhoz is kiadassék. (Helyeslés és _ taps a kisgazdapárt és a parasztpárt soraiban, valamünl a pártonkívüli képviselők csoportjában.) Elnök: Az interpellációt a nemzetgyűlés kiadja az iparügyi miniszter úrnak. Következik Reök Iván képviselő úr interpellációja a népjóléti, miniszterhez az elviselhetetlen gyógyszerárak csökkentése tárgyában. Kérem & jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Málasits Géza jegyző (olvassa) »Van-e tudomása a miniszter úrnak latrról, hogy a gyógyszerek ára az aránytalan emelkedés folytán szinte megfizethetetlenné vált? Hajlandó-e a miniszter úr erélyes intézkedéseket tenni a gyógyszerárak mérséklésére és a hazai gyógyszertermelés fokozására?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Reök Iván (kg): T. Nemzetgyűlés! Interpellációmat hetekkel ezelőtt jegyeztem be és azóta aktualitásából több ok miatt sokat veszített. Először is a drágaság tovább nőtt, elképzelhetetlen méreteket ért el és az emberek belefásultak ebbe a szörnyű drágaságba. r Az emberi természetnek megvan^ az a csodálatos, képessége és ereje, hogy bizonyos idő múlva az elviselhetetlen terheket is bizonyos megszokotfsággal és fásultsággal cipeli. .(Nagy Vince (pk): De nem szabad ebben bízni!) • De van emellett egy kedvező momentum is. A népjóléti miniszter úr időközben intézkedéseket tett az aránytalan áremelkedés korlátozására. Tudomásom van róla, hogy a népjóléti minisztériumban szakemberek bevonásával sorozatos ankétok zajlottak le és megbeszélések folytak, úgyhogy ma már nem kell a gyógyszerek aránytalan drágaságáról - szólnunk, megelégedhetünk annak a megállapítá bavai, hogy a gyógyszerek rendkívül r drágák. Éppen ezért a miniszter úr munkáját teljes mértékben értékelem és személyét nagyrabeesülöim. i : ! Interpellációm tárgyával kapcsolatban n Chány negatív és néhány pozitív gondolatot szeretnék felvetni. (Halljuk! Halljuk! a pártonkívüli képviselők. csoportjában.) A negatív gondolatok közé tartozik elsősorban az, hogy nem kívánom a gyógyszerészek munkabérének további csökkentését. A miniszter úr ebben az irányban már intézkedett és elment addig a ha-