Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.

Ülésnapok - 1945-29

957 A nemzetgyűlés 29, ülése 1946. sokét, dé lia azok történetesen a Magyar Kommunista Pái*t tagjai — felettesei guzsbakössék s véresre verj ék ? 3. Szándekozik-e a belügyminiszter úr a benyújtott jegyzőkönyvek s orvosi látlelet alapján a legsürgősebb vizsgálatot elrendelni és a bűnösök megbüntetésében példát statuálni?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a KZÓ. (Felkiáltások: Mines jelen!) A képviselő úr nincs jelen, tehát interpellációját töröljük. Következik Futó József képviselő úr interpellációja a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz a tanítók és tanárok anyagi helyzetének megjavítása és az illetményhivatal késedelmes kifizetésének orvoslása tárgyában. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Szántó Vezekényi István jegyző (olvassa): »Tud-e a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr arról, hogy a tanítók és tanárok a legszomorúbb anyagi helyzetben élnek, gyermekeiket taníttatni nem tudják? Mit szándékozik tenni a miniszter úr a tanítók és tanárok anyagi helyzetének javítása érdekében? Tud-e a

? miniszter úr arról, hogy a Központi Illetményhiviatal néha többhetes, sőt többhónapos késéssel utalja ki az illetményeket s különösen a nyugdíjakat? Mit szándékozik tenni a miniszter úr az illetményeknek idejében való folyósítása érdekében?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Futó József (kg) : T. Nemzetgyűlés ! A székesfővárosi pedagógusok folyó hó 7-én nagygyűlést tartottak. Az ezalkalommal összegyűlt többezer főnyi pedagógust önti eg, sérelmeinek és panaszainak záros határidőn belül való orvos-lását követelte. Milyen aggasztó és szomorú lehet a pedagógusok helyzete, ha azok, akik már hivatásuknál fogva is a türelemnek és a nyuigalom- nak az emberei, elvesztették* megszokott türelmüket és a nyugalom helyett izzó hangulatban követelték jogos kívánságaik teljesítését (Nagy Vince (pk): Bizony jogos!) és szinte saját egyéniségükkel és hivatásukkal ellentétben a kívánaímak nem teljesítése esetén jogos célkitűzéseik elérésére kényszereszközöket helyeztek kilátásba?! (Drózdy Győző (pk): Szavalnak a demokráciáról, de koplaltatják a tanítókat!) T. Nemzetgyűlés! A tanítók és tanárok a magyar társadalominak mindenkor mostoha gyermekei voltak. (Ügy van! Ügy van! a pártonkívüliek csoportjában és a kisgazdapárton.) A földi javak osztogatásánál állandóan háttérbe szorultak. Vájjon a magyar demokrácia elf fogja-e ismerni, hogy népünk^ élete, jövője és így a demokrácia jövője is főképpen a nevelők kezébe van letéve? (Ügy van! Ügy van!) Hájön-e arra, hogy mennyivel különben nevelhet és így különb gyermeket is nevelhet az apedagógus, aki életét kizárólag pedagógiai munkásságának szentelheti, mint az, aki anyagi gondokkal küzd és családjának fenntartása és nevelése érdekében mellékfoglalkozások után futkos? (Drózdy Győző (pk) : A tárcanélküli minisztereknek kell autó, a tanítóknak fizetés nem jár!) Jóvá akarja-e tenni a magyar társadalom azt a súlyos hibát, amellyel a pedagógusait a szomorú múlt koplaltatta, szenved1 tette és nagyon sokszor lealacsonyította? : évi május hó 8^án, szerdán. * 90S Az ország pedagógusai ezzel a kéréssel jogosan fordulhatnak azokhoz a pedagógusokhoz» akik most a magyar törvényhozás Házában foglalnak ; helyet De jogosan fordulhatnak ez-, zel a kéréssel az egész magyar társadalomhoz. (lernay István (pk): Közügy, hogy rendezzék a pedagógusok ügyét!) Azoknak a tanítóknak és tanároknak, akik .a nemzetgyűlés tagjai vagyunk, pediagógu* testvéreink panaszait az ország, a nemzet elé kell állandóan tárnunk. Állandóan küzdenünk kell azok orvoslásáért éspedig nem politikai számításból, (Helyeslés a pártonlkívüMek csoportjában-) hanem azért,, mert a nehéz pedagógus-sorsot igazán csak mi ismerhetjük, akik ennek á nehéz sorsnak évekig, sőt évtizedekig részesei is voltunk- (Ügy van! Ügy van!) A mai viszonyok között a készpénzfizetésből tengődő tisztviselőtársadalom a legnagyobb áldozatot viseli. A készpénzfizetés még akkor is kegyelemkenyér ma, ha az illetményeket rendes időben kaphatná kézhez az a kistisztviselő, akinek minden hónap elején fizetéséhez mérten igen súlyos anyagi és becsületbeli fizetési kötelezettségei vannak. (Kováts László (pk) gúnyosan: Hála a (gazdasági Főtanácemak!) Ezt a. nehéz helyzetet még súlyosabbá teszi az a körülmény, hogy a kiutalás és a kifizetés között néha hetek, sőt hónapok telnek el, ami normális viszonyok között is szomorú és megdöbbentő volna, anynyival inkább aggasztó ez most, amikor az árak naponta emelkednek és a pénz vásárló értéke — sajnos — szinte óráról-órára csökken. (Drózdy Győző (pk) : Nesze semmi, fogd meg jól, mire megkapja.) T. Nemzetgyűlés! Panaszok vannak a kezeim között, hogy a tanárok és a tanítók hivatalos elfoglaltsága alkalmával kiállított és azonnal elküldött törzs- és számfejtő lapok alapján küldendő illetményeket az illetékes hely csak nagy késedelemmel küldötte el az érdekeltek kezeihez, hogy a kormány rendeletei alapján határidőre megállapított segélyeket, fizetésemeléseket a kistisztviselők sokszor olyan időben kapják meg, amikor a pénz értékének csökkenése következtében a .segélynek' már alig van valami jelentősége. (Nagy Vince (pk): Ügy van! Hallatlan! — Szabó Piroska (kp) : Ki a reakcióval a közhivatalokból! — Drózdy Gyoziő (pk): Lejárt ez a frázis! — Nagy Vince (pk): De, akit benthaerynak. annak áldjanak enni! — Kováts László (pk): A Gazdasági Főtanácsból ki a reakcióval! ; — Drózdy Győző (pk) : Az a reakciós, aki koplaltatja a tanítót! — Zaj. — Az elnök csenget. Ortutay Gyula (kg): Halljuk Futót!) T. Nemzetgyűlés! Legyen szabad megemlítenem, hogy a legdemokratikusabb érzésű emberből is kiírthatja a demokráciát az, ha nem gondoskodnak róla. (Nagy Vince (pk): így van! Nem lehet éheztetni a tanítókat! — Drózdy Győző (pk): A tanítókon akarják megtakarítani az autóköltségeiket. Hallatlan disznóság!) Olyan tanítók hozzátartozói, (Nagy Vince (pk): Kilencven milliót kaptak a múlt hónaplan. Kilenc pengőnek felel meg vagy annyinak sem. Szégyen, gyalázat!) akik valamilyen okból a csaladitol távol vannak, fizetést nem, csak élelmezési illetményt vagy segélyt kapnak. Ez a segély néha hónapok múlva jut el a családfő nélkül vergődők Kezeihez. A nyugdíjas tanítókról való anyagi gon uoskodás még sókkal elégtelènebb, mint a szol-