Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.
Ülésnapok - 1945-28
941 A nemzetgyűlés 28. ülése 1946, kormányt, hogy kérje: a tisztán (magyar lakosságú Csallóközt, a, Kisaütföldiet a néprajzi *lv alapján csíatolják ide? (Ugy van! Ugy van! — Taps „, pártonkívüliek oldalán. — Drózdy Győző (pk): Ebbe fog belepusztulni ez a rendszer! Az biztosa—Zayos ellentmondások a kommunistapárt oldalán. — Kossa István (kp): Azt szeretné a Drózdy! — Drózdy Győző (pk): A történelem nem bocsátja meg ennek a rendszernek ezt a hazaárulást! Ez hazaárulás! A nemzet eladása! — Nagy zaj a Ház minden oldalán. — Drózdy Győző (pk): így védik meg a magyar földet!) T. Nemzetgyűlés! Mind balról, mind jobbról közbeszóló képviselőtársainmaik azt mondom... Elnök: Drózdy képviselő urai rendreutasítom, mivel ia kormány politikáját hazaárulásnak nevezte. ( Kossa István (kp) Drózdy Győző felé: Disznóság! Máskor kivágták a parlamentből az ilyen ha zaáruló bitangokat! — Drózdy Győző (pk): Mint, aki mondja! Ez a politika a disznóság! Az a hazaáruló, aki lemond a magyar földről! Ne tanítson minket hazafiságra! — Kossa István (kp): Maguk a Polnay pénzén tanulták a hazafiságot! 452 — Drózdy Győző (pk): Ki az a Polnay? •— Kossa István (kp): Majd én megmer dorn, hogy kicsoda! Nagyon feledékeny! — •Drózdy Győző (pk): Ugyan! Ilyen buta beszédek!) Figyelmeztetem a képviselő urakat hogy hallgassuk meg a szónokot! Nagy Vinee (pk): Az elnök úr megcsinálta a rendet a rossz gyerekek közt (Derültség.) — mondjuk, —. de engedjék meg, hogy jószándélr kai mind a jobboldalról, mind a baloldalról közbeszóló képviselőtársaimnak azt mondjam: ne vigyük mellékvágányra a dolgot és ne élezzük ki a dolgot. Itt nem kormánybukásról és buktatásról van szó. (Drózdy Győző (pk): Mondtam!) Ezért kézenfekvő, hogy^ miért mondtam .előzőleg, hogy »jobb és baloldalról«. (Közbeszólás a szociáldemokratapárton.) Tu-, doni, hogy mit beszélek, mélyen t, államtitkár úr. (Kiss Roland (szd) államtitkár: Én nem szóltam. — Szamai Lajos (szd): Én meg nem vagyak álllamtitkár! — Derültség.) Lesz még államtitkár- Nem szabad kiélezni a dolgokat 1 , összhangot kellene teremteni. Itt arról van szó, amint utóbbi okfejtéseimben rámutattam, hogy a körülöttünk élő demokratikus nemzeteik, újjáalakult demokratikus kormányzatok bátorságot vesznek maguknak, mert tudják, hogy nemcsak joguk, de kötelességük, hogy nemzetük területi igényeit feltálaljáik és előterjesszék a békekonferencia, előtt. így tehát a magyar demokratikus kor mányzatnak is joga és kötelessége ez. (Szamai Lajos (szd): Meg is fogja tenni!) Már nem teszi meg, mert Csehszlovákiával széniben :iem álláspontja az, hogy bármiféle területi kiigazír tást kérjen, csak arra az esetre, ha Bene*-olyan fiú lesz, hogy nem fogadja el a jogegyenlőséget az ottmaradottak számára. Mélyen t. uraim, most megmutattam^ azt, hogy demokratikus új kormányzatok, a három nagyhatalom protezsáltjai is kérik a maguk nemzeti, igényeinek kielégítését. Most nézzük meg a kérdést abból a szempontból, hogy vájjon, pro futuro, a jövő szemszögéből járható-e ez az út a népek békés együttélésére főleg a szomszédos, az itteni Kelet-Európában élő kis országok békés együttélésére? Vájjon, ha már a csehszlovákok nem látják be, mi ne lássuk be ezt, akik nem vagyunk sem soviniszták sem reakciósok? (Justus Pál (szd): Biztos ez? Egészen biztos?) Nem látjuk-e be azt, hogy méévi május hó 7-én, kedden. 942 giscsak megbékültebben fognak itt élni ezek a kis nemzetek, ha százszázalékban nem is teljesedhetnek be az igények, de mégis bizonyos mértékben teljesednek? Az Úristen, a történelem sodra és a népvándorlások nem úgy szórták szét itt ezt a nemzetet Jbogy pont egy-egy kupacban éljenek ostatk magyarok, estek szlovákok és cisak! románok sakktábla szerint. Bizonyos kevertség van itt* de ezt a kevertséget meg kell oldani a németek brutális lakosságcsere kényszere nélkül, éppen azzlaiT, hogy olyan elfogadható határokat csinálunk, amelyek á most más országokban élő fajtestvéreinknek nagy többségét visszahozzák az anyaországhoz, tehát elsősorban ebben a részben éliminai ják a nehézségeket, azután az ilyen határkiigazítás után ottmaradó töredékeinket megvédik a nagyhatalmak attól, hogy ott bármiféle brutalizálásnak, kisebbségi sorsnak legyenek kitéve és biztosítják, hogy a jogegyenlőség alapján bánjanak velük. Elnök: Utólag megállapítom, hogy Kossa képviselő úr Drózdy képviselő *úrral szemben súlyosan sértő kifejezését használt. Ezért Őt is utólag rendreutasítom. (Zuj- — Az elnök csenget.) Nagy Vince (pk): Mélyen t. Nemzetgyűlés! Ne csak azt vegyük, hogy az itt élő kis Magyarországnak érdeke az, hogy ez a terütetkr» egészítés megtörténjék — -hiszen látjuk, hogy a trieszti kérdésben a három nagyhatalom a néprajzi elvek alapján áll — de égető kérdése és érdeke ez a Csehszlovákiában élő, lézengő, talán utolsókat lélegző kis magyarságnak is. Kezemben van — bizonyára mások is megkapták, a túlsó oldalról csempészték át — az a memorandum, amelyet a Csehszlovákiában élő magyar testvéreink intéztek a magyar törvényhozás tagjaihoz, a pártok vezetőihez s valószínűnek tartom, hogy a kormány mélyen t. tagjaihoz is eljutott. Ebben az emlékiratban fájdalmas szavakkal ecsetelik sorsukat, amely tavaly óta üldözi őket, és ezt a sorsot, mint egy idegen államhatalomnak most felgerjedt nacionalisa tüzét és brutalitását, nem is tudják annyira megszólni, mint inkább a fájdalomtól elkeseredett hangon azon botránkoznak ímeg, hogy a magyar kormány a csehszlovák megegyezéssel legalizálta, elfogadta ezt a helyzetet és járhatóvá teszi Csehszlovákiának az utat arra, hogy a maga álláspontját a magyar kormány hozzájárulásával képviselje. Hadd mondjam el néhány mondattal, hogy mi történik. A csehszlovák kormány belátta, hogy egy lakosságcserével, minthogy Magyarországon nincs annyi szlovák, mint amennyi magyar van a túlsó oldalon, még ha kényszercserét alkalmazunk is, nem tud kitenni annyi magyart, mint amennyit akar, mert a magyarok száz százalékát akarná kitenni, E mellett most már a propaganda is rosszul ütött ki, mert a magyar állapotok lebecsmérlésének és az ottani állapotok felnagyítása* nak és megszépítésének ellenére is igen kevés szlovák jelentkezett itt kitelepítésre. A magyar-csehszlovák egyezménynek egyik nem éppen legerkölosösebb . tétele az, hogy a magyar kormány hozzájárult egy ilyen nem egyem!őjogú, nem ekvivalens lafcosr ságoseréhez, hogy tudniillik az egyik oldaliról> innen azok a szlovákok mennek el, akik Öifipként jelentkeznek, onnan azonban nem àz ön-, ként jelentkezőket dobja ki a csehszlovák kor 1 mány, hanem azokat, akiket ő akar. A" csehszlovák kormány meg akarta csinálni --de
