Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.

Ülésnapok - 1945-28

931 A nemzetgyűlés 28. ülése 1M6. évi május hó 7-én, kedden. 932 volt, hogy ezt az utat most tették meg, mert szerintem meg kellett volna tenni az utat Moszkvába és meg kellett volna tenni Londonba is, hogy a kormány, ha nem is repül el a tengerentúlra, de legalább az együk angolszász győztes nagyhatalomnak is bemutatkozék s ilymódon az orosz és a brit birodalom kormányáviasl imiegibeszélje kellő időben, a párizsi konferenciát jóval^ megelőzően azt, hogy mik a magyar békecélok, amelyekről, sajnos, a miniszterelnök úr idáig sem |& magyar parlamentben, de még saját pártjának képviselői csoportja előtt sem nyilatkozott sohasem. T. Nemzetgyűlés! Amennyire helyeslem a Moszkvában való bemutatkozást, éppenúgy helyeseltem volna, ha maga «a miniszterelnök úr néhány társával együtt bemutatkozott volna a londoni kormány előtt is, de legalább is teljesítette- volna azt a köteles udvariasságot és egy legyőzött és koldúsnemzet kormányának elemi kötelességét képező cselekedetet, hogy amikor öt-hat héttel ezelőtt a londoni élelmezési konferenciára meghívást kapott ez a kormány, ahol Magyarországnak és a többi éhező országnak az élelmezési helyzetét és a nyújtandó segítséget akarták megbeszélni, elmenjen oda; ez a kormány nem fogadta el a meghívást és a két meghívott miniszter urat, a közellátási és a földmívelésügyi miniszter urat nem engedte ki Londonba. Súlyos köte lességmulasztás ez. Én egy interpellációba írtam ezt be, s egy másik interpellációt jegyeztem be ,a békecélok meg nem jelölése

< miatt, április 24 vagy 3'i dátummal; ma május 7-e vam és íme, még nem volt egyetlen interpellates nap sem, hogy interpellációimat elmondhattam volna. Minthogy ez a kérdés érinti a moszkvai utat, mert a nemzet prominens külpolitikai érdekei vannak szóban, amelyekkel a miniszterelnök úr és az előttem szólók foglalkoztak, azért mindezt most itt mondom el, mert mit tudom, hogy holnapig mi történhet. Vaunak titokzatos autók és vannak fedőszervek -mondják itt és ott —, kis porszem vagyok éa: is, de porszemek önök is, senki se legyen elbizakodott, még országunk is egy kis porszem a nagyhatalmak előtt. Éppen ezért vegyük csak lelkiismeretesen és komolyan kötelességünk teljesítését. Higgyék el, egész életem bizonyíték ra, hogy a politikában soha semmi Önző cél nem vezetett és hogy mindaz, amit el fogok mondani, csak nemzetem érdekét akarja szolgálni. Azt azonban, amit a nemzet érdekének tartok, el fogom mondani, amikor végre a kalitka ajtaját felnyitják és kirepülhetünk belőle. El fogom mondani akkor is és azzal szemben is, amit Révai képviselő úr elmondott,hogy mindazt, ami túlmegy a miniszterelnök úrnak és úgy látszik, a koalíciós pártoknak külpolitikai programmjáu és hangoztatott békeeéljain. az már túillicitálás és sovinizmus, nemzetellenes álláspont, és ha valaki vagy valakik ilyet hangoztatnak, azok bizonyos belpolitikai pecsenyéjüket akarják megsütni. T. Nemzetgyűlés! Mindenféle bel- és külpolitikai pecsenyéről lemondok. Fogyasszák azok, akik ma is fogyasztják a pecsenyéket! ÍJn nem kérek sem politikai, sem pedig magánhasznot abból, amit el fogok mondani, de lelkiismereti kötelességem a következők elmondása. . A miniszterelnök úr elmulasztotta e beszámoló megtartásáig. — amikor pedig már a párizsi konferencia, a négy hatalom külügyminiszterei összeültek, hogy sorrendben az olasz,, magyar, román, finn és bolgár békeszerződéseket megtárgyalják — mindeddig elmulasztotta, hogy valaha is nyilatkozzék arról, mik a magyar kormány békecél jiai: l Mert külön kérdés, hogy vájjon a kormány békecéljai fedik-e a magyar nemzet lelkéből fakadó és. nem a túlzó sovinizmus irányvonalát követő, de mérsékelt, jogos, a demokráciával, ä humanizmussal és a nagyhatalmak többségének elgondolásaival kongruens békecélt. (Taps a pártonkívüliek csoportjában.) A miniszterelnök úr így határozta meg itt is és egypár népgyűlésen is, bár egészen szokatlan, hogy népgyűléseken nyilatkozik... (Oltványi Imre (kg): Miért?) Elmondom én miért. — Szokatlan és nem parlamentáris dolog, hogy nem a parlamentben nyilatkozik először. Különös, hogy nem a parlamentben nyilatkozott meg először például a moszkvai út eredményéről, hanem először egy vidéki népgyűlésen

447 momldta el és amikor elmondta, azt a nagyon burkolt és kevés dolgot a békecélokról, akkor megint vidéken egy népgyűlésen mondott el többet és részleteket, holott elvárhatná a nemzetgyűlés, hogy itt mondja el, ha az ország csakugyan szuverén és csakugyan független. Hiszen a nagy orosz nemzet vezére, Sztálin marsall is kijelentette — s^ ezt boldogan és örömmel üdvözlöm és hálás köszönettel nyugtázom én is, mert ez a legnagyobb eredménye a moszkvai útnak, hogy kijelentette Sztálin, aki nem játszik a szavával s így erre örök életén át hivatkozlnitik a magyar nemzet —, hogy »Magyarország pedig érezze magát önálló, független nemzetnek«. (Éljenzés és taps a pártonkívüliek csoportjában.) Erre mi ma is és a jövőben is bazirozunk. Mi ezt őszintének hisszük és.tudjuk, éstudjuk^azt, hogy nem lehet mostantól kezdve kicsinyes politikai . játékokra és fülbesugásokra felhasználni azt, hogy ezt meg azt, az önálló állami szuverenitás megnyilatkozásait azért nem lehet csinálnia a magyar kormánynak,^ mert ezt az orosz birodalom nem helyeselné. Az orosz birodalom és annak magasan szárnyaló szellemű vezetői, úgy a hadsereg vezetésében, mint a diplomáciai vezetésben is megmutatták, hogy tudnak nagyvonalú politikát csinálni. Nagyon helyesen mondta Révai t. képviselőtársam, hogy nem érzelmi politikáról van, itt szó, de nagyon rosszul mondta Nagy Ferenc miniszterelnök úr, amit mondott Pécsett vagy valahol, hogy a magyar nlépnek lelkileg kell összeforrnia az orosz néppel (Oltványi Imre (kg): Helyes is!) Ne erőltessük az ilyen dolgokat, uraim. A magyar népnek tudomásul kell vennie két tényt: az egyik az, hogy az orosz vörös hadseregnek köszönhetjük országunk felszabadítását az aljas német és németbérenc iga alól. Mindenki vegye ezt tudomásul és a tisztelt reakciósok, akik bujkálnak a jobboldalon, vegyék szintén tudomásul, (Derültség a konvmunistwpárton.) hogy sem az én, sem barátaim frakkjába nem fognak tudni soha belekapaszkodni. (Drózdy Győző (pk): Bizony nem! Etekintetben.) ha valaha is fasisztáknak vagy nácikkal szimpatizálóknak akarnak minket tartani. (Helyeslés a kommunistapárton.) A másik pedig, amit tudomásul kell vennie az egész magyar nléSpnek, hogy az érdekszálak