Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.

Ülésnapok - 1945-28

90S À nemzetgyűlés 28. ülése 19Í6. évi május hó 7-én, kedden. 904 külpolitikát, nem arra épül, amire a cárok országa épült: a nagyorosz elnyomásra, hanem a népek barátságára épül. A magyaroknak itt kell élniök és halniok a Duna völgyében, amiből az következik, hogy meg kell békülnünk nekünk magyaroknak a körülöttünk és velünk élő szláv népekkel és az is következik, nekik meg kell békélniük velünk magyarokkal. Nem az,a szerepe a magyarságnak, hogy a szláv népek ellen imperialista előőrs vagy védbástya legyem itt a Duna völgyében. Előőrse és véabástyája. a németeknek vagy másoknak! Nem pályázunk többé erre az úgynevezett történelmi szerepünkre. (Balogh István államtitkár: Helyes.) Azt mondták és vannak, akik még ma is mondják, hogy a magyarság szerepe védeni a Nyugatot a Kelet ellen. Ebben sok köszönet akkor sem volt, amikor ebben (

a nézetben még volt valami igazság, amikor a Nyugat valóban a társadalmi haladást jelentette és a Kelet valóban a despotizmust és a feudális barbárságot jelentette. Akkor sem volt sok köszönet ebben az úgynevezett történelmi hivatásunkban. Két és fél évszázadig védtük a Nyugatot a Kelet ellen; kis híja, hogy bele nem pusztult a magyarság! Azt hiszem, hogy ebből elég volt, és különösen azért volt elég, mert az égtájak időközben alaposan megváltoztak. A Keletből, amely 100—150 évvel ezelőtt a despotizmusnak'és a feudális barbárságnak^ volt az égtája, időközben a társadalmi baladásnak a ..hordozója lett, míg Nyugaton sokszor és sokan a társadalmi haladásnak ép az ellenkezőjét értették. Kern. égtájakról van itt szó. t. Nemzetgyűlés; nem Keletről és Nyugatról van szó, hanem a nép és a nép ellenségeinek, a demokráciának és a reakciónak és — tegyük hozzá — a szocializmusnak és az imperializmusnak a harcáról. Es a harc ezek között az ellenfelek között nem égtájak szerint tagozódik, hanem végig megy nyugaton is. A Szovjetunió égtáj tekintetében, földrajzilag Kelet. De mi» nemos ak mint kommunisták, hanem^ úgy is> mint haladó magyarok, a Szovjetunióra úgy^ nézünk, mint ahogy Baesányi és Petőfi néztek annakidején Franciaországra. Ügy nézünk a Szovjetunióra, úgy vetjük Moszkvára vigyázó szemünket, mint ahogy a magyar jakobinusok figyelték a társadalmi haladást a forradalmi Franciaországban. Nem tagadjuk, hogy bennünket, kommunistákat, bennünket, szocialistákat a szocialista szolidaritás is a Szovjetunióhoz fűz. Azt az országot látjuk benne, amely a szocializmus eszméit a világ egyhatodán megvalósította. (Taps a kommunistapárt és a szociáldemokratapárt 'soraiban.) Megvalósította a világ dolgozóinak évszázados álmát, a szocializmust. De nemcsak erről van szó, és ezt a mi kulpos litikai szempontunkat egyáltalán nem akarjuk rákényszeríteni» rátukmálni a nem szocialista érzelmű magyar társadalomra. Nemcsak mint szocialisták nézünk a Szovjetunióra, hanem mint haladó magyarok is, mint magyarok, akik a nemzeti érdekeket tartjuk szem előtt. Ebből a szempontból azért valljuk — mint nemzeti politikát — a szovjet-magyar barátság politikáját, mert a Szovjetunióban látjuk megtestesítve a népek egyenjogúságának, a kis és nagy népek közötti önzetlen barátságnak a politikáját. Ez a politika, t. Nemzetgyűlés, a Szovjetunió, létalapjaiból folyik. A Szovjetunió az az ország, amely többek között finn-ugor és török-tatár, tehát a magyarsággal rokonságban élő népek egész sora számára biztosította nemcsak a nemzeti fejlődést, hanem, & nemzeti létre ébredést, és ha ez így van. — és ezt elismeri mindenki — akkor bizonyos, hogy a Szovjetunió kifelé nem folytathat más politikát, mint amelyet befelé folytat. A Szovjetunió, amelynek alapj ti 11 népek egyenjogúsága, a kis és nagy népek közötti barátság a saját határain belül is, nem kerülhet ellentétbe saját eszmei alapjaival. Erre épül a mi hitünk, amely Moszkvában megerősítést nyert, hogy köztünk, mint kis nép» és a nagy szovjet nép között lehetséges önzetlen baráti viszony. A magyar reakció azzal házalt, és meggyőződésem, hogy a miniszterelnök úr kijelentései után is tovább fog házalni vele, hogy a Szovjetuniónak, vagy pláne nekünk, magyar kommunistáknak» az a -célunk» hogy tagállammá változtassuk Magyarországot. Nem hiszem, hogy ez a rágalom el fog hallgatni a miniszterelnök úr beszámolója után. de azt hiszem, mégis fontos doilog volt, hogy most egy hivatalos magyar kormánydelegáció a miniszterelnök úrral az élén hallhatta meg a legilletékesebbtől, Sztálin generalisszimusztól (Lelkes taps a Ház minden oldalán.) a cáfolatot erre a mesére. Ha a Szovjetunió a kis finnugor és török-tatár népeknek biztosította a szabad nemzeti fejlődést, biztosította az életreébredést az után a halál után, amelyre a eárizmus ítélte őket, akkor feltehető-e. hogy egy ezer év óta függetlenségben, önállóságban élő néppel szemben más politikát fog folytatni, mint az illető nép, a magyarság függetlensége és szabadsága tiszteletben tartásának a politikáját? v Azzal szokták rágalmazni a Szovjetuniót, t. Nemzetgyűlés» hogy hódító ország. Az egyetlen ország, amely eszméivel és példájával, i és csakis eszméivel és példájával hódít a Szovjeté unió. Hódít a nemzetek egyenjogúságának a politikájával, amelyet maradéktalanul megvalósított határain belül, példát mutat a kizsákmányolás és elnyomás megszüntetésének politikájával. Ez ellen a hódítás ellen a haladó emberiségnek nem lehet kifogása. T. Nemzetgyűlés! A szovjet-magyar barátság külpolitikája természetesen nem épülhet rokonszenvekre,- puszta szimpátiákra; az érdekekre, a közös érdekekre kell épülnie. Mi a Szovjetunió érdeke? A Szovjetunió érdeke, hogy határain békés népek éljenek. Békés népek, — ez azt jelenti, hogy elégedett népek, elégedett és boldog népek. Èz a mi érdekünk is. A Szovjetunió tudja» hogy a békét a maga számára «akkor biztosíthatja a határain, ha a szomszédságában élő kis népek virágoznak» megelégedettek, nincsenek sérelmeik, egyszóval, ha támogatja az illető népeket demokráciájuk, gazdasági életük és jogos nemzeti igényeik kielégítésében. Ez a közös érdek az alapja a szovjet-magyar barátság külpolitikájának. Mondottam» t. Nemzetgyűlés, hogy ez a politika nem a mi külön! politikánk, ez a nemzet politikája kell, hogy legyen. De tudjuk azt is, hogy ezt a nemzeti politikát híven és következetesen ma elsősorban a munkáspártok őrzik. Mert.valljuk be őszintén, a magyar társadalomnak nem jelentéktelen része nem áll a szovjet-magyar barátság külpolitikájának az álláspontján. A magyar társadalomnak nem jelentéktelen része nem felejtett semmit és nem tanult semmit a múltból, és az egész kül-