Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.

Ülésnapok - 1945-28

89í> A nemzetgyűlés 28. ülése WáO. és panasziroda. Határozat.« — (Derültség a pártonkívüliek soraiban.) A határozat jogerő«. (Tovább olvassa): iA járási jogvédő és^ panasz­iroda Englender Ernő centeri lakos kérelmén.' azt a határozatot hozza, hogy az 1946. évi már­cius hó 31-én hozott határozatot jogerősnek 1 ait ja.« — (Derültség a pártonkívüliek sorai­hám.) — »Azonban, ha Lusztig Imre hazatérne, akkor a földosztó bizottság, illetve a járási jogvédő és panaszbizottság kárpótolni fogja « Nem tudom honnan, ezt ők tudják. (Tovább olvassa): »Indokolás. így kellett határozni, mivel a március hó 31-én hozott határo­zatot^ a járási jogvédő és panasziroda bi­zottsága egyhangúlag helybenhagyta, Ózd, 1946. évi április hó 7-én.« — (Drózdy Győző (pk): Szomorú! — Nagy Vince (pk): Ezt ke'­lett most leigazolni!) —- »Kelemen János s. k. járási jogiv. és panaszb. elnöke, Igó Dezső s. k. járási F- B. megbízottja.« — (Nagy Vince (pk): Állam az államban!) — »Németh Ferenc s. k. szakszervezeti megbízott. Kiadmány hiteléül Erdélyi s. k.« (Derültség.) T. Nemzetgyűlés! ITgy tudom, a földreform végrehajtása során semmiféle, olyan jogsza­bályt nem hoztak, hogy jogvédő irodák vagy bármilyen más szervek, mint a földigSnylő bizottság, a megyei tanács és az Országom Földbirtokrendező Tanács ezekben a kérdések- ; ben határozatot hozhatnak. ' Azt hiszem; ebben a tekintetben valóban csak félreértés ''.Örtént, mert nem hiszem, hogy Nagy Imre képviselő­társam, aki a 600-as rendeletet kibocsátotta, ne tudott volna arról, hogy a jogvédő irjJak­náik bizony nem sok joguk va a határozatokat Hozni és fellebbezések felett dönteni­De történteik szabálytalanságok; máshol is. Az Országos Földbirtokrendező Tanács 44.083— 1946. számú leirata, amelyet Veres Péter, az Országos Földbirtokrendező ,Tanács elnöke adott ki, megállapítja: az Országos Földbirtok­rendező Tanácsnak tudomására jutott, hogy a budapestkÖruyéki németajkú községekben a , kitelepítés alá eső földmíves lakosok házában j és földingatlanaiban vagy kizárólag csak há-. 1 zas belsőségeikben igény jogosultsággal nem bíró. illetve nem földmíves foglalkozású egyé­nek részesültek hatósági intézkedésben; részint a politikai pártok akciója folytán sok esetben önkényes telepesek is vannak. Megállapítja továbbá a leirat, hogy hasonló törvényellenes | jelenségek az ország más németajkú községei­ben is előfordultak. Ezt a leiratot maga Vére­Péter írta alá 1946 március 23-án. Amikor tehát én a törvényjavaslat bírála­tánál jogosan adtam kifejezést aggodalmaim­nak azért, hogy illetéktelen egyének ne avat­kozzanak bele ebbe a nagyfontosságú kérdésbe, úgy éreztem, kötelessége minden törvény h ozó­aák, minden becsületes magyarnak, hogy eze­ket a jelenségeket a Ház nyílt színe elé hozza. Akik törvénytelenségeket eltussolnak és el­hallgatnak, azok állanak a reakció szolgálatá­ban, nem pedig azok, akik nyíltan felhívják a nemzet figyelmét a törvénytelenségekre és u jogtalanságokra. (Nagy Vince (pk): Végre egy őszinte szó!) Nem lehet tehát felszólalásomat bűnnek felróni és azt mondani, hogy én demokrácia­ellenes beszédet tartottam volna, mert a de­mokráciát a nyíltság, az őszinteség s a törvé­nyek betartása és tisztelete jellemzi. (Taps a kisgazdapárton és a pártonkívüli képviselők soraiban.) évi május hó ? én, kedden* ÔÔD Elnök: Napirend szerint következik a mi­niszterelnök^ úr beszámolója feletti vita foly­tatása. Szólásra következik a kije 1 !Ölt szónokok közüli Gyurkovits Károly jegyző: Révai József. Elnök: Révai József képviselő ûrat illeti a szó. Révai József (kp): T. Nemzetgyűlés! A magyar kormánydelegáció moszkvai útját a felelősen gondolkodó és valóban nemzeti érde­keket szem előtt 'tartó magyar közvélemény • osztatlan örömmel és helyesléssel vette tudo­másul. Hangsúlyozom, a felelősen gondolkodó és a valóban nemzeti érdekeket szem előtt tartó magyar közvélemény. Ezért az átéri és az eredményekért, eme­lyeket Moszkvában Magyarország elért, köszö­net illeti mindenekelőtt a miniszterelnök urat. (Éljenzés és taps.) Köszönetnek kell kifejezést adnunk a delegáció többi tagjával szemben is, meg kell köszönni az elért eredményeket Sza kasits Árpádnak, Gyöngyösi külügyminiszter úrnak és Gerő Ernőnek. Komoly gazdasági eredményeket értünk el mindenekelőtt Moszkvában. Az a segítség, amelyet vasutaink kapnak és amely, mint a miniszterelnök úr szavaiból kiderül, azt jelenti, hogy vasutaink teljesítménye meg fogja köze­líteni a békebeli színvonalat, igen komoly se­gítség a magyar gazdasági élet számára; an­nak a határidőnek a meghosszabbítása, amelyet a textilbérmunka keretében teljesítenünk kell, komoly segítség a magyar fogyasztók számára. De a legfontosabb a jóvátételi szállítási kötelezettségeinknek hat évről nyolc évre való felemelése. Ez segítséget jelent az egész ma­gyar nemzetgazdaságnak, elsősorban pénz­ügyeink szempontjából. Azt jelenti, hogy köz­vetve a Szovjetunió megsegít bennünket pénz­ügyeink, egész nemzetgazdaságunk szanálásá­nál. igen t. Nemzetgyűlés! Azt hiszem azonban talán nem is a legfontosabb az a gazdasági eredmény,, amelyet a magyar kormánydelegá­ció a moszkvai, út eredményeképpen elért. Sokkal fontosabb a gazdasági eredményeknél az a légkör, amelyben a moszkvai tárgyalások lefolytak. Nyilvánvaló, hogy Magyarországot Moszk­vában nem ellenséges, hanem baráti országként fogadták; alig egy évre azután, hogy befejező­dött a háború, amelyben mi Hitler oldalán Hit­ler utolsó csatlósaként a Szovjetunió ellensége­ként vettünk részt. 427 A moszkvai fogadás külsőségei nemcsak. . külsőségek., Ezek a külsőségek egy érzelemnek és egy politikának voltak a kifejezői. Egy olyan politikának, amelyet a legyőzöttel szem­ben sem a bosszúnak és a megtorlásnak a szempontjai vezetnék, hanem az a szempont, hogy a volt ellenséges országot is baráti or­szággá kell átváltoztatni. Olyan politika nyil­vánult meg a moszkvai fogadás külsőségeiben, amely megkülönbözteti a régi Magyarországot, a Hitler oldalán küzdő Magyarországot attól az új Magyarországtól, amely el van szánva rá, hogy a régi Magyarország bűneit jóvá­teszi. Olyan politika nyilvánult meg ezekben a külsőségekben, mely megkülönbözteti azokat az új férfiakat, akik az új Magyarország -Jt veze­tik, azoktól a régiektől, akik Magyarországoí a csődbe és a katasztrófába vezették.

Next

/
Thumbnails
Contents